„Az előválasztás alkalmas arra, hogy vízió és programok alkotására késztesse az ellenzéki pártokat, azokat megversenyeztesse”
– reagált az Alfahírnek Ember Zoltán, az Iránytű Intézet ügyvezetője arra, hogy az ellenzék bejelentette,
mind a 106 egyéni választókerületben előválasztást fog tartani.
Az elemző optimista, mint mondta, amennyiben a 2019. évi budapesti előválasztásból indulunk ki, amelyet sikerült botrányoktól mentesen, sikeresen, magas részvétellel megszervezni, úgy elég komoly lehetőség van az ellenzék kezében. A nyári előválasztás alatt ugyanis, a diskurzusból, a hírekből Tarlós István és Puzsér Róbert lényegében eltűnt, reflektorfényben szinte kizárólag az előválasztáson indulók programjai, megszólalásai álltak – hangsúlyozta.
Így viszont lesz 106 minikampány, mini ellenzéki csatákkal?
Ember Zoltán is azt emeli ki, hogy
a tét hatalmas – hiszen nem mindegy, hogy egy pártnak végül 3, vagy 30 képviselőjelöltje lesz
– ezért a választókkal történő kapcsolattartást illetően a jelöltek, a pártok minden percet ki fognak használni. Megerősítik, aktivizálják a meglévő ellenzéki tárbort, esetleg más stratégiát követve egyes szereplők új szavazók bevonzására fognak törekedni, amely szintén pozitív az ellenzék számára.
Fontos szempont most is, hogy azok a jelöltek, akiket az ellenzéki, vagy párt nélküli szavazók 30-50-90 százaléka ismer, hatalmas előnyben vannak. Sokat számít tehát a helyben, vagy az országosan már elvégzett munka, a helyi beágyazottság – magyarázta az Iránytű Intézet ügyvezetője.
Ember Zoltán még egy fontos dologra figyelmezteti az ellenzéket: a programalkotásra, hiszen arra 2019-ben is figyeltek az előválasztásokon résztvevő választók.
„A helyi, országos programalkotás minősége igenis számítani fog”
– szögezte le az elemző.
De végül hogy győzik le a Fideszt?
Pénteken Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje a SpiritFM-nek arról beszélt, hogy
a Jobbik ott nagyon erős, ahol a Fidesz is, és pontosan ezeken a csatatér körzeteken fog múlni a kormányváltás.
Ezt Ember Zoltán úgy egyszerűsítette le, hogy fideszes és közös ellenzéki jelöltek esetén a választókerületek harmada jó eséllyel fideszes, harmada jó eséllyel ellenzéki győztest hirdet majd, a választás pedig a középső harmadban dől majd el. Ezek a választókerületek megyei jogú városi (például: Eger, Szombathely, Nagykanizsa), vagy középvárosi székhellyel rendelkeznek (például: Szentes, Vác, Tapolca).
Az elemző szerint ezen körzetek többségére valóban igaz, hogy ott az országos átlagnak megfelelően, vagy annál jobban szerepeltek a Jobbik és a Fidesz jelöltjei. Ha csak a 2018. évi választási eredményekből indulunk ki, akkor ezekben a választókerületekben az ellenzéki pártok összeadott eredménye a Fidesz-KDNP-hez mérhető (+/-5 százalékpont), azonban ez azt is jelenti, hogy egyik fél sem bízhat a „véletlenben” – tette hozzá.
„Az ellenzéknek a saját szavazóinak szinte maradéktalan aktivizálására kell fókuszálni, de több körzetben új szavazók megszólítására is. Mindkét feladatra remek eszköz lehet az előválasztás”
– szögezte le az Iránytű Intézet ügyvezetője.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
