LONDON. Élet után kutatnak egy közeli, csupán 11 fényévre lévõ bolygón: egy hûvös, Földhöz hasonló méretû bolygót találtak a Naprendszer viszonylagos közelségében.
Az újonnan felfedezett, a Ross 128 b jelet viselõ bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fõ célpontjává vált. Ez a második legközelebbi exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó). A legközelebbi, a Proxima b kevésbé alkalmas az életre.
Az új bolygót a Chilében lévõ La Silla Csillagvizsgálóban a nagypontosságú színképelemzõ (HARPS/High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) segítségével fedezték fel. A kutatás eredményeit az Astronomy & Astrophysics címû szaklapban mutatták be.
A Ross 128 b hússzor közelebb kering csillaga körül, mint a Föld a Nap körül. De mivel fõ csillaga, egy vörös törpe jóval kisebb és halványabb, mint a Nap, csak egy kicsivel több szoláris sugárzásban részesül, mint a Föld. Ebbõl következõen felszíni hõmérséklete hasonló lehet a Földéhez.
Nicola Astudillo-Defru, a Genfi Obszervatórium munkatársa elmondta, hogy a bolygó felfedezése több mint egy évtizednyi "intenzív monitorozás" eredménye a Harps mûszer segítségével.
A Naprendszeren kívüli lakható világok utáni kutatás során a csillagászok általában a Földhöz hasonló kis tömegû, sziklás felszínû és mérsékelt hõmérsékletû bolygót keresnek. Az ilyeneket azonban viszonylag nehéz észlelni. A mintegy 3500 ismert exobolygó többsége úgynevezett forró Jupiter, vagyis hatalmas gázóriás, amely fõcsillagához közel kering, és az élettel összeegyeztethetetlen jellemzõkkel bír – írja a BBC.com.
A kisebb, Föld-méretû bolygók nagy része úgynevezett vörös törpék körül kering, ez a Tejútrendszer leggyakoribb csillagtípusa. A vörös törpék halvány csillagok, a körülöttük keringõ kis tömegû bolygókat pedig úgy lehet észlelni, hogy megfigyelik az elõttük elhaladó égitest okozta periodikus fényingadozásokat.
Ezek a csillagok azonban nem teremtenek az élet számára alkalmas feltételeket a körülöttük keringõ bolygó számára. Gyakran jóval aktívabbak, mint a Nap, idõnként szuperflereket produkálnak. A napkitörés – fler – párperces robbanás a csillag fotoszférájában vagy afölött. Ezek a szuperflerek töltött részecskék erõteljes robbanásával járnak, ami káros sugárzással bombázza a közeli világokat.
A mindössze 4,2 fényévre lévõ Proxima b a Földhöz legközelebbi, mérsékelt hõmérsékletû exobolygó. De egy viszonylag aktív vörös törpe körül keringve mintegy 30-szor több ibolyántúli sugárzásban részesül, mint a Föld. Így a Ross 128 b a "legcsendesebb" közeli csillag, amely körül mérsékelt hõmérsékletû exobolygó kering.
A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hõmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hûvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.
Egyelõre még nem tudni biztosan, hogy a Ross 128 b csillaga lakható zónájában van-e, de a kutatók szerint -60 és 20 Celsius-fok közötti hõmérséklettel mérsékelt hõmérsékletûnek számít.
A következõkben a kutatók a Ross 128 b-hez hasonló közeli világok légköri összetevõit és kémiáját kívánják vizsgálni. A gázok, például oxigén észlelése a bolygókon zajló biológiai folyamatokra engedhet következtetni.
Bár jelenleg 11 fényévnyire van a Földtõl, az újonnan megismert bolygó csillaga, a Ross 128 közeledik a Föld felé és a kozmikus mérték szerint egy pillanat alatt, mindössze 79 ezer éven belül átveszi a Proxima Centauri "helyét", és ez lesz a Naphoz legközelebbi csillagszomszéd.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
