Két év múlva már nem kerülhetnek a boltok polcára olyan élelmiszeripari termékek, amelyekben a transzzsírok mennyisége meghaladja a 2 grammot 100 gramm zsiradékban – döntött az Európai Bizottság. A lépés azért fontos, mivel az iparilag előállított transzsírok szív-ér rendszeri megbetegedést, cukorbetegséget, rákot és Alzheimer-kórt okozhatnak, ezen betegségek miatt évente mintegy 50 ezren halnak meg Európa-szerte.
Minden tagország köteles korlátozni az élelmiszerekben található ipari transzzsírok mennyiségét az Európai Bizottság nemrég elfogadott rendelete értelmében. A dokumentumba foglaltak szerint az iparilag előállított transzzsírok mennyisége nem haladhatja meg a 2 grammot 100 gramm zsiradékban.
Az élelmiszeripari vállalkozásoknak 2021. április 1-jéig lesz idejük megfelelni az előírtaknak,
ezután azok az élelmiszerek, melyek iparilag előállított transzzsírtartalma meghaladja a határértéket, nem forgalmazhatók az Európai Unió tagországaiban.
A transzzsírsavak természetesen kis mennyiségben előfordulnak bizonyos élelmiszerekben, például húsokban és sajtban, de közegészségügyi kockázat csak az olyan ipari vagy mesterséges transzzsírokból származik, amelyeket növényi olajok részleges hidrogénezésével állítanak elő. A korlátozás szükségességét különben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tanulmánya is alátámasztotta, több tagország, szervezetek és gyártók is támogatták ezt a lépést.
Dániában már korábban bevezették a határérték csökkentését, és azóta a szívbetegek aránya csökkent.
Különben Dánia mellett Svájc, Ausztria, Izland, Norvégia és Magyarország már az EB rendelete előtt bevezette a korlátozást. Németországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában a gyártókkal egyeztettek, hogy önkéntes módon csökkentsék a mennyiséget.
Az iparilag előállított transzsírok szív-ér rendszeri megbetegedést, cukorbetegséget, rákot és Alzheimer-kórt okozhatnak,
ezen a betegségek miatt évente mintegy 50 ezren halnak meg Európa-szerte. Romániában a halálesetek számát évi háromezerre becsülik. Az iparilag előállított transzzsírok leginkább a margarinban, a gyorséttermi ételekben, felvágottakban, cukrásztermékekben, kekszekben, mikrós pattogatott kukoricában, csipszekben, félkész ételekben, zacskós levesekben találhatók.
„Tudományosan bizonyított és elfogadott tény, hogy a transzzsírsavak az elfogyasztott mennyiségükkel arányosan emelik az LDL (rossz) koleszterinszintet, és csökkentik a HDL (jó) koleszterinszintet, ezáltal növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, különösen a koszorúér betegségét” – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Nagy Tímea kardiológus. A sepsiszentgyörgyi szakorvos rámutatott, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napi 1 energiaszázalékban adja meg a transzzsírsavfogyasztás határértékét, ami körülbelül napi 2 gramm transzzsírsav-bevitelnek felel meg. Hangsúlyozta, jelenleg körülbelül ennek
a dupláját, illetve háromszorosát fogyasztjuk.
Arra is kitért, hogy az élelmiszerek vásárlásakor a jelenlegi élelmiszercímkék nem nyújtanak elégséges információt a termékek transzzsírtartalmáról, így megalapozottnak és indokoltnak tartja ezen összetevők jogszabály általi korlátozását, vagyis hogy a polcról leemelt kakaós szelet, szaloncukor, margarin és más termék csak a megengedett mennyiségű transzzsírt tartalmazza.
A tanulmányokkal alátámasztott határértékeket általában úgy számolják ki, hogy abban a mennyiségben még nem káros a szervezetre – magyarázta kérdésünkre Sikó-Barabási Sándor. A Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője rámutatott, általában ezek az adalékanyagok, ízfokozók, transzzsírok akkor veszélyesek, ha hosszú ideig nagy mennyiségben fogyasztjuk azokat az élelmiszereket, melyekben megtalálhatók.
– részletezte a főállatorvos. Sikó-Barabási Sándor azt tanácsolja, hogy lehetőség szerint próbáljunk helyi termelőktől, gazdáktól is beszerezni élelmiszert. „Nem lehet teljesen kizárni a nagyáruházakból beszerzett terméket, hiszen nincs mindenkinek vidéken rokona, ismerőse, de próbáljuk meg legalább heti néhány alkalommal, hogy helyi élelem kerüljön az asztalra” – javasolja a szakember. Rámutatott a helyi gazdák is használnak tápot, hiszen attól jobban fejlődnek az állatok, kevesebb pusztul el, de a táp mellett búzakorpát, kukoricát is adnak az állatoknak, és aki megtermeli a gabonát, azzal eteti az állatait.
A nagyipari termelésben általában használnak adalékanyagokat, az élelmiszer-biztonsági hatóság azt ellenőrzi, hogy csak azt és akkora mennyiségben tegyék, amit a törvény megenged.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
