Az Európai Bizottság elfogadta az Európai Unió bővítéséről szóló, 2021. évi jelentéscsomagját, amely részletes értékelést nyújt a Nyugat-Balkán és Törökország jelenlegi helyzetéről és az Európai Unió felé vezető útjukon elért előrehaladásról, különös tekintettel az alapvető reformok végrehajtására, valamint egyértelmű iránymutatást ad az előttük álló reformprioritásokról – tájékoztatott keddi ülését követően a brüsszeli testület.
Josep Borrell bizottsági alelnök, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője a stratégiához kapcsolódó sajtókonferencián elmondta, hogy az uniónak hiteles bővítési folyamatot kell fenntartania. „Nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az olyan szükséges reformokra, mint a jogállamiság, a szabadságjogok, a gazdaság és a demokratikus intézmények működésének garantálása” – húzta alá.
„Partnereinknek félre kell tenniük nézeteltéréseiket, nekünk pedig, az EU részéről be kell tartanunk kötelezettségvállalásainkat. Az EU nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül. Itt az ideje, hogy összefogjunk és egyesüljünk egy erősebb Európa építésében” – hangsúlyozta.
Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos a csomag átfogó elemeit bemutatva elmondta: „a bővítési politika geostratégiai befektetés az európai kontinens békéjébe, stabilitásába, biztonságába és gazdasági növekedésébe. Ez egy érdemeken alapuló folyamat, amelyhez tényszerű és tisztességes értékelést, valamint világos ütemtervet nyújtunk partnereink reformjainak felgyorsítására és elmélyítésére.”
„Az új előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA III) révén jelentős pénzügyi támogatással állunk a Nyugat-Balkán és Törökország mellett. Az IPA III a fő finanszírozási forrása a Nyugat-Balkánra vonatkozó, közel 30 milliárd eurós gazdasági és beruházási tervnek is” – tette hozzá.
A bizottsági helyzetjelentés szerint az uniós tagjelölt országok közül Montenegrónak tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a véleménynyilvánítás és a média szabadságának megteremtése felé, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kritikus területein anélkül, hogy az igazságügyi reform terén korábban elért eredményeket visszafordítaná. Szerbia esetében a testület értékelése kimondja, hogy az országnak folytatnia kell és felgyorsítania az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság, a háborús bűncselekmények ottani kezelése és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén végrehajtott reformokat. „Koszovóval a kapcsolatok normalizálása alapvető fontosságú, és meghatározza a csatlakozási tárgyalások általános ütemét” – emelik ki az értékelésben.
Albánia és Észak-Macedónia továbbra is teljesíti a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, és mindkét ország folyamatosan halad előre az uniós reformok útján. „Negatív hatással van az EU hitelességére, hogy késlekedik a két országgal folytatott csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdése” – áll a jelentésben.
Az értékelés szerint Bosznia-Hercegovina – amely még nem hivatalos tagjelölt – nem haladt előre az EU-integráció terén. Az országban a politikai környezet továbbra is polarizált, mivel a vezetők továbbra is megosztó politikai vitákat folytatnak. Az ország vezetésének foglalkoznia kell egyebek között a választási és alkotmányos reformokkal, mielőtt az Európai Bizottság javasolni tudná a tagjelölti státuszt – taglalja a jelentés.
Törökországgal kapcsolatban az Európai Bizottság kiemelte, hogy Ankara az Európai Unió kulcsfontosságú partnere olyan alapvető területeken, mint például a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energia és a közlekedés. Az uniós vezetők megerősítették továbbá, hogy a jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolatok szerves részét képezi.
A testület ugyanakkor komoly aggodalmát fejezte ki a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos romlása miatt. „Törökország csatlakozási folyamata a demokrácia súlyos hiányosságai miatt megrekedt” – olvasható a bizottság értékelésében.
A jelentésben – most első ízben – az a megállapítás is szerepel, hogy Ankara a látszólagos elköteleződés ellenére már nem gondolja komolyan az EU által támogatott reformok megvalósítását.
A csatlakozási tárgyalások Törökországgal 2005-ben, Montenegróval 2012-ben, Szerbiával 2014-ben kezdődtek meg. Tavaly márciusban az uniós tagállamok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdenek Észak-Macedóniával és Albániával is, de a tárgyalások tényleges megkezdése még várat magára.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
