Jelentős azoknak a produktív korban lévő fiataloknak a száma, akiket a „lusta“ generációhoz tartozóknak nevezhetünk, mivel az egyre növekvő létfenntartási költségek sem ösztönzik őket arra, hogy továbbtanuljanak vagy munkát keressenek. Ez a jelenség nemcsak Szlovákiára, hanem az egész Európai Unióra érvényes.
Bár sokan objektív okok miatt tartoznak ehhez a csoporthoz, ám vannak, akiknél bonyolultabb a helyzet. A Szlovák Takarékpénztár elemzése szerint azoknak a 15 és 29 év közötti fiatalok aránya, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak, Szlovákiában tavaly elérte a 12,3 százalékot, ami annyit jelent, hogy az ország minden nyolcadik ifjú lakosa ebbe a csoportba sorolható.
Általánosságban azonban a legtöbben fiatal munkanélküliek, akiknek a jövőben is nehéz lesz munkát találniuk. Az Eurostat adatai szerint az uniós tagországokban már a 15–64 éves korosztály 18 százaléka nem folytat tanulmányokat és nem is dolgozik. Ebből a szempontból a legrosszabb helyzet Romániában és Olaszországban van, ahol idén csaknem 26 százalékot tettek ki az ebbe a csoportba tartozók. A másik oldalon Svédország áll, ott a produktív korban lévő inaktív populáció 8,3 százalékot, Észtországban pedig 12,3 százalékot tesz ki.
akiknek 75,5 százaléka az első negyedévben nem keresett munkát és nem is szándékozott dolgozni, 20,3 százalékuk ugyan nem keresett munkát, de szeretne dolgozni, 2,8 százalékuk aktívan keresett munkát, de nem léphetett azonnal munkaviszonyba, 1,2 százalékuknak pedig már talált állást, de még nem kezdett el dolgozni.
Az Eurostat szerint Szlovákia Csehországgal és Magyarországgal ebből a szempontból még kedvező helyzetben van. Olaszország lakossága egyrészt elöregedett, sokkal több a nyugdíjas, és sokkal több nő marad otthon a háztartást vezetni. Romániában pedig sokan feketén dolgoznak, sokkal többen tartoznak hátrányos helyzetű csoportba, több az alacsony végzettségű és több nő marad otthon háztartást vezetni.
Ebből a szempontból ismét a románok vannak a legrosszabb helyzetben, ahol a fiatalok 20 százaléka nem tanul és nem is dolgozik. Ebben a tekintetben minden tagországban a fiatal nők vannak többen, csak négy országban vezetnek a férfiak, Luxemburgban, Finnországban, Belgiumban és Észtországban.
Annak ellenére, hogy Szlovákia az átlaghoz közel áll, az elemzők szerint azonban problémát jelent, hogy a fiatalok életének épp ez a szakasza van komoly befolyással a további sorsunkra. Mint már említettük, ezek a csoportok egyáltalán nem homogének, az okaik különbözőek. Vannak köztük például, akik nem dolgoznak, de nincsenek munkanélküliként nyilvántartva a munkahivatalban.
Az Európai Unióban az ebbe a csoportba tartozó 15 és 64 közöttiek több mint 21 százaléka azért nem dolgozik, mert nyugdíjban, többségükben korkedvezményes nyugdíjban vannak. További 20,7 százalékuk betegség, egészségkárosodás miatt nem dolgozik és nem is tanul, 18,2 százalékuk a családtagjáról gondoskodik.
Egy további ok, amiért a fiatalok nem tanulnak és dolgoznak, kapcsolódhat a függőségükhöz is, az elemzők szerint ugyanis a fiatal állástalanok nagyobb eséllyel küzdenek alkohol- vagy drogfüggőséggel.
További csoportot képeznek azok, akik nem keresnek munkát, bár hajlandóak lennének dolgozni. Olyan esetekről van szó főleg, akiket töröltek munkahivatal nyilvántartásából, példának okáért azért, mert nem vittek igazolásokat arról, hogy munkát kerestek, az ő arányuk meghaladja a 20 százalékot. Egy részük dolgozhat feketén, azaz rendelkezik nem legális jövedelemmel, ezért nem keres hivatalos munkát. Egy részük lehet hajléktalan, akik valóban nehezen találnak munkát. Vagy lehetnek családi vagy egyéb gondjaik, amiért nem keresnek munkát, vagy csak alapfokú végzettségük van, nincs szakmájuk, élhetnek marginalizált roma közösségekben, ahonnan szintén nehéz az elhelyezkedés.
Ebből a helyzetből nehéz kiutat találni, de ha nem kezdik el időben, az a jövőben is komoly gondot okozhat a fiataloknak, hiszen a feltételezések szerint ebből a csoportból az elkövetkező öt, akár tíz évben is nehéz lesz munkát találni, vagy ha mégis, akkor csak alacsony képzettséget igénylő állást.
A helyzeten javíthatnának például olyan polgári társulások, melyek ezekre a hátrányos helyzetű, egyedi megközelítést igénylő csoportokra irányítják figyelmüket. De segíthetne az állam is a hajléktalanokkal és a hátrányos helyzetű csoportok segítésével foglalkozó szervezetek nagyobb mértékű támogatásával.
(NZS/Felvidék.ma/pravda.sk)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
