Április 3-án lejárt az eddigi első számú vezető, Juhász Imre tizenkét éves mandátuma, így elnök nélkül maradt az Alkotmánybíróság.
Az Országgyűlés kilenc és fél hónapja, 2024. június 11-én titkos szavazással Juhász Imrét választotta meg az Alkotmánybíróság elnökének. A megválasztása előtt több mint három hónappal üresedett meg az elnöki tisztség, miután 2024. március 5-i hatállyal Sulyok Tamás korábbi elnököt államfőnek választották meg. A távozó elnök javaslatára a teljes ülés február 27-én titkos szavazással megválasztotta Salamon Lászlót elnökhelyettesnek, hogy a bíróság zökkenőmentesen folytathassa munkáját – idézte fel az Index.
Az elnökhelyettesi pozíciót Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnökké választása, 2016 novembere óta, azaz több mint hét éven át nem töltötték be. Salamon Lászlónak, aki egyben a grémium korelnöke is volt, idén februárban járt le a 12 éves alkotmánybírói mandátuma, de a tavaly megválasztott elnök mandátuma is kevesebb mint tíz hónapra szólt, mert 2013 tavaszán választották meg 12 évre alkotmánybírónak, így elnöki megbízatása is alkotmánybírói hivatali idejének lejártáig, azaz 2025. április 3-ig tartott.
Egy héttel az új elnök hivatalba lépése után, 2024. június 18-án a testület – Juhász Imre javaslatára – titkos szavazással Varga Rékát választotta meg elnökhelyettesnek.
Az elmúlt tíz napban mégis jelentős változások történtek az Alkotmánybíróság vezetésében, Varga Réka március 26-án megvált elnökhelyettesi tisztségétől, és utódja a 65 esztendős Horváth Attila jogtörténész lett április 1-jétől. A testület új vezetőjének mozgásterét az alkotmánybírósági törvény határozza meg. E szerint ha az elnök megbízatása megszűnt, jogkörét az elnökhelyettes gyakorolja.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
