Többek között a magyar közösség elleni gyűlöletbeszédet is pellengérre állítja az Európa Tanács rasszizmusellenes bizottságának (ECRI) frissen nyilvánosságra hozott jelentése.
A Románia által elért fejlődés ellenére továbbra is széles körűen elterjedt problémát jelent a nyilvános térben és az interneten elharapózott gyűlöletbeszéd, amelynek fő célpontjai a romák, a magyarok, az LMBT-közösség tagjai és a zsidók – olvasható az Európa Tanács égisze alatt működő Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) hétfőn elfogadott, szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében. Ez az ötödik ilyen jelentés, a legutóbbit 2014-ben fogadta el a testület. A mostani dokumentumban kifejtik:
a legutóbbi jelentés óta Romániában számos területen előrelépés történt.
Kiemelik, hogy a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek betiltását rögzítő 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet 2015-ös módosítása kiterjeszti annak alkalmazási körét a legionárius jelképek betiltása révén, illetve egy 2018-as törvénymódosítás az antiszemitizmus elleni küzdelmet is megkönnyíti.
A jelentés a magyar közösség kapcsán megjegyzi: a magyar közösség és az állami szervek között hosszú ideje fennálló feszültség kontextusában gyakran hangzottak el sértő nyilvános kijelentések. A kijelentések zömmel politikai felhanggal bírnak, és az autonómiakövetelések, illetve a székely zászlók és jelképek nyilvános használatához kapcsolódnak.
A dokumentum kitér Mihai Tudose akkori miniszterelnök 2018 januárjában tett kijelentésére, miszerint ha a magyar zászlók kikerülnek, az illetékesek is mellettük „lobognak” majd.
A magyarellenes gyűlöletbeszéd kapcsán a B1 televíziós csatorna Banciu világa című műsorában elhangzott kijelentéseket említi meg. Arra is kitér, hogy a terrorizmussal vádolt kézdivásárhelyi magyarok bebörtönzése szintén az egész magyar kisebbséget érintő negatív médiakampányt eredményezett.
Megemlíti a jelentés a sportrendezvényeken tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokat is, amikor egy Sepsi OSK–Bukaresti Dinamo labdarúgó-mérkőzésen
a román szurkolók a „Kifelé a magyarokkal az országból!” rigmust skandálták.
A pozitív fejlemények között a jelentés megemlíti a legfőbb ügyészség stratégiáját, amely a hatóságok által elkövetett visszaélések felderítésének elősegítését szolgálja, de a romák oktatása terén elért előrelépést is kiemeli, ami többek között ösztöndíjprogramokban merül ki. Hangsúlyozza az előrelépést a roma gyerekek iskolából való kimaradásának csökkentése terén, mint ahogy azt is, hogy megtiltották a szegregációt az iskolákban.
Azért is megdicsérik Romániát, mert
a menekülteknek jogukban áll dolgozni, egyúttal hozzáférhetnek az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz, valamint a szociális ellátáshoz.
A negatívumok között a kisebbségek – köztük a magyarok – elleni gyűlöletbeszéd mellett a „növekvő homofób és transzfób légkört” emelik ki, valamint a romákkal szembeni rendőri visszaéléseket.
Szintén a hiányosságok között említik, hogy
nincs koherens és rendszeres adatgyűjtés a gyűlöletbeszédről és a gyűlölet motiválta erőszakról, és az ilyen megnyilvánulásokat szinte sohasem követi bírósági felelősségre vonás.
Az ECRI ezek nyomán több javaslatot is megfogalmaz a román kormány számára. Így felszólítja, hogy hozzon létre olyan rendszert, amely lehetőséget biztosít az adatgyűjtésre a rasszista, homofób és transzfób gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények témájában, valamint arra is, hogy biztosítson további képzést a rendőrök, ügyészek és bírák számára abban a témában, hogyan járjanak el a rasszista, homofób vagy transzfób erőszakkal szemben.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
