Elfelejtett gyümölcsféléink, ritkaságok, újdonságok – Fekete berkenye

Elfelejtett gyümölcsféléink, ritkaságok, újdonságok – Fekete berkenye

A fekete berkenyét (Aronia melanocarpa), mint gyümölcstermő növényt először Szentpéterváron láttam az egyetemi éveim alatt. Ott már abban az időben több száz hektáros telepítések voltak. Jelenleg is a skandináv államokon kívül Oroszország északi részén, Szentpétervár vonzáskörzetében vannak a legnagyobb fekete berkenye (arónia) ültetvények. Mivel az európai unióban az élelmiszerek mesterséges színezése tiltott, egyre jobban előtérbe került a fekete berkenye, mint természetes élelmiszerszínező anyag. Jelenleg Észak-Európán kívül termesztése gyorsan terjed Lengyelországban, Németországban, Csehországban és Szlovákiában. Magyarországon jelenleg honosítás alatt áll és folynak a fajtakísérletek. A rendszerváltás előtt Kárpátalján is voltak ipari ültetvények.

A XX. század elején figyeltek fel terméseire, melyekből finom kompót, lekvár, kandírozott gyümölcs, süteményekbe töltelékanyag készíthető. A gyümölcs héjában található nagy mennyiségű festékanyag pedig kitűnő természetes élelmiszerszínezék, mely jól használható üdítőitalok, tejtermékek, vagy akár likőrök, desszertborok színezésére is. Antocianin-, flavonoid-, és C-vitamin-tartalma háromszorosa a fekete ribiszkéének. Kellemes, a fekete áfonyára emlékeztető ízű dzsemet és ivólevet készítenek belőle. A fekete berkenye jelentős mennyiségű B2-,  B9-, E- és P-vitamint, valamint viszonylag sok cukrot tartalmaz. Található még benne pektin, cseranyagok, mikroelemek, csekély mennyiségben szerves savak.

A fekete berkenye fás részei és rügyei nagyon fagytűrők, Szibériában a mínusz 350C-os fagyokat is károsodás nélkül vészeli át. A legkülönfélébb talajokon is szépen díszlik, nem igényes a talaj mechanikai összetételére sem. Optimális számára a gyengén savanyú talaj. Mészre érzékeny. Fényigénye magas, ezért ügyelni kell a terület fekvésére, a megfelelő sor és tőtávolságra. A csapadékosabb, párásabb klímájú területeket kedveli.

A vegetáció kezdetét a gyökérsarjak fakadása, fejlődésének indulása jelzi. Virágzása április végén kezdődik és 15-20 napig tart. Fehér vagy krémszínű hímnős virágai sátorvirágzatban nyílnak. A csúcsrügyből kb. 20 virág, míg az oldalrügyből 15 virág fejlődik. A virágokban sok pollen és nektár található, ezért a méhek szívesen látogatják. Rovarmegporzós, jól öntermékenyül. A termés kifejlődéséhez és beéréséhez 90-95 nap szükséges.

A fekete berkenye gyümölcseit az éves vesszőkön hozza. Termése almatermés, többnyire gömbölyű, fénylős feketés, hamvas viaszbevonattal. A nemesített fajták bogyói erősen tapadnak a kocsányhoz, még túléretten is az ernyőn maradnak.   

Hírdetés

A berkenye virágzatában a bogyók azonos időben érnek, ezért a termés egymenetben betakarítható. Ültetvényekben a bokorforma terjedt el. Házi kertekben a törzses koronaforma ajánlatos. Többféle alany is szóba jöhet (sorbus aucupária). Én egyszerűbb megoldást választottam. A vörös madárberkenyére szemeztem 1 méter magas törzzsel. A koronát gömb alakúra metszem, átmérője kb. 1 m. Nagyon könnyű kezelni, akár díszfának is beillik. Ültetvénybe a sor- és tőtávolság 3-szor 1,5 – 2 m. Telepítéskor mintegy 5 cm-rel mélyebbre ültetik, mint ahogy a faiskolában volt, így a bokrok megújuló képessége optimális lesz. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el.

A fekete berkenye bokra hajlamos az elsűrűsödésre, ezért évenkénti metszést igényel. Metszése hasonló a ribiszkééhez. Korán fordul termőre. Már 2 éves növényről szedhető a gyümölcs, a teljes termőrefordulásra 5 évtől számíthatunk. Az évenkénti várható termésmennyiség kb. 10t/ha. Az ültetvény várható élettartama 20-25 év.

A fekete berkenye terméseit a madarak is szívesen fogyasztják, ezért termőültetvényekben gyakori a madárkár. A virágzó és a csodálatos őszi vörösszínű bokor díszítő értéke is figyelemre méltó, ezért parkokba is ültethető akár dísznövényként.

A kelet-európai országokban az Aróniát vérnyomáscsökkentő és érstabilizáló hatása miatt gyógyszeralapanyagként használják.

Bodnár István kertészmérnök, Bakta


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »