Az EU-tagállamok egyike sem képes egyedül szembenézni az Európát fenyegető kihívásokkal, az európai országok csak együtt védhetik meg magukat – mondta Elmar Brok, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának elnöke, az Európai Néppárt képviselője az európai kül- és biztonságpolitikáról szólva az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén.
Elmar Brok kiemelte: korábban azt hitték, már nincs szükség védelempolitikára Európában, nem kell a terület védelmével foglalkozni, nem kell nagy hadseregeket fenntartani, de az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy igenis lehetséges a háború Európában, ami hatalmas változást jelent.
Ha azonban az országok külön-külön akarnak gondoskodni a védelmükről, az nem költséghatékony és nem is feltétlenül garantálja a megfelelő védelmet – jelentette ki.
Nagyon fontos a NATO jelentette kollektív védelem, amelyre az elmúlt 25 évben kevesebb figyelmet fordítottak – mondta. Hozzátette: nem lehet hagyni, hogy egyes országok biztonságosabbak legyenek, mint mások, azt kell elérni, hogy valamennyi ország egyforma védelemben részesüljön.
A képviselő hangsúlyozta: szükség van európai hadseregre, de ehhez még nagyon sokat kell tenni. Fontos, hogy az EP-nek ebben döntési joga legyen. Elmar Brok kijelentette: korábban a feszültség ellenére sem gondolta volna, hogy Oroszország erőt alkalmaz majd Ukrajnával szemben. Ami Ukrajnával történt, a nemzetközi jog súlyos megsértése, márpedig Európának meg kell védenie a nemzetközi jogot – mutatott rá. Véleménye szerint csak a nemzetek egyenlőségén és szuverenitásán alapuló béke képzelhető el Európában, és egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy megsértse egy szomszédos ország szuverenitását, ezt Oroszország esetében sem lehet elfogadni.
A képviselő szerint bár egyetlen országnak sem előnyös a szankciók fenntartása Oroszországgal szemben, az uniós tagállamoknak össze kell tartaniuk. „Azt kell mondani az agresszornak, hogy legyen neki drága az agresszió”, és ha a háború nem is lehet megoldás, szükség van a másfajta eszközökre – magyarázta.
Elmar Brok mindazonáltal úgy látja, hogy Európának és Oroszországnak is az lenne a legjobb, ha rendeződnének a politikai és gazdasági kapcsolataik.
A politikus a menekültkérdéssel kapcsolatban azt mondta: Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia az Iszlám Állam terrorszervezet megfékezésében, segítenie kell, hogy béke és szabadság legyen az érintett régiókban, az embereknek a szülőföldjükön kell lehetőséget biztosítani, hogy biztonságban élhessenek. Azokat, akik erre valóban rászorulnak, be kell fogadni, de nem élhetnek vissza ezzel a lehetőséggel – mondta. Hozzátette: a Juncker-terv (az a kvótarendszer, amely meghatározná, hogy a tagállamoknak hány menekültet kell befogadniuk) része lehet a megoldásnak.
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz), Balla Mihály (Fidesz), Mesterházy Attila (MSZP) és Szelényi Zsuzsanna (Együtt) egyaránt a bevándorlásról kérdezte az EP-képviselőt. Elmar Brok elmondta: különbséget kell tenni a Nyugat-Balkán felől és a Közel-Keletről, Afrikából érkező bevándorlók között. A Juncker-tervvel kapcsolatban azt mondta, a tagállamoknak készen kell állniuk a kompromisszumra, és ugyan kvótarendszer önmagában nem jelent megoldást, ahogyan más tervezett lépés sem, de ha több intézkedést egyszerre tesznek meg, az segíthet abban, hogy európai megoldás szülessen a problémára.
Mesterházy Attila, Szelényi Zsuzsanna és Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselője az Oroszországhoz fűződő viszonyról is kérdezett. Elmar Brok kijelentette: a szankciók nem jelentik minden, Oroszországgal fenntartott kapcsolat megszakítását, ugyanakkor ezek a tevékenységek nem árthatnak az európai szolidaritásnak. Viszont „nem lehet bezárni az ajtókat” Moszkva felé – jelentette ki.
Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt mondta, Elmar Brok „Magyarország nagy barátja”, aki sokat tett azért, hogy ne vesszen el az „a közös élmény”, amelyet a rendszerváltozás a magyaroknak és a németeknek jelentett: a demokratikus értékrendszer alapján kötött szövetség. Egyúttal arra kérte Elmar Brokot, segítsen abban, hogy a Nyugat-Balkán felől érkező menekülthullámra is legalább akkora figyelem jusson, mint a Földközi-tenger felől érkezőre, mert úgy tűnik, az előbbiről Nyugat-Európa nem akar tudomást venni.
MTI
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
