Tizenkétpontos ajánlást állított össze a fogyasztóknak a Budapesti Békéltető Testület a sérülten érkezett csomagokról. A szervezet szerint erre azért van szükség, mert egyre több olyan vitás ügy kerül eléjük, amelyben a fogyasztók már eleve sérülten kapják meg a megrendelt termékeket, de panaszukat elutasították. A Testület azt írja, hogy az általuk javasolt intézkedésekkel megelőzhetőek lennének a hasonló esetek. Íme a tippek, amelyekkel elkerülhető, hogy ne legyen felelőse az akár tíz- vagy százezres nagyságrendű károknak:
Ha az internetről rendelt termék átadásakor a csomagoláson külső sérülés látható, azonnal érdemes kárjegyzőkönyvet felvetetni a futárral. Ha erre nem hajlandó, akkor az átvételt követően okostelefonnal a pontos dátumot megjelölő, vízjeles fotókat kell készíteni a csomagról.
Ha sérült a csomag, akkor az átvételi igazolás aláírása előtt a futár példányát is ellenőrizni kell. Ha olyan papírt akarnak aláíratni a fogyasztóval, amelyen már előre kitöltötték a csomag, csomagolás vagy termék „sérülésmentes átvételéről” szóló rubrikát, de a doboz sérült, úgy ennek tényét megjegyzésként jelezzék írásban a fogyasztók a futár átvételi példányán! Az elektronikus átvételi igazolásnál az előre megadott szövegek miatt érdemes a futár jelenlétében ellenőrizni a termék állapotát.
Ha az ellenőrzést a futár nem engedte, vagy nem volt rá mód, akkor érdemes videófelvétellel dokumentálni a kibontás folyamatát. Párszáz forintos bizsuk esetében nyilván nem lényeges, de nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek esetében javasolt. Ha a fogyasztó az átvételkor sem győződhetett meg a termék állapotáról, akkor nem számít, hogy előzőleg mit írattak vele alá, a vállalkozás ugyanis egészen addig felel a termék sérülésmentességéért, amíg a fogyasztó azt birtokba nem vette.
Internetről rendelt, de sérülten érkezett termék esetében az a legegyszerűbb megoldás, hogy a fenti javaslatok betartása mellett a fogyasztó a tizennégy napos meggondolási lehetőséget választja, azaz él az webáruházaktól rendelt termékekre vonatkozó indokolás nélküli elállási joggal. Ezt mindenképp érdemes írásban is jelezni, mert vita esetén a megrendelőnek kell bizonyítania.
Ha már lejárt a tizennégy napos meggondolási határidő, és új, tartós fogyasztási cikkről volt szó (például: 10.000 Ft feletti televízió, laptop, mosógép, mosogatógép, hűtő, stb.), az egyéves kötelező garancia keretében kérhetik a fogyasztók, hogy javítsák ki vagy cseréljék ki az eleve sérülten kiszállított terméket. Ha pedig ezt nem vállalja a kereskedő vagy ennek teljesítése lehetetlen, akkor vételár-leszállítás kérhető vagy a teljes vételár megtérítése.
Előfordulhat az is, hogy az érintett tartós fogyasztási cikk már olyan mértékben sérült állapotban érkezett, hogy az már a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Ha ezt a fogyasztó legkésőbb az átvételtől számított három munkanapon belül bejelenti, akkor rögtön ki kell cserélni a terméket.
Ha a sérülten átvett termék nem minősül tartós fogyasztási cikknek (azaz éppen 10.000 Ft-ba került vagy ára ez alatt volt), de hibás, akkor is kérheti a fogyasztó a vállalkozástól két évig az ingyenes javítást vagy cserét, ennek hiányában pedig a vételár leszállítását vagy a teljes vételár megtérítését. Hat hónapon belüli hiba esetén a kereskedő ezek alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a sérülés oka csak később, a termék átvételét követően keletkezett.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
