Életének 79., papságának 47. évében elhunyt az Esterházy János boldoggá avatási eljárásának kapcsán visegrádi országokban is ismertté vált František Lízna atya. Március 4-én, türelemmel viselt, hosszú betegség után, koronavírus-fertőzést követően visszaadta lelkét Teremtőjének.
František Lízna jezsuita szerzetes az alsóbodoki kegyeleti ünnepségen – Tóth Klára, Felvidék.ma, archív
František Lízna SJ 1941-ben Jevíčko településen született, 1968-ban lépett be a jezsuita rendbe. 1974-ben szentelték pappá, ám egészen 1989-ig nem kapta meg az úgynevezett állami jóváhagyást. Különböző fizikai munkákat végzett, s eközben politikai okokból öt alkalommal börtönbe is került. A Charta 77 aláírója.
Legfontosabb küldetésének a romák, a hajléktalanok és az elítéltek lelkipásztori gondozását tartotta.
1995 óta a Vyšehorky u Mohelnice-i plébánián szolgált, és egészen a legutóbbi időkig ezzel párhuzamosan a közeli mírovi fegyház börtönlelkésze volt. 1992 óta szolidaritásból roma nemzetiségűnek vallotta magát.
Kitüntették a František Kriegelről elnevezett, az elítéltekkel kapcsolatos áldozatos munkáért járó díjjal, illetve a Tomáš Garrigue Masaryk-díjjal – a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott tevékenységéért. 2020. márciusában Esterházy-díjjal is elismerték munkásságát.
Börtönlelkészként találkozott Esterházy János nevével, és a mírovi börtön olyan rabjaival, akiknek személyes élményeik voltak a szent életű mártírról.
Lízna atya súlyos betegséggel, gyógyíthatatlan rákkal küzdött. 2007-ben az olmützi Szent Vencel-székesegyházban Esterházy János lelki üdvéért szentmisét mutattak be, a felvidéki hívek akkor és a későbbiek során is buzgón fohászkodtak gyógyulásáért. Az emlékezetes szentmisét megelőző napon az olmüzti érseknél tett látogatás során értesült az Esterházy-tisztelők kisebb küldöttsége arról, hogy Lízna atya súlyos beteg. Esterházy Alíz is jelen volt a beszélgetésen.
A találkozón jelenlévő papok is tanúsítják, az olmützi érsek arra buzdította őket, hogy Esterházy Jánoshoz intézett imákkal igyekezzenek a beteg szerzetes számára gyógyulást kieszközölni az Úrnál, egy ilyen csoda jelentős bizonyítékként szolgálna a felvidéki államférfi boldoggá avatásában.
Az orvosok már lemondtak róla, a rák elhatalmasodott a szervezetében, ő néhány héttel az olmützi szentmise időpontja után mégis, legyengült állapotban ukrajnai zarándokútra indult, amit Esterházy Jánosért ajánlott fel. 1600 km megtétele után gyógyultan ért haza.
Egy évvel később értesült a magyarok Esterházy János közbenjárásáért mondott imáiról, azóta meggyőződése volt, hogy a felvidéki mártír segítségével gyógyult ki a végzetes betegségből.
František Lízna atya tanúságtevőként szerepel Esterházy János boldoggá avatási perében.
Katolikus.cz/Felvidék.ma
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
