91 éves korában meghalt Grétsy László, a nyelvművelés kiemelkedő alakja. Grétsy László halálának hírét A magyar nyelv jövője – a nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián jelentették be hétfőn, kora délután. Mint mondták, az ismert nyelvész vasárnap álmában békésen elhunyt – írta az Index. A bejelentés után egyperces néma csenddel emlékeztek meg róla. Nem sokkal később Blankó Miklós magyar nyelvész – aki a konferencián közölte a gyászhírt – a közösségi oldalán írt Grétsy László haláláról.
„Decemberben még leveleztünk, néhány napja telefonon beszéltünk. Ma, a magyar kultúra napi eseményünk előtt kaptam a hírt: elhunyt Grétsy László tanár úr, mesterem, atyai jóbarátom. A Teremtő rendezhette így: saját otthonában, álmában ment el, néhány héttel 92. születésnapja előtt” – tette hozzá. Grétsy László Budán született 1932. február 13-án, de Pestszenterzsébeten nőtt fel. Tisztviselő apja a második világháború után elveszítette állását, s több foglalkozást is kipróbált, hogy megéljen a család. A nyelvi játékokkal szívesen foglalkozó, írói pályára készülő Lászlót – aki atletizált, zenét tanult és első osztályú sakkozó is volt – 1950-ben vették fel a budapesti bölcsészkar magyar–történelem szakára.
A nyelvtudomány mellett Pais Dezső szemináriumainak hatására kötelezte el magát, s miután diplomájának megszerzése után hároméves aspirantúrán vett részt, 1960-ban a szóhasadásról írott munkájával kandidált, a jelenség elnevezése is az ő leleménye. 1954-ben lett az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd 1958-ban főmunkatársa, 1971-ben Lőrincze Lajos utódaként átvette a magyar nyelvi osztály vezetését. 1987-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán a magyar nyelvtudományi tanszék vezetője lett, innen ment nyugdíjba 1998-ban.
Számos tisztséget viselt, 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993–96 között elnöke, 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, jelenleg tiszteletbeli elnöke. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban tiszteletbeli elnökévé.
Grétsy László mindig át akarta adni másoknak, amit megtanult, és amiről úgy gondolta, hogy őket is érdekli. Számos nyelvészeti-nyelvművelő rádió- és tv-műsorban működött közre, így lett a legnépszerűbb nyelvész, a mindig derűs, nyugodt, barátságos „tanár úr”. Első tévés műsora 1960-ban indult Családi félkör címmel, majd következett sorra a többi: A nyelv világa, a Szójáték klub, a Szabálytalan nyelvtanóra, az Álljunk meg egy szóra, a Gyöngyök s végül, 2004-ig, az Anyanyelvi szószóló. Az Álljunk meg egy szóra című sorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.
Képes volt arra, hogy szerethetővé tegye a „száraz” nyelvtant, a szójátékok világától az etimológián keresztül a stílus kérdéséig mindenről lelkesen, alaposan és igényesen beszélt. Szerkesztője, rovatvezetője volt a Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány, a Szabad Föld című orgánumoknak. 2015 júliusában visszavonult, lezárta húsz éven keresztül írt cikksorozatát a Szabad Földben. Számos könyvet írt, szerkesztett. Ma is büszkén tekint 1964-ben megjelent és azóta több tízezer példányban kiadott Szaknyelvi kalauzára: az idegen szavakkal zsúfolt szakmák művelői számára készült nyelvi tanácsadó, ismeretterjesztő munka bemutatja a helyesírás, a szóalkotás, a mondattan legfontosabb kérdéseit, a helyes és a helytelen formákat.
Húsznál több – olykor társszerzőkkel készített – tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985), az Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó (1987), amely az állampolgárnak nyújt gyakorlati segítséget. „A nyelvművelőnek tudnia kell, hogy a nyelv bölcsebb, mint a nyelvész. Figyelnie kell a változások irányait, és ha képes megállapítani, hogy közülük melyik számít jónak és melyik rossznak, akkor ki kell jelölnie a cölöpöket” – vallotta Grétsy László.
A komoly nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan kedvelt népszerűsítő, játékos könyveket is közreadott, mint a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001), Anyanyelvi rejtvénytár (2002), Nyelvi játékaink nagykönyve (2012), Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa (2014). Munkássága során mindig arra törekedett, hogy tudományos eredményeit összhangba hozza a valósággal, a gyakorlatban is érvényesüljenek a nyelvhelyesség sajátos szempontjai. Egyik előkészítője volt a 2002 februárjában életbe lépett törvénynek, amely elrendelte, hogy az idegen szavakat és kifejezéseket magyarul is közzé kell tenni a reklámban, a sajtóban.
Grétsy László munkásságát számos díjjal ismerték el, 1992-ben Apáczai Csere János-díjat, 2004-ben Prima díjat, 2007-ben Magyar Örökség díjat, 2012-ben Prima Primissima díjat kapott. A nyilvánosságtól már visszavonult nyelvész 2015-ben így búcsúzott olvasóitól: „E rovat megszűnte után se feledjék el, hogy anyanyelvünk korunkban a legfőbb nemzetösszetartó erő. Amíg nyelvünk él, változik, korszerűsödik, miközben a hagyományait is őrzi, addig nincs okunk attól félni, hogy nemzetünk valaha is eltűnik a népek tengerében.”
Utolsó díját 2020-ban kapta a nyelvművelés kiemelkedő alakja, aki a közmédia egyik legrangosabb elismerését, a Tőkéczki László-díjat vehette át. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított díjakat abban az évben, a koronavírus-járvány miatt rendhagyó módon, online ünnepi műsorban adta át Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
„A Tőkéczki László-díjat anyanyelvápoló tevékenységemért kaptam. Természetesen büszke vagyok rá, ugyanis nyelvészként egész életemben egyik legfőbb célom volt csodálatos hangszerünk, anyanyelvünk rejtelmeinek felderítése, titkainak felkutatása, szépségeinek, gazdagságának minden ezek iránt érdeklődővel való megismertetése és megszerettetése” – mondta a díjátadó után a professzor a hirado.hu-nak. Grétsy László akkor azt is elárulta nekünk, hogy véleménye szerint melyek a legszebb magyar szavak.
„Különféle szempontokból lehet összeállítani a legszebb szavak listáját: a szavak hangzása szerint, jelentése(i) alapján, szófajok szerint és így tovább. Én a legszebb szavak listájába csak főneveket vettem be, holott nagyon szép igéink, mellékneveink is vannak. Így viszont egységesebb a lista. Nekem azok a szavak tetszenek legjobban, amelyeknek hangalakjuk sem csúnya, jelentésük pedig szép, s maga a szó már eleve jó érzéssel tölti el az embert. Íme, az én tíz kedvenc szavam: anyanyelv, béke, boldogság, család, édesanya, gyermek, haza, öröm, szerelem, szülőföld.”
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
