Európa évek óta nem tud megbirkózni a menekültválsággal, az Európai Unió számára pedig egyre komolyabb biztonságpolitikai kihívást jelent az illegális migráció. Bár a közép-európai országok, köztük Szlovákia is, többnyire csak tranzitországok a migránsok számára, nem kizárt, hogy a jövőben ez a helyzet megváltozik, és bizonyos csoportok számára célországgá válhatunk mi is.
A migrációs politika kapcsán született múlt heti belügyminiszteri szintű uniós döntés újra felkavarta az állóvizet az uniós tagországok háza táján. A döntés értelmében ugyanis a tagállamok 20 ezer eurót fizetnek majd minden olyan migráns után, akit nem akarnak befogadni. A migrációs szabályok és a menekültpolitika megváltoztatásáról hozott döntést Magyarország és Lengyelország ellenezte, Szlovákia viszont tartózkodott, bár a javaslat nem tartalmaz kötelező kvótákat. Szlovákia álláspontja ugyanis ebben a kérdésben az, hogy a migránsok kötelező befogadása nem megoldás az Unióba irányuló migrációs hullámokra.
Hogy sikerül-e végül kompromisszumra jutni a szolidaritásra épülő közös európai menekültpolitikában, egyelőre még tehát kérdéses.
Ami viszont tény, hogy az utóbbi napokban Dél-Szlovákia határmenti magyar falvaiban egyre gyakoribb, hogy a félreeső utakon csoportosan migránsokat raknak ki, akik aztán – jobb esetben – az út szélén kuporogva várják a jobb sorsukat.
Naponta többször is raknak ki menekülteket
A Nyitra megyében előforduló esetek után a közösségi hálón a Dunaszerdahelyi járás határmenti falvaiban, a Csilizközben is egyre gyakrabban számolnak be a bejegyzések nagyobb számú felbukkanó migránscsoportokról. Balony község közösségi oldalán például június 12-én az alábbi bejegyzést lehetett olvasni:
Szombaton Szap és Balony közt 34, vasárnap Balonyon 21, Radványon 16, ma Balonyon újabb 30 a menekültek száma.
„A faluban az utolsó három napban volt nagyobb mozgás, szombaton, vasárnap és hétfőn száznál többen érkeztek a faluba és a környékére” – fogalmazott portálunknak Tovaryš Krisztián, Balony község polgármestere, hozzátéve, a faluban vannak térfigyelő kamerák, így vissza is nézhető az utóbbi napok migránsmozgása.
A polgármester megerősítette a közösségi hálón közzétett adatokat is. Mint mondta, a szombati 34 migráns után, vasárnap hajnalban 12-őt a falu elején tettek ki egy gépjárműből, majd dél – egy óra tájban további 9 migránst a Medve és Balony közti kanális táján, ugyanaznap fél kettő tájban pedig a radványi temető melletti földúton további 16 migránst, hétfőn pedig 30-at raktak ki a balonyi kavicsgödörnél. „Mindez olyan kétkilométeres körzetben történt” – mondta a polgármester hozzáfűzve, mivel jelenleg a Medve–Nagymegyer közti út felújítás miatt le zárva, a határtól az első letérő Balony. „Ilyen egyszerű a képlet” – mondja hozzátéve,
a térfigyelő kamerák szerint maximum 10 percet tartózkodik az embercsempész a faluban, és a forgatókönyv szinte minden esetben ugyanaz, kihordja a migránsokat a faluszéli földutakra, és ott rakja ki őket, majd onnan próbálnak meg bejönni a menekültek a faluba.
Incidensek egyelőre nem voltak
Az önkormányzat annyit tehet, mondja, hogy minden észlelt mozgást bejelent a rendőrségnek. „Igyekszünk őket egy helyre terelni, hogy ne széledjenek szét a faluban, ők aztán leülnek, és egy helyen várakoznak, örülnek, hogy rendőrt hívunk. Vasárnap, amikor kisgyerekek is voltak velük, biztosítottunk neki vizet meg szúnyogirtó krémeket, mert 3-4 óra is eltelik, amíg elszállítja őket a rendőrség” – fogalmazott a polgármester. Elmondása szerint az utolsó három esetben elsőként érkezett ki a helyszínre.
Megkérdeztem, honnan vannak, automatikus mindegyik szíriainak vallja magát, papírjaik nincsenek, azt mind eldobálták, és mindegyik azt mondja, hogy Németország az úticélja”
– mondja a polgármester, hozzátéve, örülnek, hogy Szlovákiában vannak, mivel Magyarországon teljesen más az erre vonatkozó jogrendszer, nálunk megengedőbb a migránsokkal kapcsolatos ügyintézés.
Mivel a falunkban jelentős számú a nyugdíjas, ezért természetes, hogy félnek az emberek, ezért is próbáljuk megakadályozni, hogy a migránsok szétszéledjenek, és esetleg valamilyen incidensre kerüljön sor köztük meg a falu lakói között”
– mondja a polgármester hozzátéve, a rend felügyelése azonban nem az önkormányzat dolga.
Mit tehet a rendőrség?
Többnyire csak nyilvántartásba veszi őket. Nemrégiben a Nyitra megyében előforduló hasonló esetek kapcsán Denisa Bárdyová rendőrségi szóvivő azt nyilatkozta a TASR hírügynökségnek, hogy a rendőrség regisztrálja az illegális migránsok számának növekedését a határ menti térségekben. Egyelőre azonban jogellenes cselekedetet nem tapasztaltak a migránsok részéről, ennek ellenére több intézkedést is hoztak, ami többnyire a járőröző rendőrök nagyobb számában merül ki.
Mint elmondta, minden illegális határátlépő személyt ellenőriznek a nemzeti és európai információs rendszerekben.
Az elfogott illegális migránsok többsége (92 százaléka) Szíria állampolgárának mondja magát, akiket a jelenlegi európai jogszabályok szerint a hazájukban dúló háborús konfliktusok miatt nem lehet kitoloncolni, sem pedig visszaküldeni”
– magyarázta Bárdyová.
Lesz-e Malackán menekülttábor?
Nemrégiben Malacka polgármestere, Juraj Říha közösségi oldalán közzétette, hogy az állam humanitárius központot szándékozik létesíteni azoknak a migránsoknak a számára, akik nem kérnek menedéket, de meghatározott okok miatt az állam vissza sem fordíthatja őket.
Roman Mikulec volt belügyminiszter a mandátuma lejárta előtt – a polgármester szerint – az önkormányzat tudta nélkül írta alá a humanitárius központ előkészítéséről szóló határozatot. A város lakói közt nagy a felháborodás az ügy miatt, a tárca azzal védekezik, hogy
ez csak egy megelőző terv arra az esetre, ha Szlovákiának a tranzitmigránsok megnövekedett rohamával kellene szembesülnie.
Ebben az esetben azonban a végleges tervet a város rendelkezésére bocsátanák. A város lakói azonban nem értenek egyet a központ létesítésével, és egyet nem értésüknek a közösségi hálón is hangot adtak egy petíció formájában, amit a polgármester az új miniszternek, Ivan Šimkónak is tolmácsolt, s arra kérte, hogy módosítsa ezt a korábbi szándékot.
A sátorváros hasonló lenne, mint a jókúti tábor, ott sem az állam biztosította a migránsok egészségügyi ellátását, hanem önkéntesek vették át ezt a szerepet, az azóta elhunyt Krčméry professzor vezetésével.
A jókúti tapasztalatok után egyértelmű számomra, hogy a minisztérium nem tud mit kezdeni a migránsokkal, és tanácstalan. Ez azonban semmi esetre sem történhet ilyen módon. Főleg nem, ha állami létesítményről van szó”
– tette hozzá Juraj Říha polgármester.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
