Szőcs Zoltán író, irodalomtörténész és újságíró az idén, február 29 hunyt el hosszan tartó, gyógyíthatatlan betegség következtében, ám a család kérésének eleget téve a végtisztességre a koronavírus-járvány enyhülésekor került sor Budapesten, az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban. A református egyház szerinti temetési szertartást ifj. Hegedűs Loránt lelkipásztor végezte. Szőcs Zoltánt Dóczi Székely Gábor költő és Bíró Zoltán, az MDF első elnöke, irodalomtörténész, publicista, 2013-tól a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója is búcsúztatta.
Szőcs Zoltán a Békés (korábban: Csanád) megyei Nagybánhegyesen született, ám Budapest-Erzsébetvárosban, a Klauzál tér környékén nőt föl. Később, élete végéig a Király utcának a Körúton túli szakaszán lakott. Katolikus vallású édesanyját és protestáns édesapját korábban a Nagymező utca és a Király utca sarkán álló Budapest-terézvárosi plébániatemplom urnatemetőjében helyezték örök nyugalomra. Szőcs Zoltánt is itt, a szülei közelében, alig néhány száz méterre a család földi életének tartózkodási helyétől temették el.
Szőcs Zoltán temetésén a még teljesen le nem csengett járványhelyzet ellenére tisztelői, barátai, kollégái, szerettei szép számban jelentek meg az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban. A megjelentek között láttuk prof. dr. Fodor Jánost, az Országos Onkológiai Intézet nyugalmazott, ám 81 éves kora ellenére ma is aktív főorvosát. Fodor Jánosnak a Szent László-templomok a Kárpát-medencében című, 2016-ban, a Szent László-évben napvilágot látott kiváló, számos színes fényképpel illusztrált könyvéhez Szőcs Zoltán írta az esszéértékű előszót. Ott volt még dr. Bene Éva reumatológus főorvos, író, magyar nemzeti, keresztény és egészségügyi témákban legalább egy tucat kiváló könyv szerzője.
Jelen volt a plébániatemplomban Vasvári Erika, aki Szőcs Zoltánnal közösen előbb a Hunnia Füzeteket, majd a Havi Magyar Fórumot szerkesztette. A gyászolók között megjelent még Pap Gyula zeneművész, zeneszerző, ifj. Tompó László irodalomtörténész, újságíró, Dóczi Székely Gábor költő. A politikai élet szereplői közül lerótta tiszteletét Bíró Zoltán, az MDF egykori első, ügyvezető elnöke, irodalomtörténész, publicista, 2013-tól a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Fenyvesi Zoltán, a MIÉP volt országgyűlési képviselője, alelnöke.
Ifj. Hegedűs Loránt református lelkipásztor búcsúztatóbeszédében fölvázolta Szőcs Zoltán irodalomtörténészi és közéleti munkásságának állomásait, jelentőségét, illetve az édesapjával, Hegedűs Loránt néhai református püspökkel ápolt kapcsolatát, s szólt a Budapest, Szabadság téri Hazatérés Református Templom altemplomában kialakított Szabó Dezső Katakombaszínház létrehozásában vállalt közreműködéséről. Ifj. Hegedűs tiszteletes hangsúlyozta: Szőcs Zoltán Szabó Dezső életének, életművének legnagyobb kutatója, sokoldalú írói tevékenységének a szélesebb közönséggel való megismertetője, emlékének ápolója volt.
A lelkész elmondta: Az édesapját, a néhai Hegedűs Loránt püspököt a Fiumei úti temetőben azért temették el Szabó Dezső mellé, mert maga is az író nagy tisztelője és népszerűsítője volt. Az ostrom idején, 1945 januárjában, a József körúti légópincében, betegségben elhunyt Szabó Dezsőt az éppen ott és akkor átvonuló front miatt először a Rákóczi téren, a lakóházával szemben földelték el ideiglenesen, s csak két esztendő múlva temették át – titokban – a Fiumei úti sírkertbe véglegesen. Ma látható síremlékét a Szabó Dezső Emléktársaság főtitkáraként szintén Szőcs Zoltán kezdeményezésére avatták föl 2005-ben: a márvány síremlék fülkéjébe bekerült Andrássy Kurta János szobrászművésznek még 1940-ben alkotott Szabó Dezső-mellszobra.
Amíg volt rá érdeklődés, Szabó Dezső halálozási évfordulóján Szőcs Zoltán minden évben megemlékezést tartott a Fiumei úti sírkertben. Szőcs Zoltán további érdeme, hogy szintén ő volt a kezdeményezője a Szervátiusz Tibor alkotta Szabó Dezső-szobornak a Gellért-hegy oldalában. De az ő kezdeményezésére helyeztek el márványtáblát Szabó Dezső emlékére, például az egykori Philadelphia kávéház helyén álló épület (ahol ma a Horváth-kertben az a toronyház-szörny áll – H. J.) falán, vagy utolsó előtti lakhelye, a Városmajor utca 19/b alatti ház falán vagy éppen Székelyudvarhelyen – mondta Ifj. Hegedűs Loránt.
A Schöfft József festőművész alkotta, Avilai Nagy Szent Teréz extázisát ábrázoló főoltárkép alatt Szőcs Zoltánt ezután előbb Dóczi Székely Gábor költő, majd végül Bíró Zoltán, az MDF első elnöke, irodalomtörténész, publicista, 2013-tól a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója méltatta és búcsúztatta.
A temetési szertartás a Himnusz közös eléneklésével ért véget, majd a 69 éves korában, 2020. február 29-én elhunyt Szőcs Zoltán földi maradványait a plébániatemplom kriptájában kialakított urnatemetőben, a szülei urnája közelében helyezték végső nyugalomra.
Vasvári Erika, az egykori szerkesztőtárs a plébániatemplomban megjelent gyászolók kezébe ajándékként nyomta Szőcs Zoltán posztumusz napvilágot látott, nagy betegen, a szerző szinte élete utolsó napjáig írt Gyökerek ölelkezése című könyvét.
Hering József – Kuruc.info
– Elhunyt Szőcs Zoltán író, újságíró
– „Az életem volt az újságírás, a politikai publicisztika” – beszélgetés Szőcs Zoltán íróval
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
