Ember legyen a talpán, aki meg tudja állapítani az elmúlt napok nyilatkozat-káosza után, hogy lesz-e Ukrajna elleni invázió vagy sem. Az Egyesült Államok szinte szuggerálja az európai történéseket a konfliktus felé, teljesen érthetetlen okból arról nyilatkoztak magasrangú tisztviselők, hogy e hét közepén megindul az offenzíva. Ha valóban így van, talán okosabb lett volna nem felhívni az oroszok figyelmét arra, hogy ilyen komoly belső információval rendelkezik az USA. De ez csak a jéghegy csúcsa.
Ukrajna és Volodimir Zelenszkij próbálja egyben tartani azt, ami Ukrajnából megmaradt, és aligha vitatható felháborodása az amerikai kijelentések miatt. Azok ugyanis nem csak önbeteljesítő jóslatként működhetnek, de menekülésre készteti a befektetőket és alááshatja az ukrán állam stabilitását.
Az ukrán oligarchák már magánrepülőikkel menekülnek az országból, és bár Zelenszkij hétfőn Olaf Scholz német kancellárral közös sajtótájékoztatón ezt hibának minősítette, az oligarchák távozása kísértetiesen hasonlít ahhoz, mikor az amerikaiak kivonulásakor az afgán “elit” is elmenekült hazájából – persze minden mozdítható vagyonával egyetemben (nem sokkal később pedig hetek alatt átvették a hatalmat a tálibok).
Kijevben már előkészítették az óvóhelyeket
A kijevi lakosok leveleket kaptak a városi hivataltól, amelyben felszólították őket a város védelmére, a lakóházakban pedig feliratok hirdetik, merre van a legközelebbi óvóhely. A kijevi polgármester szerint 4500 ilyen helyszín van szerte a városban, köztük mélygarázsok, metróállomások és pincék.
Felemásra sikerült Olaf Scholz német kancellár és Zelenszkij ukrán elnök hetfői találkozója is. Azon ugyanis olyan általános kijelentések hangzottak el, amelyek az előttünk álló potenciális konfliktusra nem adnak választ. Ukrajna védelmében konkrét jogi garanciáiról beszéni orosz csapatösszevonásokkal a hátuk mögött inkább csak kitöltőszöveg a találkozó nyilvánosságra hozható részéről.
Az is fájdalmas közhelyes megállapítás volt a két országvezető részéről, hogy “az ukrán orosz határon tapasztalható eszkaláció példátlan kihívás” Európa számára.
Német kettős játszma
Scholz, akinek kormánya és pártja (a szocdem SPD) is szoros gazdasági kapcsolatokat szeretne Németország és Oroszország között, szintén tartózkodott a konkrétumoktól. Kijelentette ugyanakkor, hogy ma “nincs napirenden Ukrajna NATO-tagsága”, és nem érti, Oroszország miért csinál ebből stratégiai problémát. És bár ez Ukrajnában nyilván kényelmes álláspont, Moszkva számtalanszor leszögezte, hogy számára alapvetés, hogy Ukrajna soha ne legyen a NATO tagja.
Beszédes, hogy Ukrajna német fegyverekkel történő felszerelését firtató újságírói kérdések elől kitért, annyit mondott csupán, hogy Berlin “minden ilyen kérést külön-külön mérlegel”.
Ahogy korábbi elemzésünkben már írtunk róla, Németország vonakodik keményen fellépni Oroszország ellen, energiafüggősége és gazdasági érdekei okán, és ezért invázió esetén gondok lehetnek az oroszok elleni kemény szankciók bevezetésével. Scholz Ukrajna után Moszkvába látogat, hogy Putyin orosz elnökkel is tárgyaljon.
Nem tudni, mennyire elszántak az oroszok
Abban Scholz biztosan nem téved, hogy a helyzet kritikus, és valószínűleg hamarosan eldől, hogy van-e még visszaút a feszültségből. Vannak azért bíztató jelek is.
A Kreml hétfőn jelezte, hogy kész tovább beszélni a Nyugattal azokról a biztonsági követelésekről, amelyek jelenleg az ukrajnai válsághoz vezettek. Az AP amerikai hírügynökség szerint ezt úgy is lehet értelmezni, hogy van remény az orosz offenzíva elkerülésére.
Ám továbbra sem lehet tudni, hogy milyen szándékai vannak Moszkvának, Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint ugyanis előfordulhat, hogy a Nyugat véget nem érő tárgyalássorozatokba akarja belekényszeríteni Oroszországot, ezzel meghatározatlan jegelve legfontosabb követeléseit.
A piac már beárazza a konfliktust
A legutóbbi hírekre reagálva a pénzpiac és a tőzsde már elkezdte beárazni a konfliktust, ami azt jelenti, hogy idegessé váltak a piacok. Az egyik alapvető nyersanyag, amely Oroszországhoz köthető, a kőolaj. Egyesek már arra számítanak, hogy az oroszok szállítókapacitásai a legjobb esetben is átmenetileg kiesnek majd.
Az olajpiac idegessége nem véletlen, a kibocsátás lassan alkalmazkodik, vagyis ha egy termelő kapacitásainak egy része kiesik, azt azonnal nem lehet pótolni. Előrejelzések szerint nem kizárt a 100-120 dolláros olajár sem.
A gáz ára magától értetődő, tekintve, hogy lényegében tavaly nyártól folyamatosan felfelé ható nyomásnak lehetünk tanúi, a legapróbb negatív elszólás egy-egy meggondolatlan politikus szájából is azonnal felfelé veri az árakat.
Nem csak az ukránok, az oroszok is megfizetik a konfliktus árát. A rubel gyengülni kezdett, az orosz gigacégek pedig folytatják monoton süllyedésüket. A Gazprom energetikai óriásvállalat tavaly október óta részvényárfolyamának ötödét elvesztette. A Sberbank részvényei ugyanezen idő alatt 40 százalékot zuhantak.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
