A kormány oltásigazolást vezet be, a magyar digitális okmány gyakorlatilag elkészült, élesítés előtt áll, és, mint a pénteki közlönyben megjelent, márciusban kezdik meg az első védettségi igazolásokat plasztikos és digitális verzióban kiadni. A magyar verzióhoz képest több funkcióra használható észt digitális oltásigazolási platformról pedig úgy értesültünk, Magyarország egyelőre nem is teszteli a megoldást, mindössze csak meghallgatták az észteket, és vizsgálják az együttműködés lehetőségét. Ez a nemzetközi színtéren is jó esélyekkel induló rendszer képes a teljes oltási kampányról naprakész jelentéseket készíteni, a gyártótól a beoltott betegig feltörhetetlenül leköveti az összes ampullányi vakcinát – írja a Portfolió.
Versenyző és komplementer megoldások
Három egymáshoz kapcsolódó, részben egymással versenyző, részben egymást kiegészítő oltásigazolási megoldás bevezetését mérlegelte a kormány:
A fentiek közül az első kettő kombinációját vezetik be első körben, erről meg is jelent pénteken a kormányrendelet a közlönyben. A köznyelvben egyszerűen csak oltásigazolásként emlegetett doumentum a közlönyben megjelent rendelet szerint hivatalos nevén védettségi igazolvány lett.
Ezt megkaphatják, akik a Covid-19 betegségből meghatározott időn belül gyógyultak fel vagy az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett oltóanyaggal történt védőoltás (ha szükséges, két oltás) igazolásával történik.
A gyógyulástól hat hónapig, oltás esetén határidő nélkül lesz érvényes az igazolvány. Akik teszttel igazolják, hogy szervezetükben a koronavírussal szembeni ellenanyag van, költségtérítéssel négy hónapra érvényes igazolást igényelhetnek. A már átesettek és oltottak március 15-éig, mások a védettség elnyerését vagy bizonyítását követő 8 napon belül kaphatják meg a védettségi igazolványt.
Gyakorlatilag kész a magyar digitális védettségi igazolás
A Portfolió az ügyet jól ismerő forrásától úgy értesült, a decemberben már bejelentett magyar digitális oltásigazolási rendszer két appos verziójának fejlesztése nem állt le azóta sem, a rendszer gyakorlatilag élesítés előtt áll.
A magyar rendszer az EESZT-re (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) épül, tehát az oltópontokon az ebbe a rendszerbe bevitt adatokból készít egy igazolást, ami elektronikusan vagy plasztikkártyán is rendelkezésre fog állni.
Röviden, ez a megoldás így működik a korábbi hírek szerint:
Plasztikkártya
Korábban Gulyás Gergely beszélt arról, a védettség igazolásáról valamilyen dokumentumot hoznak létre, egy plasztikkártyát fog kapni mindenki. Ezzel kapcsolatban azonnal felröppentek olyan pletykák, hogy bizonyára az ANY Biztonsági Nyomda gyárthatná a plasztikot, de a lap bő egy héttel ezelőtti megkeresésére ezt még nem erősítették meg, csak annyit közöltek, hogy ha érkezik feléjük egy ilyen kérés, akkor rendelkezésre állnak a kapacitásaikkal.
Az irat tartalmazza:
Az észt megoldás – teszt nincs, szándék van?
"Várhatóan február végéig tart az észt Guardtime által fejlesztett oltási információs platform tesztelése Magyarországon. Ezt követően - ha a magyar kormány alkalmasnak találja – a különböző modulokat fokozatosan élesíthetik, és tehetik elérhetővé az állampolgárok számára" – írta a 24.hu cikkében néhány nappal ezelőtt a fejlesztő közlésére hivatkozva. Azonban a Portfolió úgy értesült az ügyet jól ismerő forrásától, hogy jelenleg még nem zajlik teszt a rendszerrel Magyarországon, és messze nem született még döntés a megoldás bevezetéséről sem.
Az észtek "nyomulásaként" értékelhető ez a minap megjelent narratíva, mely szerint tesztek már zajlanak, és közel lehet egy potenciális bevezetés időpontja. A forrás szerint nem igazán örült ennek a magyar oldal, mint fogalmazott: "Magyarország nem részt vesz a rendszer kipróbálásában, hanem az egyik partner, amely meghallgatta az észt elképzeléseket. Mindössze ennyiről van szó."
Jelenleg tehát zajlanak az egyeztetések a fejlesztő vállalat és a magyar tárgyalópartnerek között az észt oltásigazolási fejlesztés bevezetéséről, a magyar félnek alapvetően tetszik, amit eddig látott, az egyeztetések felfüggesztéséről nincs szó.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő árulta el múlt héten csütörtök este, hogy a kormány nyitott egy összeurópai módszerre, de a vakcinák pluszbeszerzésének köszönhetően Magyarország jóval előrébb lesz, "mint az Európai Unió általában, vagy egyes tagállamai".
Az észt digitális oltásigazolás
A VaccineGuard nevű észt megoldás nem teljesen a plasztik vagy a magyar digitális oltásigazolási rendszer közvetlen versenytársa, mert az észt platform nem csak oltásigazolásra, hanem a teljes logisztikai lánc illetve az oltási kampány feltörhetetlen, megbízható követésére is alkalmas.
A rendszer oltásigazolási modulja a felhasználó számára látszólag nem sokban tér el a magyar megoldástól, itt is egy mobilos vagy akár kinyomtatott QR-kódot kell felmutatni, amit be kell olvasni egy appal. Van azonban több olyan funkció, amiben az észt app többet tud nyújtani, mint (egyelőre) a magyar megoldás.
Egyrészt biztosíthatja a rendszerek nemzetek közötti interoperabilitását, mivel a fejlesztő "jól fekszik" európai és WHO-s körökben is, könnyen univerzális megoldássá válhat a nemzetközi színtéren. Ez azért fontos, hogy egy határrendésznek ne kelljen majd 30 különböző appot a telefonján tartania, hogy ellenőrizhessen oltásigazolásokat. Az Európai Tanács már dolgozik a nemzetközi oltásigazolás technikai részleteinek kidolgozásán, az okmány minimum adattartalmának meghatározása már meg is történt.
Az észtek a járvány kezdetén elkezdtek fejleszteni, és létrehoztak egy megoldást az oltásigazolások kezelésére és kiadására, amit jó külpolitikai lépések révén gyorsan el is kezdtek legitimmé tenni. Így született meg a WHO-val kötött megállapodásuk is tavaly október 6-án, melyet az észt miniszterelnök, a Guardtime és a WHO képviselője írt alá arról, hogy egy gyorsan használatba vehető és biztonságos megoldást hoznak létre a meglévő blockchain platformjukra alapozva.
Az észt miniszterelnök európai szinten is megkereséseket írt több minisztertársainak ezügyben, EU-s körökben is otthonosan mozog a Guardtime, és végül a különböző nemzetközi fórumokon keresztül került kapcsolatba a magyar tárgyalópartnerekkel is.
A másik nagy előny, hogy a VaccineGuard mögötti blokklánc technológia révén az ebben a rendszerben tárolt adatok, illetve maga az oltásigazolás a jelenleg ismert technológiákkal nem hamisítható.
A VaccineGuard továbbá a teljes ellátási láncot képes lefedni és lekövetni, naprakész információkkal támogatva az oltási kampányokat. Ha egy gyártó rögzít a logisztikai rendszerbe egy adag oltóanyagot, azt követően a termékkel együtt digitális ikerként annak a digitális igazolása is utazik a rendszeren. A mögöttes technológia biztosítja, hogy ez az igazolvány, ami a logisztikai láncot rögzíti, hamisíthatatlan.
Akár a gyártótól, vagy onnantól, hogy egy országba megérkezik egy vakcinaszállítmány, egészen a betegig biztosítva van az igazolvány sértetlensége, visszakereshető, hogy pontosan melyik gyártási számú, milyen azonosítóval rendelkező ampullából kapta a beteg az oltást. Ez az oltottak számára biztosíthatná minden kétséget kizáróan, hogy valóban azt az oltást kapták, amit "mondtak nekik", vagyis sem állami szereplő, sem hacker nem tudja korrumpálni az adatokat.
Nem tudnak átcímkézni ampullákat, mert a digitális igazolás a gyártótól a betegig megy el. Első körben a magyar oltásigazolási fejlesztés kap zöld utat, azonban – mivel az észtek állítása szerint a platformjuk rugalmasan illeszthető bármilyen rendszerhez – a VaccineGuard moduljait is felhasználhatja egyszer Magyarország az oltások körüli adminisztrációs feladatokban.
Az észt megoldás háttere
A Guardtime-nak szerves része volt az észt digitális állam felépítésében, eredetileg kifejezetten az észt kormánynak fejlesztették a blokklánc technológiára épített moduláris platformot, mely röviden arra jó, hogy központi hitelesítő hatóság nélkül is hiteles és átírhatatlan adatrögzítést és kezelést tesz lehetővé.
Az észtek kifejezetten híresek arról, hogy tudatosan és tervszerűen egy szinte teljesen digitális államot építettek, 1997-ben léptek a digitalizáció rögös útjára, első lépésük az e-közigazgatás bevezetése volt – ma már az észtországi közügyek 99%-a intézhető online. Minden észt állampolgár rendelkezik egyedi digitális azonosítóval, 2005-ben már a választásokon is lehetett szavazni online, 3 perc alatt bárki, aki arra jogosult, azóta szavazni tud az interneten.
Észtország már 2012-ben – jóval a bitcoin körüli felhajtás kezdete előtt – számos területen, élesben is alkalmazni kezdte a blockchaint, nemcsak a közigazgatás területén, de a közegészségügyben, a kereskedelemben és a jogban is. A blockchainnel való kísérletezés és a kiberbiztonság rohamos fejlesztése 2008-ban kezdődött, miután 2007-ben az ország masszív kibertámadási hullám alá került; Oroszországhoz köthető hackerek gyakorlatilag heteken át megbénították a balti ország banki és kormányzati infrastruktúráját.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
