Eleven és életet adó – 35 éves a kismarosi ciszterci mozgásszervi rendelő

Eleven és életet adó – 35 éves a kismarosi ciszterci mozgásszervi rendelő

A Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostorban szeptember 19-én ünnepelték a kismarosi mozgásszervi rendelő megnyitásának 35. évfordulóját. A hálaadó szentmise után előadásokat, külföldi barátoktól érkezett köszöntéseket, tanúságtételeket hallgattak meg a jelenlévők. A családias együttlét vidám hangulatú agapéval folytatódott, és lehetőség nyílt a rendelő megtekintésére is.

Az alábbiakban a ciszterci nővérek által készített megemlékező összeállításból olvashatnak részleteket.

Horváth Olga O.Cist, a kismarosi Monostor apátnője így idézte fel a kezdeteket:

„Ha visszafejtjük rendelőnk 35 éves történetének fonalát, lépten-nyomon a Gondviselés és az emberi jóság nyomaira találunk. (…)

Közösségünk 1955-ben, az egyházüldözés idején született Budapesten. A nővérek albérleti lakásokban, rejtetten, hitük és elkötelezettségük szerint folytatták életüket. Ahogyan a választott nép történetében valaha Józsue döntött, úgy ők is ezt mondták: „Én, és egész házam népe, az Úrnak szolgálunk” (Józs 24,15).

Emiatt két ízben voltak börtönben: 1961-ben és 1966-ban. Tímár Ágnes elöljáró 1968-as szabadulása után szükségessé vált a szétszakított közösség számára egy hely, ahol megerősödhet. 1970-ben Kismaros akkori ismerős plébánosa jelezte, hogy a faluban sok telek eladó. Így vásárolták meg az elsőt a Börzsöny domboldalán.

A helybéliek tudták, hogy az Öregszőlőben nővérek élnek. Bizonyára azt is, hogy mindez az államhatalom részéről súlyos büntetést vonhat maga után, ami éppúgy sújthatja a szerzeteseket, mint azokat is, akik erről hallgatnak. Mégis, csendben elvállaltak bennünket. Két évtizeden keresztül megtapasztaltuk befogadó, elfogadó, betakaró szeretetüket. Ezt a mérhetetlen jóságot szerettük volna megköszönni, a rendelő ebből a hálából jött létre.”

„Fejérdy Gábor doktor előtt nagy karrier nyílt meg 1988-ban, amikor kollégáival együtt egy szenzációs sebészeti bravúrt hajtott végre. (…)

Gábor doktor és felesége, Jutka – aki biológia-hittan és gyógytestnevelő tanár – még az év decemberében, oblátusi ígérettel köteleződött el ciszterci közösségünk mellett.

(…) A rendszerváltás minden irányú változással, lehetőséggel, de sok ismeretlennel és bizonytalansággal is járt. Gábor doktor ebben az időszakban kereste a módját annak, hogy az orvosi hivatásában is mindennap megélhesse a Krisztus-követő életet.

Így ismertük fel a Gondviselés hívását: hozzunk létre egy olyan mozgásszervi rendelőt, amelyet a keresztény értékrend szerint működtethetünk, és amely hiánypótló, mert a környéken addig nem volt ortopédiai ellátás.

Gábor doktor a hírnév, a pénz és a nagyvárosi lehetőségek helyett harmincöt évvel ezelőtt – egyetlen szál golyóstollal és néhány papírral – elkezdett rendelni a körzeti orvosi rendelő épületében, akkor, amikor az éppen szabad volt.”

Hírdetés

Fejérdy Gábor ortopéd-baleseti sebész szakorvos, a rendelő vezetője a működéssel kapcsolatban elmondta:

„A ciszterci nővérek segítségével 1991-ben létrehoztuk a Boldogasszony Háza Alapítványt, mely a mai napig is a rendelőt szolgálja.

Kezdetben a helyi családorvos, Márkos Gabriella doktornő adott segítséget azzal, hogy a körzeti rendelőben egy-egy órára helyet kaphattunk. Később egy bérelt épületben, majd 2006-tól a jelenlegi épületünkben folytatódott a munka. Eleinte igen szerény eszközökkel, majd – jobbára külföldi barátaink segítségével – egyre korszerűbb gépekkel végezhettük gyógyító munkánkat.

Ma már egyre inkább saját erőből tudjuk fejleszteni a rendelő műszereit. Nem csak mozgásszervi (térd, könyök, váll), hanem belgyógyászati-diagnosztikai (hasi és pajzsmirigy) ultrahangvizsgálatot is végzünk, megújultak az elektroterápiás készülékek. Lökéshullám-kezelő egységet, lézer, mágnes és hivamat készülékeket tudtunk beüzemelni. Mintegy két éve új diagnosztikus lehetőséggel bővült a rendelő, egy korszerű csontdenzitométerrel, amivel a csontritkulás mértékét tudjuk meghatározni, ellenőrizni.

Ami az eddigieken még inkább túlmutat, az a rendelő fennmaradásának a csodája. Nem kapunk semmiféle állami támogatást, nem is úgynevezett magánrendelőként működünk, ahol az árak szabnak határt a beteg számára, hogy ki tud ellátást kapni. Az általunk 35 éve megélt működésnek nem a pénz, hanem a szolidaritás az alapja. Az emberek jóakarata, jósága. Működésünket a Boldogasszony Háza Alapítvány teszi lehetővé az adományok gyűjtésével. Adományok az ismerősök, barátok, jótevők és betegek által érkeznek. Betegeink – megismerve az ellátásaink önköltségét – szabadon adományozhatnak lehetőségeik szerint.

Kétségtelen, hogy ez a rendelő fenntartása szempontjából gazdasági szinten ad egyfajta anyagi bizonytalanságot. De mégis 35 éve így működik a rendelő! Erre közgazdasági és emberi magyarázat nincs.

Az ellátásunk szemlélete: keresztény értékrendben, a szakma szabályai szerinti, szolidaritásban végzett munka. Mindez a gyakorlatban megnyilvánul az emberi méltóság tiszteletében, vagyis mindenkihez szeretettel történő odafordulásban, a meghallgatásban, az őszinte tájékoztatásban.

Ez magában foglalja az élet védelmét és tiszteletét a foganástól a természetes halálig. Figyelembe veszi az egész embert, akinek lelki és környezeti hatások nagy részben befolyásolják a mozgásszervi betegségét.”

Peter Verhalen O.Cist, az Our Lady of Dallas apátság elöljárója, a Ciszterci Rend Zirci Kongregációja prézes apátja is gratulált az évforduló kapcsán:

„(…) Ti a legközvetlenebb módon szolgáljátok mindazokat, akik orvosi segítséget keresnek, tekintet nélkül arra, hogy képesek voltak-e fizetni az ellátásért. Ugyanakkor a zirci kongregációt és az egész ciszterci rendet is szolgáljátok azzal a hűséges kreativitással, amellyel ciszterci hivatásotokat megéltétek.

Megmutattátok, hogy ciszterci szerzetesként az orvosi rendelőben végzett gyógyító munkát is össze lehet egyeztetni a mély imaélettel ugyanúgy, ahogyan más közösségek a tanítást vagy a lelkipásztori szolgálatot kapcsolják össze vele. Mindannyiunknak követnünk kellene ezt a kreativitást, amikor a ciszterci karizmát saját helyi egyházunk és közösségünk körülményeihez és szükségleteihez igazítjuk.

Szent Bernát egy alkalommal, a közösségéhez intézett homíliasorozatának végén így fogalmazott: »Ibi vere vivitur, ubi vivida vita est et vitalis« (QH 17.1) (Akkor élünk igazán, amikor az élet eleven és életet adó). A ti ciszterci életetek itt, Kismaroson, a Gyümölcsoltó Boldogasszony-apátságban valóban eleven és életet adó, amiről ez a nagyszerű rendelő is tanúskodik. Legyünk mindannyian nyitottak a Szentlélek vezetésére, hogy megmutassa számunkra, miként élhetjük ma kreatív módon és hűségesen ciszterci keresztény életünket.”

A teljes összeállítás ITT olvasható.

Forrás: Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza Monostor

Fotó: Merényi Zita; Török Vince Máté

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »