Mértéktartó ésszel nehezen fogható fel, miként képzelik el a jövőt a bevándorláspárti liberálisok és kriptobaloldali segítőik. Dogmájuk szerint az európai bennszülött lakosság majd csak beadja a derekát, és belenyugszik az idegenekkel való elárasztásba. Nagyságrenddel több ellenállással találkoznak azonban a Soros György által is megálmodott projekt végrehajtói, mint ahogy kifundálták. Az emberek nagy többsége ugyanis tanúbizonyságot tett arról: nem fogott rajtuk eléggé a több évtizede tartó agyátállítás, a PC-nek becézett agresszív sulykolás. Mégsem hajlandók együgyűvé szedált birka módjára örvendezni országuk elözönlésének. Nem akarják eltűrni a migránsok erőszaktevéseit, bármennyire is oltalomra szoruló, galamb szelídségű tömegnek állítja be őket a szekértoló média. Olyan az egész aberrált forgatókönyv, mintha Gyurcsány Ferenc kottájából játszanának. A hazugságrekorder nemzetverető hírhedt cinikus mondása úgy hangzott 2006 májusában Őszödön a várható tüntetőkről: „Majd megunják és hazamennek”. A migráció-erőszakoló brüsszeli és berlini erők jelmondata pedig úgy szólhatna: Majd megunják, és úgyis beengednek mindenkit. És persze belenyugszanak, hogy együtt kell élniük a vég nélküli migrációval, amíg csak ki nem teszik az őslakosok szűrét a határokon kívülre a majdan többségbe kerülő hívatlan úrhatnám vendégek.
Az abszurd állapotokat fokról fokra próbálják elfogadtatni. Az egyik hazai liberális portál írta azt a kölni megfélemlítő akciót követően: azért is volt szerintük szerencsétlen a szilveszteri botrány, mert az emberek már kezdték megszokni a menekültek jelenlétét a városokban. Ez a kulcsszó: a megszokás, amit néha kikotyognak. Először szokják meg az emberek, hogy egyre több migráns foglalja el a köztereket, parkokat, éttermeket, fürdőket, pályaudvarokat. Ez lett volna a terv Magyarországon is, ha a kormány nem lép. Aztán a következő stáció a zaklatáshoz, majd az erőszakhoz való hozzászoktatás. Hogy az emberek fogadják el, hogy a migránsoknak mindent szabad. Mert úgymond a menekültnek megtiltani nem lehet. Ha elkezd dolgozni benne a tesztoszteron, a lányok, asszonyok jobban teszik, ha az igényekhez idomulnak. Figyeljük meg: máris inkább a molesztálás szót használják a német és más európai nagyvárosokban történt megerőszakolásokkal, kirablásokkal, terrorcselekményekkel kapcsolatban. Megjelentek az elkenő, bagatellizáló írások, amelyek arról akarják meggyőzni a publikumot: mindez az élet természetes velejárója. Készüljenek az európaiak, hogy ilyenek lesznek a mindennapjaik.
Nem kell a történelemkönyvek lapjain keresni a sztálinizmust, mert itt van élő, egyenes adásban. A szovjet diktátor mondta, amikor a Vörös Hadsereg tömeges, gyilkosságokkal súlyosbított erőszakolásai szóba kerültek, hogy nincs azzal semmi baj, ha a katonák egy kicsit elcicáznak a fehérnéppel. Miben különbözik ettől a bolsevik tempótól az emberi joginak álcázott szélsőséges szervezetek szemlélete? (…)
Megyeri Dávid: Európa idomítása
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
