Első ránézésre többségük ugyanolyan nő, mint az Instagram selfie-királynői. Csücsörítős képek, luxusautón fetrengés, vörös rúzs és toronymagas tűsarkú. Egy nem is olyan apró különbség azonban van köztük és a többi cicababa között: ők a mexikói drogkartellek rettegett női vezetői.
A szervezett bűnözés felszámolása, a volt mexikói elnök, Felipe Calderón drogbárók ellen indított – és a mostani kormány által is folytatott – háborúja ellenére még mindig hiú remény. Egyrészt a kartelleket irányító vezérek szövevényes, messzire nyúló kapcsolatai miatt. Másrészt azért, mert a véres egymás közti összecsapásokban vagy a hatóságok akcióiban elesett nagykutyák utánpótlása mindig megoldott. És egyre gyakrabban a családok női ágáról érkezik.
Míg ezekben a szervezetekben a nők szerepe korábban csak háttérmunkák elvégzésére – futárkodás, elszámolás vagy a rendőrség félrevezetése – korlátozódott, egy ideje már végbement a teljes emancipáció, és férfiakat megszégyenítő hidegvérrel vagy kegyetlenséggel veszik át az irányítást. Közülük is most a „legsikeresebbek” és legveszélyesebbek közül válogattunk:
Enedina Arellano Félix La Jefa (A főnök)
Arellano Félix, akit Drogmami néven is ismernek, a Tijuana kartell sinaloai származású vezetője. A csoport egykor a világ egyik legbefolyásosabb terítője volt, a 80-as és 90-es években rajtuk keresztül ment át a legtöbb kábítószer az Egyesült Államokba. A kartell ereje később folyamatosan gyengült, ahogy sorra haltak meg a vezetői.
Először a Drogmami testvérei, Ramón, majd Benjamín vették át az irányítást, az alapító fivérek után. Az ő uralmuk sem tartott sokáig, így lassan egyértelművé vált, hogy a család női tagjának kell a kezébe venni a vezetést. Enedina addig sem tétlenkedett, könyvvizsgálói diplomát szerzett egy guadalajarai magánegyetemen, és tudását a kartell pénzmosási ügyleteinél kamatoztatta. Drogmami eleinte maga mellé vette fiát, Fernando Sánchezt, és ketten irányították a kereskedelmet, egészen addig, amíg Sánchezt el nem kapták a mexikói hatóságok.
Akik ismerik, visszafogott természetének, eszének, bátorságának és szépségének tulajdonították a ma 54 éves nő sikerét. Testvéreivel ellentétben ő nem híve a szadista gyilkolásnak, inkább üzletasszonyként tevékenykedik, a mai napig nem is sikerült börtönbe juttatni.
Sandra Ávila Beltrán, La Reina del Pacífico (A Csendes-óceán királynője)
Beltrán sorsa már korán megpecsételődött, ugyanis családja három generáció óta a drogbizniszben tevékenykedett. (Mexikóban a kartelleknél szokás a lányokat is már korán kiképezni és felkészíteni a családi üzletre.)
A Csendes-óceán királynője tíz éven át araszolt felfelé a ranglétrán, fénykorában már ő felelt a Kolumbiából az USA-ba induló drogkereskedelem számára biztosított vízi útvonalakért. Egészen addig, amíg 2007-ben le nem tartóztatták egy mexikóvárosi kávézóban. 2011-ben elítélték kábítószer-csempészetért, 2012-ben pedig kiadták az Egyesült Államoknak. 2013-ban védői kibulizták, hogy visszatérhessen Mexikóba, ahol idén februárban szabadult.
Sandra Avila Beltran letartóztatásakor 2007 szeptemberében, Mexikóvárosban Fotó: AFP / Europress/AFP
Beltrán múltjáról és szerepéről a mai napig ellentmondásos információk keringenek. Amikor 2007-ben letartóztatták, a mexikói sajtó kapcsolatba hozta a szervezett bűnözés legnagyobb neveivel, Joaquín Guzman Loerával (El Chapóval) és Ismael Zambada Garcíával, akik a Sinaloa kartell vezetői voltak. Beltran az életéről szóló könyvben azt állította, hogy még „átlagemberekként„ ismerte meg a drogbárókat, egy baráti társaságot alkottak, és tagadta, hogy neki bármi köze is lenne a kereskedelemhez. A mexikói ügyészség szerint azonban a kolumbiai Juan Diego Espinoza Ramírezzel (A tigrissel) folytatott románca erősítette meg a Sinaloa kartell és a kolumbiai drogkereskedelem közötti kötelékeket.
Claudia Ochoa Félix, La Emperatriz de los ántrax (Az antrax császárnője)
A húszas éveiben járó lány akkor lett ismert, amikor Twitter- és Facebook-profiljai alapján a médiában elterjedt, hogy ő a Sinaloa kartell Antrax nevű kivégzőosztagának a feje. A Kim Kardashianhez hasonlított szépség rózsaszín és aranyszínű gépfegyverekkel pózol, pénzkötegekben úsztatja fiát, és felfegyverzett maszkos gengszterek koszorújában hever miniszoknyájában. Az antrax császárnője nevet a több tízezres rajongótáborától kapta, bár a mai napig vehemensen tagadja, hogy bármi köze is lenne a lépfenéről elnevezett osztaghoz.
Claudia Ochoa Félix néhány fotója abból a számtalan képből, amelyet Facebook-profiljára feltöltött. Mostanában visszafogja magát Fotó: Facebook A híresztelések szerint Ochoa Félix akkor vette át a csoport irányítását, amikor a banda vezetőjét és egyben expárját, José Rodrigo Aréchiga Gamboát (El Chino Antrax – A kínai antrax) 2013 decemberében Amszterdam repülőterén letartóztatták. (Chino nem volt valami óvatos: rendszeresen posztolt Instagramra, és bár elhomályosította arcát, végül a magamutogatása buktatta le.)
Ochoa Félix még sajtótájékoztatót is tartott, amelyen kikérte magának, hogy bármi köze is lenne a szervezett bűnözéshez, egyben hangsúlyozta, hogy „csak baráti szálak fűzik Aréchiga úrhoz”, és nem mellesleg a gyerekei, valamint édesanyja issza meg a levét az egész mendemondának, mert előbbieket a suliban csúfolják, anyukája pedig szorongásos betegséggel küzd. Az a sajtótájékoztatón persze nem került szóba, hogy három gyermeke édesapja El Chavó Félix, szintén a Sinaloa kartell tagja.
Ochoa 2014-ben még nagyon aktív Facebook-oldala idén már kong az ürességtől. Talán jobbnak látta meghúzni magát, és ez eddig be is jött neki: a kompromittáló fotók és egyértelmű kapcsolatai ellenére sem fogta le a rendőrség.
Melissa La China Calderon Állítólag több mint 150 emberrel végzett a napokban letartóztatott La China (A kínai). Kegyetlenségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy állítólag saját, bérgyilkosként tevékenykedő barátja dobta fel a rendőröknél: a férfi már saját életét sem érezte biztonságban. Melissa Calderon sem bírt ellenállni a fényképezőgép és a Facebook csábításának Fotó: Facebook
Calderon módszere nem volt kíméletes: az áldozatait elrabolta, a holttesteket feldarabolta, majd egyes testrészeiket a szeretteik otthona elé szórta. La China állítólag tíz éve csatlakozott a Los Dámaso kartellhez, és szépen lassan küzdötte fel magát a ranglétrán, míg nem a Cabo San Lucas-i „birodalom” feje nem lett. Calderon egy-egy zsák kokainnal hálálta meg jól teljesítő beosztottai tevékenységét, és nő létére állítólag olyan tekintélyt parancsoló volt, hogy mindenki félt tőle.
Calderon akkor gőzölt be igazán, amikor idén júniusban kiszabadult Albert Quintero, a Dámaso kartell egykori vezére és visszakövetelte pozícióját. La China ekkor megalapította saját csoportját háromszáz dílerrel és három partnerrel, majd háborút indított Quinteróék ellen.
Az új kartell, bár sikeres volt, La China mérhetetlen erőszakvágya a partnereket is elborzasztotta, és aki szembe mert szállni vele, nagyon hamar a föld alatt végezte. Állítólag ez elől szökött el egykori szeretője is, akit így hamar el is kaptak. Pedro El Chino Gomez egy vádalku keretében – rövidebb letöltendőért – mutatta meg a hatóságoknak, hogy főnöke és egyben szeretője hova temette el a holttesteket.
La China kisasszonyt szeptemberben tartóztatták le a Cabo San Lucas-i repülőtéren. Kihallgatása hosszú foglalatosságnak ígérkezik: jövőre akarják bíróság elé állítani, ahol a már említett több mint 150 gyilkosságért kell felelnie.
Florence Cassez
Bár nem töltött be vezető szerepet egyik kartellnél sem, a francia származású Florence Cassez 2009-es esete mégis egyedi. A fiatal nőért ugyanis kis híján ölre ment Nicolas Sarkozy volt francia elnök, akkori mexikói kollégájával, Felipe Calderónnal. No nem arról volt szó, hogy annyira megtetszett volna nekik a hölgy: Calderón nem volt hajlandó kiadni Cassez-t Franciaországnak. Florence Cassez 2013 januárjában, röviddel azután, hogy hazaérkezett Mexikóból. Hatvan év börtön várt rá, de a legfelső bíróság döntése nyomán szabadon távozhatott Mexikóból Fotó: Martin Bureau / Europress/AFP
Cassez-t még 2005-ben tartóztatták le és ítélték 60 év börtönbüntetésre emberrablásért. A francia nőt, párjával a Los Zodiacos vezérével, Israel Vallartával együtt fogták el a rendőrök, miután a hatóságok három fogvatartottat, köztük egy 11 éves gyereket szabadítottak ki egy mexikóvárosi farmról. Az áldozatok felismerték Cassez hangját, és azt állították, ő szedálta le őket, és azzal fenyegetőzött, hogy levágja az ujjaikat vagy fülüket, ha nem hajlandóak közreműködni. A nő az ítélet után azt kérte, hogy otthon, Franciaországban tölthesse le szabadságvesztését. Itt indult a huzavona: a francia sajtó Cassez-t a korrupt latin-amerikai igazságszolgáltatás áldozataként tüntette fel és a diplomáciai kapcsolatok kellően megromlottak a két ország között.
A mexikói legfelső bíróság végül 2013-ban elrendelte Cassez szabadon bocsátását, miután megállapította, hogy az ügy során sérültek a nő személyiségi jogai – többek között azáltal, hogy egy mexikói tv-csatorna élő akcióként mutatott be egy felvételt az állítólagos rajtaütésről, amiről később kiderült, hogy a média kérésére készített, rekonstruált felvétel volt.
Cassez ma Franciaországban él.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
