Eléggé zűrzavaros Dörner György működése

Eléggé zűrzavaros Dörner György működése

Dörner György pályázata nemrég került fel az Újszínház honlapjára. A kilencvenhat oldalas dokumentum valószínűleg nem vált majd ki akkora felháborodást, mint az igazgató öt évvel ezelőtti, helyesírási és ténybeli hibáktól hemzsegő, politikai kiszólásoktól sem mentes munkája, de így is izgalmas olvasmány.

„Megannyi külhoni divat”

„Rengeteg nehézséggel kellett szembenézniük” – kezdi az elmúlt négy évet összegző dolgozatát Dörner, s arról vall: 2012 óta ellenséges légkörben dolgoznak, a rendezők és színészek félve szerződtek az Újszínházhoz. Ennek ellenére rendületlenül dolgozik azon, hogy a teátrum olyan élményt nyújtson az embereknek, amilyet a futballszurkoló a nyári Európa-bajnokságon átélt.

„A történelemtudásunkban sok a fehér folt, ám az Újszínházban megismerhetjük végre hazánk múltját” – hangsúlyozza az igazgató. Száz éve „a magyar szellemiség a világ legelső vonalába tartozott”, de ma már kevesebb az igazán értékes kortárs mű – véli. Nem véletlenül, hiszen a „színjátszás stílusát is megfertőzte megannyi külhoni divat”. A színház által szervezett Keresztény színházi fesztivál kapcsán Dörner arról ír, hogy Európában „terror és félelem van, vér folyik”, és zajlik az idegenek honfoglalása. A jövő tervei között egy R-Go-előadást és egy Beatrice-rockballadát említ.

Dörner szerint szükség van egy olyan erőre, amely összetartja a magyar nemzetet. „Reményeim szerint ebben az általam vezetett Újszínház jelentős szerepet tölt majd be” – írja az igazgató a pályázatában, amelyből az oldalszámozás szerint húsz oldal hiányzik.

Az ügyelő nyitott szemmel jár?

Ha ez nem lenne elég, akkor itt van egy újabb fejlemény: Herczeg Tamás színész-rendező, a HoppArt Társulat vezetője, aki Szántó Péterrel közösen pályázott az Újszínház vezetésére, szintén közzétette pályázatát – néhányat egyébként még szemlézett a Magyar Narancs is. Az anyagban olyan szövegrész is olvasható, amely az Újszínház eddigi működésével kapcsolatban törvénytelenségre utal. Herczeg társa, Szántó Péter jelenleg is a teátrum ügyelőjeként dolgozik.

Herczegék pályázatában először az elbocsátások és a szerződések vannak terítéken: „2015 tavaszán gyakorlatilag az Újszínház fél társulatát elbocsátották, hogy a nyárra ne kelljen fizetést adni. Hosszas huzavona, majd főpolgármesteri közbenjárás után a munkaviszonyok és szerződések többé-kevésbé rendeződtek egy hónapon belül. Többé-kevésbé, mert néhány színésznek törvénybe ütköző módon áprilisban módosították a szerződésben foglalt kötelezettségeit, holott az erre vonatkozó vezetői szándékot legkésőbb március 31-ig kellett volna írásban közölni.”

Túlóra, bérfeszültség, fűtés

Aztán a túlórák és kifizetésük, valamint a munkaerőhiány is szóba kerül: „A kiszolgáló tárak esetében évek óta rendezetlen a túlórák kifizetése. Az üzembiztos működéshez szükséges létszámnál kevesebben vannak. Éppen e felelőtlen vezetői hozzáállásból fakad, hogy több dolgozó rendszeresen túllépi az évi 250 órányi túlóraátalány-keretet, a többletmunka (esetenként több mint 100 óra) kifizetése azonban rendszeresen elmarad. Erre vonatkozóan semmilyen rendelkezés nem szerepel a munkaszerződésükben. A bérfeszültség kezelése mindössze annyiban merül ki, hogy a fizetéséről senki nem beszélhet.”

Végül a bérfeszültség, a női munkatársak fizetése és a fűtésproblémák vannak terítéken: „Többeknek méltatlanul alacsony a fizetése. Köztudomású, hogy a női munkatársak előnytelenebb szerződéseket kapnak, mint a férfiak – magasabb követelmény, alacsonyabb bér. A színház fűtési rendszere, illetve a nagyszínpad szigetelése gyalázatos állapotban van. Novembertől márciusig gyakran kesztyűben, sálban, sapkában, kabátban próbálnak a színészek, hasonlóan a rendezők, asszisztensek, súgók.”

Mindezzel kapcsolatban kerestük az Újszínház sajtóosztályát, amint megérkezik a válaszuk, frissítünk.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »