Míg Európa paradox politikai táncot lejt az orosz földgáz körül – egyszerre akadékoskodik az orosz gáztól való függős, illetve az orosz gázszállítások akadozása miatt -, az energiaválság kezd szétterjedni a kontinensen, és olyan ágazatokba is kezd begyűrűzni, amelyekhez első ránézésre nem sok köze van. Ilyen a mezőgazdaság. A Geopolitical Futures nemrég megjelent elemzése szerint az európai energiaválság idővel akár élelmiszerválsággá is fajulhat, az Európai Unió pedig túlságosan merev és átideologizált ahhoz, hogy kezelni tudja a helyzetet.
A minap jelent meg a hír, hogy Románia legnagyobb műtrágyagyártója, az Azomures leállította termelését az emelkedő energiaárak miatt. Az Azomures csak egy az európai műtrágyartó cégek egész sorából, amelyek a túl magas inputköltségek miatt leálltak. Szeptembern több brit vállalat hirdetett kényszerszünetet, köztük a Yara, amely éves 4-9 millió tonnás ammónium-nitrát kibocsátásával Európa egyik legnagyobb kibocsátója. De leállt a litván Achema, a holland OCI Nitrogen, a spanyol Fertiberia, az osztrák Borealis AG, de még a német BASF gyártása is. Közös nevezőjük, hogy mind az emelkedő földgázárakkal indokolták döntésüket.
Az idén számos ok miatt soha nem látott magasságokba emelkedő gázárak alaposan megtépázták a piacot. A nitrogén alapú műtrágya előállításához a földgáz nélkülözhetetlen, így a gázhiány hamarosan műtrágyaválságba fordulhat, és ha ez elhúzódik a tavaszi vetés előtti műtrágyázásig (február-április), akkor a dolog élelmiszerválsággá fajulhat. Főleg azért, mert az európai mezőgazdaság műtrágyaigényének 90 százalékát európai termelők biztosítják, és ennek a mennyiségnek 68 százaléka nitrogén alapú műtrágya.
Inflációs nyomásra felkészülni…
A műtrágyaköltség közvetlen hatással vannak az élelmiszerárakra. A dolgot azonban bonyolítja, hogy mostani műtrágyagondok majd csak 2022-ben mutatják meg hatásukat az élelmiszerárakban. Akár az élelmiszerdrágulás második hullámának formájában – mivel az élelmiszerek ára jelenleg más tényezők miatt is emelkedőben van. Az EU tehát jövőre is az inflációs nyomás növekedésére számíthat, feltéve, hogy nem tesz valamit a helyzet rendezése érdekében. Erre pedig alig pár hónapja maradt.
Európában a földgáz árának letörése lenne az egyetlen megoldás. A nitrogén alapú műtrágyák előállításának költségeiből 80 százalékban a földgáz ára. Az energiahordozó egész évben emelkedő íven volt, majd a nyár végén pánikszerű hangulat alakult ki az orosz gázszállítások bizonytalansága és az elektromos áram ellátási problémái miatt, no, meg az EU által erőltetett gazdasági sarcot jelentő klímacélok okán.
Végül októberben rekordot döntött a földgáz megawattóránkénti ára, és azóta sem csitult a helyzet, a bizonytalans megmaradt. Kiváló példa erre az, hogy pár nappal ezelőtt az új német külügyminiszternek elég volt annyit nyilatkoznia, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték csak az EU feltételeinek teljesülése esetén indulhat el, és a piacok máris a földgáz árának felverésével reagáltak.
Lehetnek nyertesei is a helyzetnek
Az uniós tagállamok között vannak, akik nagyot bukhatnak a műtrágyaválságon, mások viszont nyerhetnek. A műtrágya nettó importőrei most aggódhatnak. A francia mezőgazdaság műtrágyagyártó kapacitásának csaknem négyszeresét igényli, az ír mezőgazdaság a három és félszeresét, az olasz a két és félszeresét, a portugál a másfélszeresét.
Ugyanakkor, ha sikerül elfogadható áregyensúlyt találni a földgáz és a műtrágya között, akkor szabad kapacitásaik árubocsátásaival több ország is jól járhat. Ilyen Hollandia, ahol az előállított műtrágya 11,8 százalékát használja csak fel a hazai mezőgazdaság. Belgiumban ez az arány nagyjából 20 százaléka, Lengyelországban 67 százaléka, Németországban 45 százalék.
Az Európai Unió egyelőre tétlen az ügyben. A problémát kizárólag a nagy energiaválság részeként kezelik, és külön programpontban egyetlen tárgyaláson sem kapott helyett. Próbálkozások persze voltak, például a harmadik országokból érkező ammónium-nitrát kvótájának megnövelésére, ám ezzel megintcsak az európai gyártókat véreztetnék ki, akiknek így az orosz és azeri műtrágyával kellene igen egyenlőtlen versenyt folytatniuk.
Az EU-nak két-három hónapja van megoldani a problémát. Ám még ha sikerrel is járna, a legjobb esetben is csak az élelmiszerhiányt tudjuk elkerülni – az élelmiszerek drágulását nem.
körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
