Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
Pálfalvi Milán, Nézőpont Intézet: az igazi számháború a választás lesz
Közeledve a választások időpontjához, a pártok hatványozottan felerősítik a kommunikációjukban azokat a szempontokat, amelyek a választásra fókuszálnak. De azt látni kell, hogy a Békemenet nem csak a kampányok idejében, a választás előtt volt nagyon fontos rendezvény: az elmúlt 16 évben a Békemenetek hozzájárultak ahhoz, hogy sorsdöntő kérdésekben a magyarok ki tudják fejezni az akaratukat azáltal is, hogy az utcára vonulnak és megmutatják az erejüket – mondta Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, aki szerint a Tisza Párt lemásolta ezt a demonstrációformát. „Ezt láthattuk a tegnapi napon, két politikai tömb jelent meg az utcákon” – fogalmazott.
Az elemző szerint Orbán Viktor beszédét vizsgálva nem látható érdemi változás az általa kifejezett hozzáállásban. A magyar szuverenitás volt az, amit hangsúlyosan megmutatott, és elmondta, hogy
még ebben a káoszos világrendben is megőrzik Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének.
A Békemenetnek mindig ez volt a megfogalmazott célja, hogy kifejezze a magyar egységet, és abban a tömegben ezt az egységet lehetett látni – tette hozzá az elemző, aki úgy vélekedik: „a Tisza Párt rendezvényén, ahol Magyar Péter arról beszélt, hogy Magyarország a Nyugathoz tartozik, ez a fajta egység nem látszik”.
„Mi a Nézőpont Intézetnél, amikor kutatásokat végzünk fontos kérdésekben, mint például Ukrajna ügye, akkor azt látjuk, hogy
a Tisza Párt követői megosztottak, két egymásnak teljesen ellentmondó tábor van a párt mögött. Ez a fajta megosztottság látszik a Békemenetet lemásoló rendezvényeken is:
nincs meg az a koherens egység a Tisza Párt mögött, ami egy kormányzóképes erő felmutatásához szükséges lenne” – értékelt az elemző.
Orbán Viktor megjelölt egy konkrét számot is a beszédében: azt mondta, hogy 3 milliónál több szavazat kell a Fidesz győzelméhez. Erről Pálfalvi Milán úgy fogalmazott: „sorsdöntő választás lesz. Minden magát komolyan vevő vezető magasra teszi a lécet. Ha ezt a lécet sikerül megugrani, akkor nem kérdés, hogy sikert lehet elérni, de ha a lécet nem ugorja meg a közösség, még akkor is elérhet sikert politikai értelemben, tehát lehet, hogy 3 milliós szavazószám alatt is győzhet a Fidesz”. Hozzátette, hogy politikai értelemben a 3 milliós szám bravúrnak nevezhető, egy olyan sikernek, ami után nincsen már további kérdés.
„Nagyon fontos azt látni, hogy ez nem számháború, és a demonstrációk kapcsán is ki lehet jelenteni, hogy ez nem arról szól, hogy most hol voltak többen. Vannak olyan információk, cellaadatok, amely szerint a Fidesz rendezvényén többen voltak” – mondta az elemző a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményére utalva. Hozzátette:
az igazi számháború a választás lesz, ami azon áll vagy bukik, hogy ki mozgósít jobban.
„Ehhez kell egy kitartás, és azt lehet látni, hogy a Fidesz támogatói esetében ez egy ilyen gyári beállítás” – mondta. Szerinte nem véletlen, hogy a Békemenet régóta mutat nagyon határozott és erőteljes fellépést, míg a Tisza Párt követőinél majd elválik, hogy mennyire múló fellángolás ez. Ott szerinte hiányzik az az összetartó erő, ami túlmutat önmagán, ami egy politikai csoportosulás hosszú távú fennmaradásához szükséges – vélekedik.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a választásnak most az a tétje, hogy „ő alakítson-e Magyarországon kormányt április 12-e után, vagy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij”. Azt, hogy ezt hogyan kellene értelmeznünk, hiszen természetesen Volodimir Zelenszkij nem indul a magyarországi választáson, a Nézőpont Intézet elemzője így fejtette ki: „Magyarországon régóta láthatjuk, hogy a politika túlnőtt a belpolitikai csatározás színterén. Láthattuk ezt már a 2022-es választás során is
Külföldről próbálják befolyásolni a magyar választási eredményeket, külföldről pénzelnek sajtóorgánumokat, pártokat, politikusokat, és ezt láthatjuk most is, hogy a Tisza Párt egy kívülről felépített politikai formáció.
Ne felejtsük el azt, hogy Magyar Péter a mentelmi jogán keresztül, ha lehet azt mondani, akkor fogva van Brüsszelből Manfred Weberéken keresztül, hiszen nem adták ki a mentelmi jogát, így a hatóságok nem tudnak eljárni egy bűncselekmény kapcsán az ő esetében. Tehát azt láthatjuk, hogy Magyar Péter fogott ember, a Tisza Párt fölülről irányított. Ugye ne felejtsük el, hogy Kapitány István és Orbán Anita úgy jöttek az utolsó pillanatban a Tisza Párt vezetőségébe, hogy ők valójában multinacionális, globalista érdekeket szolgáltak korábban” – mondta Pálfalvi Milán, aki szerint „a Tisza Párt egy felülről irányított formáció, és ha megnézzük, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként Brüsszelből milyen politikai nyomásgyakorlásnak van kitéve, és Ukrajna ügyében is mekkora a nyomásgyakorlás, hogy változtassa meg Magyarország az álláspontját, akkor ki lehet jelenteni, hogy itt nem csupán arról van szó, hogy belpolitikai csatározás zajlik, nem pusztán arról beszélünk, hogy a belpolitikai kérdésekben hogyan alakul Magyarország sorsa, hanem látnunk kell, hogy
itt két egymástól teljesen elváló hozzáállás van. A kormány képviseli a magyar érdeket Brüsszellel szemben is, Ukrajnával szemben is, míg a Tisza Párttól ezt aligha várhatjuk,
hiszen a követőik is megosztottak, és várhatóan a brüsszeli megbízásoknak megfelelően fog eljárni, ha erre felhatalmazást kap a választóktól” – vélekedett Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője az InfoRádióban.
Horn Gábor: mindkét tábor aktivitását fokozhatja a nagy tömeg látványa
A választás nem azon múlik, hogy hányan voltak a tegnapi rendezvényen, de a saját tábor aktivitását mind a két esemény fokozhatja – mondta Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke az InfoRádióban. „Talán még az öregebbek emlékeznek rá, hogy Csurka István MIÉP-elnök tudta a legnagyobb tömegeket az utcára vinni, mert az összes szavazóját el tudta vinni tüntetni” – fogalmazott. „Ebből a szempontból szerintem
mind a két nagy rendezvény megfelelt az elvárásoknak, mert nagy tömeg volt.
Nagyon sokan voltak a Fidesz rendezvényén is, bár egy kicsit itt összekeveredett, hogy akkor ez most egy kormányzati szintű megemlékezés, ami a szövegekből nem hallatszott ki, hogy állami ünnepséget látunk, vagy pedig a Fidesz kampánynyitó rendezvényét” – fogalmazott, hozzátéve: de nagyon sokan voltak.
„Vizuális értelemben szerintem többen voltak a Tisza rendezvényén, de ezt már megszokhattuk az utóbbi két évben, hogy Magyar Péter jóval több ember tud mozgósítani, mint Orbán Viktor” – vélekedett Horn Gábor.
„De önmagában a tömeg mérete nem jelent semmit a választás kimenetére vonatkozóan. Az a kérdés, hogy mennyire tudja aktivizálni a saját közönségét egy-egy ilyen esemény, és ebből a szempontból szerintem mind a kettő megfelelt a célnak”
– mondta. „Miután Magyarországon sajnálatos módon 2006 óta nincs miniszterelnök-jelölti vita, így csupán ezek az események maradnak, hogy összehasonlítsuk a két főszereplőt – bár nem gondolom, hogy a politika iránt kevésbé érdeklődők azzal töltenék az idejüket, hogy megnézik március 15-i két beszédet” – tette hozzá Horn Gábor.
„A félórás Orbán-beszéd és az egyórás Magyar-beszéd is elsősorban a saját tábornak szólt, illetve nekünk, politikai elemzőknek, illetve újságíróknak szólt, hogy tudunk erről beszélni” – mondta.
„Tartalmilag mintha Orbán Viktor a két miniszterével együtt megfeledkezett volna arról, hogy március 15-e van. Sokkal inkább egy állami ünnep kinézetét mutatta a Hősök terén a Magyar Péter- és Tisza Párt-féle rendezvény, ahol tényleg egy emelkedett ünnepség kereteit láttuk, de ezt nem érzékeltem a Kossuth tér közvetítéseiből” – mondta Horn Gábor, hozzátéve: „azt érzékeltem, hogy egy pártrendezvényen nagyon sok ember előtt Orbán Viktor kijőve a parlamentből elmondta a szokásos toposzokat, talán még durvábban és kiélezettebben beszélve a háború vagy béke kérdéséről. Talán ez marad a kormányzó pártnak az utolsó érve maga mellett” – fogalmazott.
„Talán új elem volt a kiélezés azon formája, hogy Orbán azt mondta, hogy a tét tulajdonképpen ő vagy Zelenszkij választása”
– mondta Horn Gábor, hozzátéve: „ezt én azért finoman szólva irodalmi túlzásnak érzem, hiszen a magyar társadalom nem tudjuk mekkora, de jelentős része nem fog Orbánra szavazni, és nem gondolom azt, hogy ettől Zelenszkijre szavazna bármilyen formában is.”
„Volt már, hogy Orbán Viktor kimondta Magyar Péter nevét, de most sem a Tiszát, se Magyar Péter nevét nem említette, ami lehet részéről egy kommunikációs eszköz, talán nem is feltétlenül rossz eszköz a maguk számára” – folytatat Horn Gábor, hozzátéve:
„én ezt a nagyon erőteljes háborús retorikát érteni vélem, de elfogadni nem tudom, és különösen bántónak gondolom, hogy a nemzet ünnepén egyszerűen elfeledkeznek arról a felszólalók, hogy március 15. alkalmával vannak ott, ahol vannak, és nem beszélnek arról, hogy mi a helyzet.”
„Csak hogy ne legyek igazságtalan, Orbán beszélt egy kicsit róla, de a két minisztere egyáltalán nem” – mondta Horn Gábor, hozzátéve: „Orbán beszélt arról, hogy hol vagyunk, de enyhe történelemhamisításokat hallottunk a miniszterelnök részéről, mintha eltűntek volna azok, akik legyőzték a magyar forradalmárokat, a magyar szabadságharcosokat. Nem tűntek el, itt vannak velünk, itt van velünk az orosz diktátor, itt van velünk a török birodalom a maga módján, itt van velünk Európa. Tehát nem nagyon értettem Orbán beszédének ezt a részét. De ezzel együtt is
a saját közönségnek ez lelkesítő volt, és fogható volt, hogy tényleg ezt akarja Orbán megtenni a választás tétjének, hogy háború vagy béke.
Legalább négyszer elmondta, hogy ő a kiszámítható tapasztalat birtokosa, ő az, aki egy ilyen nagyon nehéz helyzetben meg tudja menteni az országot, békét tud hozni” – mondta Horn Gábor, aki szerint azért azt azért fontos jelezni, hogy a háború vagy béke kérdése nem a magyar választásokon dől el. Április 12-én az dől el, hogy Magyarország milyen irányba megy tovább.
A kérdésre, hogy hogy értsük a 3 milliós küszüböt, amit Orbán Viktor célként megjelölt, Horn Gábor azt mondta: „talán a 30 perc körüli szövegnek ez volt a legelfogadhatóbb eleme, hiszen természetes, hogy egy kampány véghajrájában egy politikai vezető magasra próbálja tenni a lécet, hogy utána valahogy átslisszoljanak alatta. Nyilván nem lesz 3 millió szavazója. A Fidesznek a legutóbbi fölényes győzelme esetén is alig 3 millió volt, ha jól emlékszem, talán 3 millió 50 ezer, tehát kizártnak tartom, hogy ebben a nagyon kiélezett és nem is Orbánnak kedvező helyzetben ennyi lenne. De
az, hogy megpróbálja a sajátjainak magasra emelni a lécet, ez rendben van, ez mozgósíthat,
ez azt jelentheti, hogy mindenki az utolsó leheletéig tegyen meg mindent annak érdekében, hogy minél több fideszes szavazó legyen. Ezt én egy buzdító elemnek és nem a valóság tükröződésének láttam Orbán beszédében, ő sem gondolhatja komolyan, hogy így van. Már csak azért sem, mert legutóbb ő maga beszélt arról, hogy 65 körzet van, amit meg tudnak nyerni. Ez nagyon messze van a 3 millió szavazattól” – fogalmazott Horn Gábor.
„Magyar Péter beszédében az jelentett egy másik keretezést, hogy arról beszélt, hogy újból egyesíteni kell Magyarországot”
– mondta az elemző, aki szerint miközben Orbán a megosztottság erősítéséről, „budapesti labancokról beszélt, az aki nincs velünk, az ellenünk van gondolkodásból kiindulva”.
Magyar Péternél nagyon erőteljes új elem volt ez „a fogjunk össze, aki nem ránk szavaz, az nem hazaáruló, az nem idegen erők foglya, én a fideszesek kormányfője is leszek, Magyarország minden lakójának kormányfője leszek” vonulat, Magyar Péter a végén még esküt is tett erre. Tehát abban az értelemben változhat a helyzet, hogy
az egyik oldalon, Orbán Viktor oldalán abban az irányban megy tovább a kampány, hogy a saját közönség erősítése, harcba fogása, a másik oldalon Magyar Péter számára lehetőség az „árokbetemető, országegyesítő” projekt fölerősítése. Ez a kettő lesz szerintem az elkövetkező 27 nap története.
Meglátjuk, hogy melyik az erőteljesebb. Magyar nincs könnyű helyzetben, mert a világpolitikai állapotok az asztalunkra teszik a háború vagy béke kérdését, még ha fönt is tartom az előző állításomat, hogy ez nem a magyar választások során dől el. Mindenesetre az fontos új elem, egyfajta kihívás Orbán részéről, hogy ezt a választást nem tudja pusztán a saját közönség előtt megvívni, megnyerni. Azt majd meglátjuk, hogy milyen lesz, amikor Orbán Viktor most kimerészkedik az utcára. Őt utoljára 2002-ben, tehát huszonegynéhány éve láttunk nyilvánosan, nem válogatott közönség előtt, nem a saját közönség előtt. Ebben egyébként Orbán szerintem nem lesz rossz, tehát azt gondolom, hogy akár ez segíthet is a Fidesznek – mondta Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke az InfoRádióban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
