A kezdet
Bernie Ecclestone, aki évtizedekig volt a száguldó cirkusz feje, több helyszínt is kiszemelt a szocialista tábor első F1-es futamának. Gondolkodott Kínában, a Szovjetunióban és Jugoszláviában is, mindaddig, amíg Rohonyi Tamás és Frank Tamás Budapestre nem hívták.
Rohonyi Tamás, akit a Magyar Nagydíj atyjának is szokás nevezni, a Hungaroring 30 című dokumentumfilmben emlékezett vissza azokra az időkre.
Először 1983-ban, Monacóban beszélgettek erről Bernie Ecclestone-nal. Esett az eső, a Formula-1-es vezér tárgyalókocsijában ültek, aki épp arról értekezett, hogy nagyon szeretne a Vasfüggöny mögötti futamot. Moszkvába kapott is meghívót, de már a reptéren azt mondta, hogy azonnal forduljunk vissza, egy percet sem akart ott maradni. Ecclestone pont belecsöppent az orosz szürke, hideg, havas télbe, ami elriasztotta.
Rohonyi javasolta neki, hogy nézze meg Magyarországot, mire Bernie azt mondta, miért nem Jugoszláviát? Rohonyi elmagyarázta, Jugoszlávia olyan se itt-se ott állam, gyakorlatilag csak felülnének a falra, ha oda vinnének futamot. Ecclestone ezután megbízta Rohonyit, kérdezze meg a magyarokat, akarnak-e F1-et?
Rohonyi Magyarországra utazott, beszélt több emberrel is, például Balogh Tiborral, aki a Magyar Autóklub főtitkára volt. Balogh azt mondta, nem hiszi, hogy ez menni fog, mert ez olyan kapitalista sport.
Így kezdődött tehát, a fogaskerekek lassan őrölni kezdtek.
Végül 1985-ben megkapták az utasítást Rohonyiék: csináljátok meg.
Ecclestone társaságában Monzából repültek Budapestre. Szeptember volt, sütött a nap, felmentek a Várba, mire Bernie azt mondta:
„ez Európa legjobban őrzött titka.”
Az F1-vezért lenyűgözte a magyar főváros szépsége, abban a pillanatban eldöntötte, hogy idehozza a száguldó cirkuszt.
Rohonyinak viszont jelezte az akkori közlekedési miniszter, hogy „Tamás, a pályát meg tudjuk építeni, ahhoz értünk, de nem tudunk autóversenyt rendezni.”
Úgy döntöttek, hogy – az egyik magyar származású vezető miatt – a Brazil Nagydíj szervezőit hozzák Magyarországra, hogy segítsenek a felkészülésben. Itt hamar kiderült, hogy a hazai szakemberek önállóan is meg tudják rendezni a futamot.
Lehetséges helyszínek
Az első magyar Grand Prix-t 1936-ban rendezték, az öt kilométer hosszú népligeti pályán.
Ezután – a Népliget mellett – a Városligetben is rendeztek Grand Prix versenyeket. A ’70-es évek elején viszont, a nagy közúti forgalomra való tekintettel, nem adtak ki több engedélyt. Maradt a népligeti pálya, ez viszont nem igazán felelt meg a biztonsági előírásoknak.
Terítékre került, hogy épített versenypályára lenne szükség. Felmerült a Hűvösvölgy, a Velencei-tónál található Nadap, majd Tápióbicske is lehetséges helyszínként. Nadapnak van is egy külön története erről, a Néphadsereg nagyon nem akart ott építkezést, fontos katonai létesítményekre hivatkozva, a pályát mégis megtervezték, sőt, munkagépekkel kivonultak, de a katonák leszedték a sofőröket róluk – mesélte Papp István, a Hungaroring későbbi tervezője egy 2015-ös interjúban.
Ezek a Formula-1 kapcsán is képbe kerültek, a Fővárosi Tanács a Városligetre esztétikai, a Népligetre környezetvédelmi szempontok miatt nem adott engedélyt, Ecclestone állítólag a Várral is bepróbálkozott, ami tényleg a lehetetlen kategória.
Utána sokáig úgy tűnt, hogy Kerepestarcsán épülhet a pálya. Pappék kimentek, megfelelőnek találták, a helyi vezetők is beleegyeztek, Ecclestone-nak elküldték a terveket, egy héten belül igent mondott.
Kerepestarcsán végül katonai adótornyok miatt nem láthattak munkához. Utána találtak Mogyoródra, ahol a tanácselnök támogatta az ötletet. Nem tűnt problémás környéknek, nagyjából csak gyógynövények nőttek a nem túl értékes területen.
Legalábbis elsőre azt hitték, hogy minden oké.
Később kiderült, hogy itt zajlott 1074 márciusában a mogyoródi csata Salamon király és I. Béla fiai között, emiatt sok bajuk volt az építkezéssel, ahogy a források miatt is, amikből legalább hét van a területen. Szikkasztóműveket kellett beépíteni, hogy a talajban vezessék el a vizet.
A költségvetés megítélése sem volt egyértelmű. Kiss Dezső, akkori miniszterhelyettes úgy volt vele, hogy a pálya mellé elég egy fabarakk, meg maximum néhány parkoló, csak minél olcsóbb legyen. Végül – állítólag – 363 millió forintba került, ami se nem sok, se nem kevés, mert más országban ennyibe csak a tervezés fájt.
A néhány hónapos felkészülés annyira szűk idő volt, hogy a végén rajzolni sem volt idő, egyszerűen kimentek Mogyoródra, és eldöntötték, hogy ez itt, az meg ott lesz. Ecclestone egyszer elhívta a tervezőket Londonba, vendégül látta őket, de szigorúan megtiltotta, hogy bármilyen versenypályát megnézzenek, mert nem akarta, hogy hasonlóság legyen. Úgy kellett megtervezniük a Hungaroringet, hogy előtte nem jártak F1-es helyszínen.
Papp István időközben annyira népszerű lett, hogy folyamatosan szerepelt, már az osztrák és a brazil televízióba is hívták. Ez itthon nagyon nem tetszett, elküldték fél évre Mauritiusra dolgozni, a pálya munkálatait Gulácsi Ferenc fejezte be, Papp először csak az 1987-es nagydíjat láthatta itthon.
Végül rekordidő, 8 hónap alatt megépült a pálya, a létesítmény az első Magyar Nagydíj után még Építészeti Nívódíjat is kapott.
Az első Formula-1-es futamot 1986. augusztus 10-én rendezték rajta, csak vasárnap kétszázezer(!) néző előtt, a versenyt Nelson Piquet nyerte meg, miután óriási csatában legyőzte Ayrton Sennát.
Átalakítások
A legnagyobb problémát a pénzhiány jelentette. A második évben az esőzések miatt felázott az egész, azt mondták a tervezőknek, hogy nem oldották meg a víztelenítést rendesen. Valójában ők mindent megtettek, csak kihúzták ezt a tételt, mert nem volt rá pénz.
A következő években a tervek alapján elkezdték megvalósítani, mire kijött egy nagyfőnök a pályára, és azt mondta, hogy nem kellenek ide ekkora árkok, pedig egy versenypályára igenis kellettek.
1989-ben kivették a hármas sikánt a vonalvezetésből, a versenyzők határozott kérésére, főleg Gerhard Bergernek nem tetszett az a rész.
2003-ban jött a második átépítés, akkor a célegyenes utáni 1-es és 13-as kanyart lejjebb vitték, hogy hosszabb legyen az egyenes, jobb előzési lehetőséget biztosítva.
Sikeres
Spanyolországból, Portugáliából és Csehországból is jöttek mérnökök, hogy lemérjék a magyar pálya paramétereit. A Hungaroring példaként szolgált az F1-be készülő országok előtt. 1987-ben Venezuela is kitalálta, hogy nagydíjat szeretne. A legenda szerint Ecclestone elővett egy térképet nekik, rábökött Magyarországra, hogy oda menjenek, ott megtervezik maguknak a pályát. Ki is mentek volna a magyar tervezők, de ugye a szocialista rendszerben ez nem így működött.
Óriási fegyvertényt jelentett, hogy nem Moszkvába került az első Vasfüggönyön túli F1-es futam. Dekrétum volt, hogy minden nagy sporteseménynek a keleti blokkban, először a Szovjetunióban kell lennie, de ők nem tudták Ecclestone-t meggyőzni, mi igen.
A nagydíjrendezés azóta is, jelenleg is, óriási presztízs és világszintű esemény, egy évben mindössze 19-20 vagy maximum 21 futamot rendeznek. A Formula-1-es Magyar Nagydíj – Monza és Monaco – után a legrégebbi, kihagyások nélküli múltra tekint vissza. Vannak nagyobb hagyományokkal rendelkező pályák – például Silverstone, de Monza és Monte-Carlo kivételével mindenhol volt néhány éves szünet, míg Mogyoródon vasárnap zsinórban a 33. nagydíj fog elstartolni, ismét százezer feletti nézőszámmal a helyszínen.
Magyarországnak fontos a Formula-1, forintokban nem mérhető bevétele, az országimázs és a presztízs miatt is. Nem véletlen, hogy – szinte egyedüli területként ebben az országban – kormányokon átívelő konszenzus van arról, hogy szükségünk van rá. Az oly kevés – és egyre kevesebb közül ez az egyik évtizedek óta létező sikertörténetünk.
Itt pedig az időgép, átkattintva magyar kommentárral visszanézhető a teljes 1986-os futam is:
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
