2001-ben még 5 millió 300 ezer ember vallotta magát római katolikusnak, 2022-ben már csak 2 millió 600 ezer – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A vallástudományi professzor szerint számos oka van annak, hogy a hívők száma csökkent.
A vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt. A válaszadók 50 százaléka, 2 millió 900 ezer ember katolikus, közülük 2 millió 600 ezer a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben. A válaszadók 27 százaléka nem vallásos.
Máté-Tóth Andrást, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi professzorát nem lepték meg a számok.
„Egy kicsikét alábecsültük a fogyást. Azt gondoltuk, nem lesznek ennyire sokan, akik nem válaszolnak, így aztán többen lesznek, akik azt írják, hogy egy-egy vallási közösség tagjai.”
Máté-Tóth András szerint több oka is van annak, hogy ilyen sokan nem válaszoltak erre a kérdésre. Például lehetnek olyanok, akik szerint ez a magánügyük, mások bizalmatlanok mindenféle nagy intézménnyel – ahogy az egészségüggyel vagy az internettel, úgy a KSH-val – szemben.
„Aztán van egy harmadik felvetés: talán azért nem válaszoltak az emberek, mert nem tetszik egy részüknek az, hogy milyen erősen együttműködik az állam az egyházzal, legalábbis a nagyokkal. Az emberek
esetleg úgy gondolják, hogy a vallás arra való, hogy kisimítsa a lelket, értelmet adjon az életnek, nem arra, hogy politikai muníció vagy politikai program legyen belőle.”
Elsősorban a katolikus egyházban nagyon sok vallási közösségi tag van, akit megkereszteltek, de nem hívő – mondta a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi professzora, megjegyezve: az okok felderítésére további kutatásokra van szükség.
Arról is beszélt az InfoRádiónak, hogy egy világtrendről van-e szó, és hogy a különböző országokban napvilágot látott gyermekbántalmazási ügyek szerepet játszanak-e a hívők számának fogyásában.
„Amerikában és Európában a fogyás trend a katolikus egyházban. A mértékben vannak nagyobb különbségek. A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy a katolikusok vesztették a legtöbb tagot arányaiban és nominálisan is. Lehetséges, hogy valamekkora mértékben hozzájárult ehhez az, hogy a katolikus egyház sajtója nem pozitív, de az az igazság, hogy Magyarországon ez nem olyan erős, mint például Franciaországban, Németországban, Kanadában vagy az USA-ban; feltételezhetjük, hogy van ennek szerepe, vagyis nagy hiba lenne nem feltételezni, de a mértékét nem tudjuk megsaccolni.”
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményben azt írta, hogy örömükre szolgál, hogy a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre válaszoló honfitársaik több mint kétharmada a Magyar Katolikus Egyházhoz tartozónak vallotta magát.
A teljes beszélgetést alább meghallgathatják.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
