Megnevezni és megszégyeníteni – ez a mottója azoknak az újabb oroszellenes amerikai intézkedéseknek, melyeket a washingtoni kormányzat a törvényhozás tavaly nyáron nagy többséggel elfogadott szankciószigorítási követelésére válaszul foganatosított hétfő éjjel. Az alapvető indok a 2016-os amerikai elnökválasztásba a győztes Donald Trump oldalán történt állítólagos beavatkozás, valamint az ukrajnai és a szíriai háború megtorlása, ugyanakkor a lépések időzítése is figyelemre méltó: zajlik az orosz elnökválasztási kampány, és Szocsiban épp kedden kezdődött a Moszkva, Teherán és Ankara által szponzorált szíriai béketárgyalások újabb fordulója, mely a közel-keleti geopolitikában aratott orosz sikerek szimbóluma is lehetne.
Az amerikai pénzügyminisztérium által összeállított „Kreml-lista” 210 politikust és gazdasági szereplőt tartalmaz, akik kulcsfontossággal bírnak a Vlagyimir Putyin által fémjelzett rendszerben, lényegében minden ismert személyiséget és kormánytagot, magát az elnököt kivéve. Így megtalálható a felsorolásban Dmitrij Medvegyev miniszterelnök és Szergej Lavrov külügyminiszter neve is, illetve az amerikaiak által oligarchának nevezett Roman Abramovics, Mihail Prohorov, vagy a könnyűfémiparban befutott Oleg Gyeripaszka is.
A listát a kongresszusi által megszabott határidőig, hétfőig kellett elkészíteni, de összhangban azzal, hogy a lépést Trump – noha a törvényt aláírta – többször is súlyos hibának nevezte, végül csak „csendben” hozták nyilvánosságra. A pénzügyminisztérium 12 perccel éjfél előtt töltötte fel a felsorolást honlapjára, hangsúlyozva, hogy konkrét szankciókkal egyelőre nem sújtja a megnevezetteket, de ők azok, akiknek a tevékenységére – az említett mottóval összhangban – a jövőben oda fognak figyelni, és szükség szerint büntetőintézkedéseket foganatosítanak. Ez azonban nem minden: a Fehér Ház titkos, a jelenleginél bővebb listát is készít, a pénzügy pedig a titkosszolgálatokkal együttműködésben egy olyat felsorolást, melyek legalább részben állami tulajdonban vannak, s eljövendő szankciók célpontjai lehetnek.
Az amerikai taktika – melynek már ősszel is voltak lépései – lényege szakértők szerint az, hogy a nemzetközi partnereket is fenyegetve elriassza azokat a listázott oroszokkal és orosz cégekkel való együttműködéstől. Heather Nauert, a külügyminisztérium szóvivője például úgy vélte, hogy emiatt „külföldi kormányok elálltak azoktól a több milliárd dolláros fegyverüzletektől, amelyeket terveztek vagy bejelentettek Oroszországgal”. Az erre adott határidő is hétfőn járt le, ugyanakkor csak azok számíthatnak büntetésre, akik „jelentős tranzakcióktól” nem álltak el. Azt, hogy mi számít „jelentősnek”, soha nem határozták meg, és emiatt nem tudja senki, hogy pontosan mit szabad, és mit nem. Elvileg olyan dollármilliárdos fegyverüzletek, melyeket Törökország vagy Szaúd-Arábia kötött orosz fegyverek vásárlásáról, bizonyosan beletartozik ebbe a körbe, de például az, hogy Magyarország néhány tíz millió dollár értékben az orosz hadiiparral javíttatja helikoptereit, nem biztos. Egyelőre nem tudni olyan konkrét üzletről sem, amitől az oroszok az amerikai intézkedések miatt elestek volna, Moszkva továbbra is a világ vezető fegyverexportőrei között van, bár a különböző statisztikák között van különbség abban a tekintetben hogy pontosan mekkora értékben ad el fegyvert, és ez elmúlt évek trendje hogyan alakult.
Noha egyes orosz politikusok végletesen reagáltak a tengerentúli hírekre, Putyin elnök visszafogottságról tett tanúbizonyságot, mondván, kemény válaszadással csak lerombolnák azt, ami az orosz-amerikai kapcsolatokból megmaradt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.31.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
