Szlovákiában a lakosság alig több mint egyharmada tekinti pozitívumnak, hogy az ország az Európai Unió tagja – derült ki a legújabb Eurobarometer-felmérésből. Az Európai Parlament támogatottsága az utóbbi időben ugyan nőtt, de a lakosság jelentős része még mindig nagyon keveset tud az intézmény működéséről.
A legújabb Eurobarometer-felmérés, amelyet 2021 novemberében és decemberében készítettek, elsősorban az Európai Unió és az Európai Parlament támogatottságát mérte fel.
Az EU lakosságáról általánosságban elmondható, hogy hosszabb távon egyre többen tekintik pozitívumnak az uniós tagságot: a 2015-ös felmérésben még a válaszadók 55 százaléka, az új felmérésben viszont már a 62 százaléka állította, hogy az adott ország tagságát pozitívumként lehet értékelni. Továbbra is igazolódni látszik az a tendencia, hogy főként a nyugat-európai országok lakossága tekint jó szemmel az EU-ra, kelet felé haladva pedig egyre inkább csökken a támogatottsága. A legtöbben Luxemburgban gondolnak pozitívumként a tagságra (88 százalék), utánuk következik Írország 86, Hollandia pedig 81 százalékkal. Magyarország éppen az EU-s átlag szintjén végzett, vagyis a lakosság 62 százaléka nézi jó szemmel az uniót.
Az említett listán viszont Szlovákia az utolsó helyen áll, a válaszadók mindössze 39 százaléka gondolja úgy, hogy a tagság előnyös az ország számára. Ez a 2015-ös felméréshez képest 9 százalékpontos zuhanást jelent. Az alacsony támogatottság azonban nem feltétlenül jelent elutasítást: a megkérdezettek mindössze 10 százaléka gondolja rossz dolognak, hogy Szlovákia az unió része. A legnépesebb csoportot azok a válaszadók alkotják, akik semlegesen tekintenek erre a problémakörre, ide tartozik az adatközlők 50 százaléka. A maradék 1 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a lakosság egy jelentős része nem feltétlenül utasítja el az EU-tagságot, mindössze nem foglalkoznak a témával.
Az alacsony támogatottságban továbbá az is szerepet játszhat, hogy a megkérdezettek többsége nem gondolja úgy, hogy számít a véleménye az uniós politikai színtéren. A válaszadók 47 százaléka értett egyet azzal, hogy a szavazata igenis számít, 49 százaléka viszont nem értett egyet a kijelentéssel (a maradék 4 százalék nem foglalt állást).
Az uniós tagság mellett a felmérés készítői az Európai Parlamenttel (EP) kapcsolatos hozzáállásra is kíváncsiak voltak. Ami az EU-s átlagot illeti, 2015 óta 12 százalékponttal nőtt az EP támogatottsága, jelenleg a lakosság 36 százaléka tekint pozitív szemmel az intézményre. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy a többség még mindig közömbös szemmel figyeli az európai parlamenti képviselők tevékenységét, a válaszadók 45 százaléka vélekedett így.
Az adatközlők 17 százaléka tartozik az EP-t elutasítók közé, 2 százalék pedig nem tudott állást foglalni. Szlovákiában ezek az arányok kissé eltérőek, jóval kiegyenlítettebb az Európai Parlamentet támogatók és elutasítók tábora: az itteni megkérdezettek 25 százaléka szemléli pozitívan az intézményt, 23 százaléka pedig negatívan. Azok aránya, akik semlegesen tekintenek rá, elérte az 50 százalékot (csakúgy, mint az EU-s támogatottság esetében is).
A nagy arányú közömbösség ebben az esetben azzal függhet össze, hogy az ország lakossága (és egyébként a teljes uniós lakossága is) keveset tud az Európai Parlamentről. A kutatók arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók mennyire vannak tisztában az intézmény működésével. A szlovákiai válaszadók mindössze 7 százaléka állította, hogy nagy tudással rendelkezik az EP-ről, ezzel szemben 31 százalék ismerte el, hogy szinte semmit nem tud róla. A többség, vagyis az adatközlők 62 százaléka a „közepes szintű tudást” jelölte meg, viszont arra már nem kérdeztek rá, hogy pontosan mi számít közepes tudásnak.
A lakosság információhiányára utal az is, hogy a szlovákiai válaszadók jelentős része többet szeretne tudni az unió működéséről. A válaszadók 47 százaléka például érdeklődik az uniós források elköltése iránt, de 26 százalékukat foglalkoztatta az európai parlamenti képviselők tevékenysége is.
„A lakosság megérdemli, hogy több információhoz jusson az EU döntéseinek hatásáról, amely a mindennapi életüket is befolyásolja. Az embereknek tudnia kell, mire megy el a pénz”
– jelentette ki Roberta Metsola, az EP elnöke.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
