Élet-vezetés?! címmel rendezte meg az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Organikus Pedagógiai Módszertani Központja és az Organikus Pedagógia Egyesület negyedik konferenciáját az Apor Vilmos-főiskola budapesti campusán november 15-én.
A konferencia pezsgő, jó hangulatban telt, bár nem könnyű témát járt körül, hiszen a vezetés – akár iskoláról, akár családról, akár egyénről van szó – összetett dolog, bizony tanulni és tanítani kell. Az előadók mindegyike évtizedes, vagy több évtizedes tapasztalattal rendelkezik, s tudásukat őszintén megosztották, így a konferencia végére kialakulhatott mindenkiben az a helyes kép, hogy a jó vezetés az egyéni, végiggondolt életvezetésnél kezdődik; az élmények, tapasztalatok formálják; s a személyes és az Istennel való bensőséges kapcsolat nélkül nem működik. A felfelé–befelé–kifelé hármas egysége minden előadásban megjelent.
Horváth Szilárd, a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alapító-igazgatója, televíziós szerkesztő volt a nap moderátora.
Felföldi László pécsi megyéspüspök, az Organikus Pedagógia Egyesület egyik alapító tagja betegsége miatt sajnos nem tudott jelen lenni a konferencián; gondolatait Pécsi Rita neveléskutató tolmácsolta.
Evezz a mélyre, vessétek ki a hálót halfogásra – szólít fel ma is Jézus mindannyiunkat. Úgy kell beszélnünk, cselekednünk, ahogy ő tette. A munkatársaivá váltunk azzal, hogy megszólított minket. A főpásztor hangsúlyozza: a gondolatok és a hit mélységére kell merülnünk, és akkor valódi kapcsolatokra fogunk. Keresztény közösségeket vezetni csak imádsággal lehet.
„Hej, halászok, halászok” – szólalt meg a népdal Szerényi Béla tekerőlantján az előadásokhoz szervesen kapcsolódva.
Majd a Molnár-Gál Sarolta által elmondott mesében a bölcsesség, a humor és a bizalom mint a három legfontosabb életvezetési eszköz került fókuszba. A tanítónő egyben bemutatta, hogy a helyes életvezetés formázásához a népmeséinkből lehet és kell is meríteni.
Vezető az, akit követnek – kezdte előadását Pécsi Rita. Világosan megkülönböztette a mechanikus vezetést az organikustól, amelyben a maga helyén mindenki felel az egészért; mindenki egy testet épít, egy isteni misszió része, mely személyes kapcsolatokra, sok-sok beszélgetésre, úgynevezett érzékeléskapcsolatra, bizalomra épül, és nem nélkülözi az eredetiséget. A nevelt nevelő-vezető el tudja fogadni társként a vezetettjeit, rájuk mer bízni dolgokat, nem ellenőrzi őket agyon, hagyja néha leállni, feltöltődni őket – és erre maga is ügyel –, nem nyomja őket agyon ezernyi feladattal. Elvekben tekintély, gyakorlatban demokrácia és szenvedélyes részvét Isten teremtő és önátadó tevékenységében – vallja Joseph Kentenich nyomán az organikus pedagógia.
Milyen az élet a bolygódon? – tette fel a kérdést Csáki Tibor nagymarosi plébános, az Organikus Pedagógia Egyesület spirituálisa. Kérdések sora kísérte gondolatmenetét: Merünk-e gyerekek lenni? Hogyan tartjuk rendben a saját bolygónkat? Tisztítjuk-e a vulkánjainkat? Cserjekorukban kigyomláljuk-e a majomkenyérfáinkat? A kis hercegben szereplő király, üzletember, részeges, geográfus vagy lámpagyújtogató alakjában magunkra ismerünk-e? Kézben tartjuk-e magunkat, figyelünk-e a reggeli imára, szemlélődésre? A digitális zajból ki tudunk-e lépni? Mérlegeljük-e, hogy döntéseinket mi alapján hozzuk meg?
Ha a szemlélődéssel és az imával harmóniát teremtünk magunkban, akkor már nem mi élünk, hanem Krisztus él bennünk – hangsúlyozta az előadó. – Krisztus képes a „lélekbolygónkat” meglátogatni, de a mi döntésünk, hogy „rózsa vagy majomkenyérfa” nő a bolygónkon.
Pongrátz Attila egyetemi docens előadásában Apáczai-Csere János tanítását hasonlította össze Szent Benedek Regulájával.
Apáczai szerint a jó tanító nem tekintély, hanem példa, akit a szív irányít. Szorgalmas, szolgálatnak tekinti a vezetést. Nyelve tiszta, világos, egyértelmű kell hogy legyen, amely lelki gyarapodást, rendet teremt vezetőben és vezetettben. A bencés rendben, amely 1500 éve a Regula alapján él, az önismeret, a lelki, szellemi érettség, az egymás iránt érzett felelősség, a szolgálat a mindennapok része. Ahogy Apáczai megfogalmazta: attól tanulunk, akit szeretünk. A vezetés olyan aktív cselekedet, amely a másikban kibontja a jót.
Hogyan csempésszük vissza az apákat a családba? – kérdést tette fel Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója. Apátlan társadalomban élünk – állapította meg. A múlt század fordulóján még együtt éltek a nagycsaládok; az apák, nagyapák példák voltak a gyermekek számára. A múlt században ez sok ok miatt szétzilálódott. Ma a 30 és 45 éves férfiak nehezen találják meg a munka és magánélet egyensúlyát, pedig a KSH adatai szerint az apák 77 százaléka sokkal több időt szeretne tölteni a családjával. Vezesd tudatosan az életedet! Apává válni is tudatos döntés kell, hogy legyen. Apák tervezzék az apaságukat, különösen, ha vezető beosztásban vannak – ajánlotta a szakember. Hozzátette: a profi munka szorzója a profi pihenés
A stílusos vezetőt mutatta be Kató Csaba állandó diakónus, aki nem kevesebbet állított, mint hogy a vezető, aki hatni, életre vezetni akar, a stílus nyelvén szólítja meg azokat, akik őt körülveszik.
Az öltözködésem tükör önmagamnak, és ablak annak, akivel találkozom, hiszen ez adja az első benyomást – mondta az előadó. – A hogyan nézek ki helyett a hogyan érzem magam kérdést kell feltenni. Csak akkor hat a vezető, ha önazonos, azaz jól érzi magát a saját bőrében, így tiszteletet, biztonságot sugároz, erővé válik. A stílus segít a káoszban való eligazodásban; eszköz, hogy elinduljak a jobbá válás útján.
A váci Szent Mihály Intézményfenntartó főigazgatója, Puskás Balázs a tekintélyről beszélt, amelyre a fiatalok nevelésében ma égető szükség van. Mi is azokra a tanárokra emlékezünk, akiknek voltak válaszaik a kérdéseinkre; meggyőztek, türelmesek voltak – a mai napig emlékszünk mondataikra. Bizalmi légkört teremtettek, követelményeiknek voltak következményeik, jelen voltak az életünkben, éreztük a szeretetüket, ezáltal hitelesek voltak. XVI. Benedek ezt tömören úgy fogalmazta meg, hogy nem tanítókra, hanem tanúkra van szükség, hiszen a nevelő hatása nem a szavakon, hanem a személyiségen keresztül sugárzik. A pedagógus Isten munkatársa, hatalmat kap, hogy Istenhez vezesse a növendékeit, hogy eszköze legyen az emberben kibontakozó isteni kép formálásában.
Ezután Puskás Balázs kerekasztal-beszélgetést vezetett, amelyen organikus nevelési intézmények vezetői és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora vett részt, akik több évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött röviden megfogalmazták, hogy számukra mit jelent a vezetés.
Az idő fogságában – az idő szabadságában címmel tartott előadást Lux Ambrus, az Óbudai Szent Péter és Pál Szalézi Általános Iskola és Óvoda igazgatója.
Az idővel mindannyiunknak gazdálkodnia kell, hiszen mind a munkaidő, mind a szabadidő tőke, amellyel nagyon tudatosan kell bánnunk. Prioritásokat kell felállítani; a fontosság megelőzi a sürgősséget, és óriási veszély a túltervezés. Gyakran fel kell tenni azt a kérdést, hogy mi a célom, és ennek kell minden időt alárendelni. Lux Ambrus egy régi ír áldással zárta előadását, melyek utolsó sora: Legyen időd, hogy szeress és téged is szeressenek – ez isteni kiváltság.
Papp Zsolt, aki 18 éve vezeti a kecskeméti Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskolát – elmondta, hogy szinte minden vezetői készségét a cserkészetnek köszönheti. Az, hogy közösségben élünk, hogy hatással vagyunk egymásra, a cél kitűzése és elérése, egymás támogatása, segítése, a kihívásokkal való helyes megküzdési stratégia mind megtanulható a cserkészetben. Mint mondta: az, hogy meg kell osztani a feladatokat, hogy szolgálat az élet, hogy élményekből építkezünk tovább, igazgatói munkája alappillérei lettek.
Egy jó vezetőnek tudnia kell, hogy a gyermekek szolgálata az első – másokkal együtt, de nem másokon keresztül. Sikerhez kell juttatni mind a kollégákat, mind a gyerekeket; biztosítani kell a fejlődés feltételeit, hogy rendszer és rend legyen körülöttünk, és ne vesszünk el a részletekben. Számos képességre van szükség: példaadás, alázat, segítőkészség, közösségépítés, bizalom, légkör megteremtése, érzelmi intelligencia, bizalom, mellérendelői viszony, meglátni mindenkiben a jót.
Az előadások sorát Szerényi Béla, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója zárta. Elmondta: az iskola már alapításakor kultúrmissziót látott el, hiszen szinte egyedüliként azt a feladatot tűzte zászlajára, hogy megértesse a tanítványaival, valamint rajtuk keresztül a közönséggel zenei anyanyelvünket. A zenekarban a prímás a vezető, aki tudásával, figyelmével, felelősségvállalásával, együttműködésével, szeretetével irányít, zenei harmóniát teremt a szekundással és a bőgőssel együtt – fogalmazott az igazgató. – Hiszen a zene melódia, ritmus; szereteten alapuló, belső érzések célirányos együttműködése. Ezt a zenében működő dinamikát le lehet fordítani minden területen a vezetés összetett művészetével kapcsolatban.
Szerényi Béla vezetésével közös énekkel, zenés adventi jókívánsággal és áldással zárult a konferencia.
Szöveg: Szilágyi Erzsébet
Fotó: Győző Erzsébet
Forrás: Organikus Pedagógia Egyesület
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
