Oroszország hosszú távú békét szeretne elérni Ukrajnával – legalábbis ezt állította az orosz elnöki tanácsadó, Vlagyimir Megyinszkij az isztambuli tárgyalások előtt. A Kreml megbízottja szerint a háború „alapvető okait” kell megszüntetni, például Ukrajna NATO-tagsági szándékát és a 2014-es nyugati irányultságú forradalmat, amely a Moszkva-barát vezetés bukásához vezetett.
A megbeszélések időpontja egyelőre nem világos: egyes források szerint akár még ma este, de lehet, hogy csak pénteken kezdődnek. Kijev delegációját Rusztem Umerov védelmi miniszter vezeti, maga Volodimir Zelenszkij azonban nem vesz részt, miután kiderült, hogy Vlagyimir Putyin nem utazik el Törökországba. Az ukrán elnök szerint az orosz küldöttség nem valódi döntéshozókból áll, és „csak egy díszlet” – ahogy az AP idézte.
Megyinszkij ezzel szemben azt állítja, hogy a küldöttség felhatalmazása teljes, készek a kompromisszumra és a tárgyalások folytatására. A Dolmabahçe palotába érkezve úgy nyilatkozott: „Dolgozni jöttünk, és van is bennünk munkakedv.”
A hivatalos orosz retorika – beleértve a „demilitarizálás” és „denacifikálás” jelszavait – továbbra is érvényben van, noha elemzők rámutatnak: Ukrajnát egy zsidó származású elnök vezeti, és a szélsőjobboldal választási súlya elenyésző. Nyugaton a háborút Putyin birodalmi ambícióinak tulajdonítják, nem pedig valós fenyegetésnek.
Megyinszkij három évvel ezelőtt már részt vett egy hasonló tárgyalási körben, amely akkor sikertelenül zárult. Oroszország ezt a mostani egyeztetést ezek folytatásának tekinti, Kijev viszont korábban jelezte: az akkori feltételek elfogadhatatlanok voltak, lényegében kapitulációt jelentettek volna.
Körkép-vélemény:
Két dolgot mindenképp ki kell emelnünk. Az egyik, hogy ugyan a politikai palettán a szélsőjobboldali elemek valóban elhanyagolható, a radikális ukrán nacionalisták nem hivatalos politikai befolyása igenis nagy, mind a politikában, mind a hadseregben. Elég arra gondolnunk, hogy a legkeményebb ukrán egységek között több neonáci beütésű is van. Egyes elemzők szerint a radikális szélsőjobb jelentős nyomást tud kifejteni Zelenszkijre és körére a háború folytatása irányába.
A másik fontos megjegyzésünk, hogy a 2022-es isztambuli tárgyalásokat Zelenszkij nem azért utasította el mert azok kapitulációval értek volna fel, hanem azért, mert a britek (és rajtuk keresztül az akkori amerikai vezetés) erre utasította. Az akkori alku mellett Ukrajna megtarthatta volna a teljes területét, még a Krím elvesztését sem kellett volna hivatalosan elismernie, igaz, a hadseregét csökkentenie kellett volna. Ezzel szemben ma már hivatalosan is elvesztette (hiszen Kijev elismerte, hogy nem képes visszavenni) területe egyötödét, több százezer katonája halt meg vagy vált nyomorékká, tízmillió lakosa elmenekült, és az ország nagy része romokban. Zelenszkij most azért emleget kapitulációt a 2022-es ajánlat kapcsán, hogy erről a párhuzamról elterelje a figyelmet.
Körkép.sk, SITA, CTK
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Francisco Seco
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
