Hajnal Róbert pápai káplán, mesterkanonok 2021. február 9-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Életéért hálaadó és lelki üdvéért felajánlott szentmisét Horváth Zoltán protonotárius kanonok, plébános mutatott be a budapest-terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban aznap este 18.30-kor.
Róbert atya Budapesten született 1935. március 15-én. 1958. június 15-én Esztergomban szentelték pappá. A frissen felszentelt fiatal atya csatlakozott az atyakör lelki és munkaközösségéhez is, amelyet a Regnum Marianum ifjúságnevelésével foglalkozó Mária-kongregáció papjai alkotnak.
Papi szolgálatát Budapesten kezdte meg, a Terézvárosban, a Vörösmarty utcai Oltáriszentség-plébánián lett káplán, majd 1959-től 1965-ig Dorogon szolgált. Innen útja ismét a fővárosba vezetett. 1967-ig a pesti Ferencvárosban, 1968-ig a budai Felsővízivárosban, 1969-ig pedig Felsőkrisztinavárosban tevékenykedett. Majd újra pesti oldalra helyezték, 1975-ig az erzsébetvárosi Rózsák terén, az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomban szolgált.
Ekkor, maradva Pesten, de megint váltás következett: egy esztendőt töltött az angyalföldi Szent Mihály-plébánián, majd ismét egy évet a Tömő utcában, a Béke Királynője-lelkészségen. Viszonylagos megnyugvás csak ez után következett: 1977-ben a Városmajorba helyezték, és itt, a Jézus Szíve-templomban szolgált egészen 1990-ig. Ezt követően ismét Angyalföldön kapott feladatot, a Béke téri Szent László-templomban, immár plébánosként. Itt látott el papi szolgálatot egészen 2014-ig.
A számos szolgálati hely jól kirajzolja, mennyire nem nézte jó szemmel az 1980-as évek előtt a politikai rendszer a betiltott Regnum Mariánum közösség papjainak működését és a fiatalokkal való vallásos lelkületű foglalkozást. Hajnal Róbert áldozatos szolgálatát főpásztorai ugyanakkor elismerték és kitüntették: 2001-ben pápai kápláni, majd 2014-től protonotárius kanonoki címet viselhetett. Nyugállományba 2014. július 31-i hatállyal vonult, ám ezzel még nem köszöntöttek rá a pihenés évei.
„2014 szeptemberében megkerestem azzal, hogy vállalna-e segédlelkészi feladatokat, mert Szabó Géza kanonok atya egészségi állapota miatt már nem tudott a Teréz-templomban tovább szolgálni. Róbert atya örömmel és szívesen mondott igent, sőt ő tartotta megtiszteltetésnek, hogy számítunk rá. Hajnal Róbert nyugalmazott papként is vállalta, hogy hetente háromszor, kedden, pénteken és szombaton, az esti 18.30 órai szentmisét elmondja. Ez a szolgálat közel hozott bennünket egymáshoz. Életútja során évente kellett szolgálati helyet váltania. A Regnum Marianum közösség szolgálatában szívesen és sokat foglalkozott a fiatalokkal, amit a kommunista diktatúra nem nézett jó szemmel. Ő mégis jó szívvel emlékezett minden szolgálati helyére” – idézte fel emlékező beszédében Horváth Zoltán protonotárius kanonok, az Avilai Nagy Szent Teréz-templom plébánosa, aki arról is beszélt, hogy Róbert atya személyisége megannyi hívő és kereső ember szívét megérintette.
A megemlékező szertartás online is követhető volt a templom Facebook-oldalán, illetve ITT megtekinthető.
A közösségi oldalon a szeretetteljes megemlékező sorok mellett képgalériát is közzétett a plébánia.
Örömmel vettünk részt 2018-ban gyémántmiséjén egykori plébánosi szolgálati helyén, ahol ünnepi szónokának plébánosunkat, Zoltán atyát kérte fel. Ugyanakkor egyetlen ajándékot kért erre a papi jubileumára: hogy szolgálati helyeiről jöjjenek el egykori ministránsai legalább hatvanan. Így a gyémántmisén több mint nyolcvan ministráns (idős, középkorú, fiatal és gyerek) szolgált az oltárnál. Végakarata szerint ugyanott lesz eltemetve is” – olvasható a Teréz-templom közösségi oldalán.
Papi jubileumi jelmondata ez volt:
„Ötven éve szolgállak, Uram.
Vajon elhinnék-e az emberek,
hogy azóta mindig boldog voltam Veled?”
Az örök világosság fényeskedjék neki!
Forrás és fotó: Avilai Nagy Szent Teréz Templom Facebook-oldala
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
