A koronavírus minden hatásával együtt sem hozott akkora változást Európában, mint amilyet az orosz-ukrán háború hoz majd magával hamarosan – vélik a CNBC által idézett közgazdászok.
Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt az európai országok kénytelenek felgyorsítani az orosz energiáról való leválásukat. Ennek azonban ára van, például rekordszintre emelte az egyébként is magas európai inflációt, amely aláássa az európai ipari termelés teljesítményének tavaly kezdődő helyreállását.
Az ING globális makrogazdasági kutatórészlegének vezetője, Carsten Brzeski a múlt héten kijelentette, hogy Európát leginkább a versenyképességének elvesztése veszélyezteti.
“A kontinens számára a háborús sokkal nagyobb változást hoz, mint a világjárvány. Nem csak biztonsági- és védelempolitikáról beszélek, hanem az egész gazdaságról”
fogalmazott, majd úgy folytatta:
“Az eurozóna jelenleg saját gazdasági modelljének hátulütőit tapasztalja meg, az exportorientált gazdaságát, amely nagy ipari hátországgal, és még nagyobb energiamport-kényszerrel rendelkezik”
mondta. Brzeski szerint az elmúlt évtizedekben a globalizáció és a munkamegosztás előnyeit élvező euróövezetnek most fel kell gyorsítania a zöld átmenetet, energetikai autonómiát kell kiépítenie, ráadásul többet kell költenie védelemre és digitalizálásra is.
“De a háztartások pénzügyeire és jövedelmeire nehezedő nyomás hatalmas marad, amíg ezt el nem éri”
emelte ki.
“Európa humanitárius válsággal és jelentős gazdasági átalakulással néz szembe. A háború Európa kenyérkosarában, a gabona és a kukorica kulcsfontosságú termőterületein zajlik. Az élelmiszerárak soha nem látott szintre emelkednek”
fogalmazott, hozzátéve, hogy nincs esély semmilyen “visszatérésre a normálishoz”.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
