A miniszter szavai szerint Európának kiemelt érdeke, hogy a térségbeli államok megőrizzék a szabadságukat és a biztonságukat. Ezért is kell segíteni például Egyiptomot, hiszen „ha nem így teszünk, akkor százezrek, milliók jöhetnek Európába”.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j), Csák János kulturális és innovációs miniszter (k) és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (b) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. október 25-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Továbbra is a leghatározottabban elítéljük az Izrael elleni terrortámadást – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a Kormányinfón.
A tárcavezető hangsúlyozta: a magyar kormány elismeri Izrael függetlenségét.
A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az eszkaláció – emelte ki, hozzátéve: minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni az államok közötti háborút.
A miniszter szavai szerint Európának kiemelt érdeke, hogy a térségbeli államok megőrizzék a szabadságukat és a biztonságukat. Ezért is kell segíteni például Egyiptomot, hiszen „ha nem így teszünk, akkor százezrek, milliók jöhetnek Európába”.
„Az az elvárásunk, kérésünk, hogy a jelen helyzetben mindenki legyen tekintettel az áldozatokra” – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve: Magyarországon világos határvonal van a gyülekezési jog alkotmányos keretek közti gyakorlása és a terrorizmus melletti tüntetések között. Utóbbi nem fér bele, ezért Magyarországon a terrorizmus melletti szimpátiatüntetéseket betiltották – rögzítette a miniszter. Úgy folytatta: „látjuk, hogy Nyugat-Európában milyen kezelhetetlen helyzeteket eredményez az illegális migráció”.
„Egészen ijesztő, hogy bizonyos városokban ezrek és tízezrek éltetik azokat a terroristákat, akik ártatlan embereket, asszonyokat és gyermeket gyilkoltak meg” – mondta.
A miniszter közölte, eddig 445 magyar állampolgárt hoztak haza Izraelből.
A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy tegyenek meg mindent a túszok kiszabadítása érdekében. Hozzáfűzte: Magyarország sokat tett a veszélyben élő magyar állampolgárok kiszabadításáért.
Jelezte ugyanakkor, hogy 15 magyar továbbra is Gázában tartózkodik. Azt mondta, „mindannyian épségben vannak”. Megjegyezte: velük folyamatos a kapcsolattartás.
Közölte: négy családról van szó, tíz kiskorú gyermekkel. A legfiatalabb gyermek négy hónapos – mondta, hozzáfűzve: a kormány mindent megtesz a kint rekedt magyarok mielőbbi hazatérése érdekében.
A miniszter beszélt arról is, hogy a közel-keleti konfliktus az európai uniós csúcstalálkozón is napirendi pont lesz.
A magyar kormány nem támogatja az uniós költségvetés-módosítási javaslatot – jelentette ki Gulyás Gergely.
A politikus azt mondta: több okból sem támogatják az Európai Bizottság javaslatát. Az egyik ilyen, hogy „Brüsszel több pénzt kér, ráadásul erősen vitatható célokra” – mondta. Ilyen cél a többi között a migránspaktum végrehajtása – folytatta -, ami összeegyeztethetetlen Magyarország érdekeivel, és ellentétesnek tartják Európa érdekeivel is.
A brüsszeli bürokraták fizetésemelését sem tudják támogatni – folytatta, megjegyezve: a bürokraták a „minimális kötelezettségeiket sem tudták teljesíteni eddig Magyarország irányába”.
Azt is látják, hogy az emelkedett kamatok finanszírozására olyan forrásokat akar a bizottság bevonni, amelyek nem állnak rendelkezésre – tette hozzá.
Közlése szerint jelenlegi formájában nem tarták jónak az Ukrajna támogatására vonatkozó részt sem. A magyar kormány nem látja, hogy a javaslat „a békét szolgálná” – fogalmazott.
Gulyás Gergely szerint „minden körülmények között elfogadhatatlan” az a javaslat, amelynek értelmében négy évre adna támogatást az unió Ukrajnának. Azt mondta, ez a tűzszünet helyett a háború elhúzódását segítené elő.
Nem tartják jónak, hogy Ukrajna támogatását beemeljék az uniós költségvetésbe – húzta alá.
Megjegyezte: azt várják, hogy ezekben a kérdésekben nem jön létre konszenzus az uniós csúcstalálkozón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésekre válaszolva azt mondta: Izrael maximálisan számíthat a magyar állam segítségére humanitárius kérdésekben.
„A nemzetközi fórumokon Magyarország eddig nagyon sok esetben megakadályozta Izrael elítélését, az uniós tagállamok közül egyedül vétózott meg külpolitikai nyilatkozatokat” – közölte.
A konfliktus migrációs következményeire vonatkozó kérdésre azt válaszolta: Gázában kétmillió ember él, és – szerény becslés szerint – az ott élők legalább fele elhagyhatja a térséget.
Gulyás Gergely az Országgyűlésben szerdán elfogadott terrorellenes nyilatkozat kapcsán arról beszélt, a Momentum képviselőit minősíti, hogy nem vettek részt a szavazáson, és ezzel nem tettek eleget törvényben rögzített kötelezettségüknek.
„Vannak olyan baloldali politikusok, köztük hatmillió forintot kereső EP-képviselők, akik valótlan állításokkal igyekeznek megtámadni Magyarországot, és megtéveszteni az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy kisebb pedagógus-béremelés legyen, mint amit mi tervezünk, és hogy a magyar pedagógusok ne kereshessenek bruttó 800 ezer forintot. A momentumos Cseh Katalin is ebbe a körbe tartozik” – tette hozzá.
Egy másik kérdésre azt mondta: mostanában „elhalkultak” a jövőre esedékes soros magyar uniós elnökség ellehetetlenítésére irányuló törekvések. „Egyszer volt egy nem túl erős próbálkozás erre vonatkozóan” – jegyezte meg.
A miniszter hangsúlyozta, az Európai Unió nagyon jól jár azzal, hogy a magyar kormány adja az elnökségét. Részben azért, mert Magyarországnak már van tapasztalata az elnöki feladatok ellátásában – magyarázta.
„Senki sem vitathatja, hogy a 2011 első félévében betöltött magyar elnökség időszaka kifejezetten sikeres volt” – jelentette ki, hozzátéve: kifejezetten a magyar elnökség ideje alatt sikerült fontos, hosszú ideje tárgyalás alatt lévő ügyeket lezárni.
Gulyás Gergely elmondta, hogy a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról a november 5-ei héten fog tárgyalni a Fidesz elnöksége.
Közölte továbbá, a magyar kormány tiszteletben tartja a lengyel parlamenti választások eredményét, és gratulál annak, aki majd kormányt alakíthat.
Kitért arra, a kormány novemberben dönt arról, hogy meghosszabbítja-e a december 31-ig érvényes kamatstopot. Az inflációra és a béremelésre vonatkozó kérdésre azt mondta, szeptemberben megfordult az, hogy a pénzromlás nagyobb volt a bérnövekedésnél. Ekkor kilenc hónapja tartó folyamat ért véget, és a jövő év első hónapjaiban is jelentős béremelésekről lehet majd beszámolni – közölte.
Aláhúzta, ha a munkaadók és a munkavállalók megegyeznek a minimálbér emeléséről, a kormány azt jóvá fogja hagyni.
Közölte azt is, a koronavírus-megbetegedések miatt nem lesznek járványügyi korlátozások, és idén télen nem vezetnek be fűtéskorlátozást a középületekben.
Arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc a DK október 23-i ünnepségén azt mondta, ez a nap megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni, Gulyás Gergely megjegyezte: Gyurcsány Ferencékkel soha nem volt közös ünnep.
„Miközben előszeretettel diktatúrázik itthon és külföldön is, amikor saját családtörténetével szembesül, ott számos véres pontot talál a diktatúrákból. ApróAntalnak, Dobrev Klára nagyapjának az 1956 utáni megtorlásokhoz nagyon komoly köze volt. Október 23-át vélhetően ők ma is ellenforradalomnak tekintik” – fogalmazott.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint október 23-án látni lehetett, hogy amíg a polgári oldalon méltóságteljes volt az ünneplés, a baloldalon „méltatlan vagy egészen kisszerű”.
Arra a kérdésre, mi indokolta Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját, Gulyás Gergely azt válaszolta: Magyarországnak világos álláspontja van az orosz-ukrán háború kapcsán, mégpedig az, hogy mielőbbi fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
„Elfogadhatatlannak tartjuk és élesen elítéljük Oroszországnak az Ukrajna ellen indított háborúját, a nemzetközi jog talaján állva az országok területi integritását kiemelt fontosságúnak tartjuk. Mindenki tudja, hogy a Magyarországra érkező energiaellátás ma Oroszország nélkül nem biztosítható, még úgy sem, hogy ez a kormány tette a legtöbbet a diverzifikáció érdekében és ma hat szomszédos országgal vagyunk összekötve. Ettől még igaz, hogy gázellátásunk 90 százaléka, olajellátásunk több mint kétharmada Oroszországtól függ” – mondta.
Gulyás Gergely szavai szerint a miniszterelnök megbeszélése nem volt kirívó, mivel mások mellett az osztrák kancellár is találkozott az orosz elnökkel, valamint a háború kitörése óta is rendszeres a kapcsolattartás az EU nagy országainak vezetői és az orosz elnök között.
Kiemelte: teljesen ellentétes az európai uniós joggal és sérti Magyarországnak az energiabiztonsághoz fűződő jogát, hogy Bulgária jelentősen emeli a gáztranzitdíjat.
„Felszólítjuk Bulgáriát, hogy a döntést a lehető leghamarabb vonja vissza. Keressük a jogi megoldásokat” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, miért 676 forint Magyarországon az átlagfogyasztás felett fizetendő földgázár köbmétere, amikor az országba érkező orosz gázé lényegesen kevesebbe kerül, azt közölte, a jelenleg betárazott földgázt egy éve vásárolta meg Magyarország, és az árképzésben nem lehet a módosulást azonnal követni.
Hozzátette: a gázárak december 31-ig változatlanul maradnak, a felülvizsgálattal a kormány év vége előtt foglalkozni fog.
A svéd NATO-csatlakozásról a miniszter azt mondta, a törökök most jutottak el oda, ahol mi vagyunk. Arra a kérdésre, mi lenne az előfeltétele annak, hogy a magyar parlament a kérdést most napirendre tűzze, Gulyás Gergely hangsúlyozta: „Svédországnak arra kell választ adni, hogy ha tévedésnek gondoljuk, hogy az elmúlt évtizedekben sértő megjegyzéseket tettek Magyarországra, akkor miért kellett ezeket végighallgatnunk. Ha viszont ezeket valósnak gondolják, miért akarnak velünk egy klubban tagok lenni?”
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Svédország NATO-csatlakozása kapcsán tovább romlott a helyzet. „Azt szeretnénk, ha Svédországgal normális, jó viszonyban lennénk, erre törekszünk, ha ezt sikerül elérni, a csatlakozásnak sem lesz akadálya. Erről az országgyűlési képviselőknek kell dönteni, nekem egy szavazatom van” – fogalmazott.
A kínai államfővel történt tárgyalásáról is volt szó a kormányülésen. Közölte: számtalan megállapodás született, illetve fog születni a legnagyobb kínai bankokkal, cégekkel.
„Kína kiemelt fontosságú Magyarország és Európa számára is, ezt talán egyre több nyugat-európai ország felismeri, és lesznek, akik érvényesítik. Súlyos érvágás lenne az európai gazdaságnak, ha megpróbálná elvágni azokat a kötelékeket, amelyek Kínával létrejöttek” – tette hozzá.
A főváros 50 milliárdos hitelfelvételét a miniszter kényszerszülte és rossz lépésnek nevezte. „Az adóbevételek növekedéséből jelentős többletbevételekhez jutott a főváros az elmúlt években, ráadásul a mostani vezetés több mint 200 milliárd forintos tartalékkal indult, mára csődbe vezették Budapestet. Remélem, eleget tesz a főváros törvényi kötelezettségének és a közszolgáltatásokat megfelelő színvonalon ellátják, és a BKV működni fog” – közölte.
Arra a felvetésre, hogy Budapesten a főpolgármester döntése szerint idén 300 millió forint prémiumot fizettek ki önkormányzati cégvezetőknek, azt mondta, ez „sajátos vezetési gyakorlat”.
A tőzsdepalota épületének állapotromlására vonatkozó kérdésre a tárcavezető azt válaszolta: az állam nem tervez semmit ezzel az ingatlannal. Az épület magántulajdonban van – mutatott rá, jelezve: ennélfogva legfeljebb a műemlékvédelmi szabályok betartását tudják számon kérni. Hozzátette: remélik, lesz olyan befektető, aki tudja hasznosítani a területet.
Gulyás Gergely Ukrajna és Moldova esetleges uniós csatlakozásával kapcsolatban kifejtette: az EU-ban nincs „megfigyelői jogállás”, a tagságnak világos kritériumai vannak, amelyeknek meg kell felelni. A csatlakozásról egyhangúlag lehet dönteni; Magyarország a garancia arra, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a felkészültebbeket nem veszi fel a közösség, másokat pedig igen – jegyezte meg.
Arra a felvetésre, megéri-e támogatni Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását az úzvölgyi temetőben történt provokáció után, úgy reagált, az, ami ott történt, távol áll a jószomszédi viszonytól. A miniszter szerint azt is figyelembe kell venni, hogy Erdélyben több mint egymillió magyar él, a schengeni határ a leginkább számukra jelent akadályt.
Gulyás Gergely nemmel válaszolt arra a kérdésre, van-e realitása annak, hogy Korzika autonómiájának biztosítása után Brüsszel érdemben foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel. Azt mondta, az EU érzéketlen a probléma iránt, számára ezek a kérdések lényegtelenek.
Az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdésre válaszolva megismételte: amíg az ukrán kormány nem adja vissza a nemzetiségektől elvett, alapvető jogokat, „addig semmilyen nemzetközi közösségbe való felvételét nem tudjuk támogatni”.
A magyar honvédség csádi szerepvállalásával kapcsolatban elmondta, Magyarország felkérést kapott arra, hogy vegyen részt a csádi katonai misszióban.
Hozzátette: 2024 tavaszától legfeljebb 200 magyar katona teljesít szolgálatot az afrikai országban.
„Szeretnénk hozzájárulni a migráció megfékezéséhez, támogatnia a terrorizmus elleni küzdelmet, és garantálni annak a támogatásnak a hétterét, amelyet a Hungary Helps program visz az országba” – fűzte hozzá.
Közölte: a nyári és téli időszámítás váltakozását egységesen lenne értelme eltörölni, mert másként külön időzónában leszünk a szomszéd országokhoz képest. Ha ilyen döntés születik, támogatnák azt, hogy a nyári időszámítás maradjon – jelezte.
A kórházi fertőzések számának emelkedésére vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely azt mondta: ez „világjelenség”, mert az antibiotikumok hatására a baktériumok erősödnek. Ettől függetlenül amennyire lehet, meg kell akadályozni ezeket a fertőzéseket – közölte, jelezve: az egészségügyi szakemberek meg is tesznek mindent ennek érdekében.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
