Az esővíz egyre értékesebb erőforrás, mégis többnyire hagyjuk elfolyni. Pedig a helyben történő felhasználáshoz nem kell új technológiát feltalálni, ma már szabványosított, mérnökileg tervezhető rendszer létezik a tetőnkre érkező értékes lágyvíz hasznosítására. Dienes György mérnök, vízgépészeti szakember, a HYDROKING ügyvezetője nyilatkozott erről az InfoRádióban.
Dienes György elmondása szerint több ezer éve használja az emberiség az esővizet, ami sokszor a túlélés kulcsa volt. Napjainkban bizonyos szempontból a klímaváltozásnak, az aszálynak köszönhetően megint felértékelődik az esővíz megtartásnak, tárolásnak, hasznosításának a lehetősége.
A szakember kifejtette: az eddig inkább problémaként kezelt esővizet mindenki próbálta gyorsan eltávolítani, elvezetni az ingatlanokról, a tetőfelületekről. Szerencsére most már abba az irányba megyünk, hogy
helyben kell tartani a csapadékvizet és hasznosítani, de nem csak kizárólag locsolásra vagy öntözésre, amire sokáig használtuk, hanem épületen belül minden olyan területre, ahol nincs szükség az ivóvíz minőségű élelmiszer ivóvízre, tehát vécéöblítésre, mosásra.
Hangsúlyozta: az épületgépészeti hasznosítás első lépése, hogy a tetőről lefolyó esővizet egy mechanikai szűrőn vezetjük keresztül, ahol a nagyobb szennyeződéseket, faleveleket, ágakat, a nagyobb porszennyeződéseket kiszűrjük.
Ezt követően egy föld alatti tározóba kerül a csapadékvíz. Dienes György szerint fontos, hogy föld alatt legyen, mert így a sötétben és hűvösebb hőmérsékleten a minősége tovább tartható megfelelő szinten.
„A tartályból a csapadékvizet egy szivattyú segítségével juttatjuk el a fogyasztási pontokra, és ami nagyon fontos, hogy külön csővezetéken, tehát nem az ivóvízvezetéket megtáplálva” – fogalmazott a mérnök, hozzátéve: nyilván túlfolyást kell biztosítani a tartályon belül a csapadékvíztározónak, ahol praktikusan sikkasztani lehet.
Kiemelte: az összegyűjtött esővíz minden olyan területen használható, ahol nincs szükség az élelmiszerminőségű drága ivóvízre, például vécéöblítésre, mosásra, takarítási feladatokra.
Ez önmagában egy átlagos család vízfelhasználásának több mint a fele. Nyilván öntözésre, locsolásra, növények ápolására kifejezetten remek.
A vízügyi szakember ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi vízdíjak és energiaárak mellett ez egy hosszan megtérülő pénzügyi befektetés, de úgy véli, hogy ez már nem sokáig lesz így.
„Egy négyfős,100 négyzetméteres tetőfelülettel rendelkező családi ház esetében valahol az 1 millió forintos nagyságrendnél kezdődik egy ilyen esővízhasznosító rendszer kialakítása. Viszont az esővíz, ajándék, kár lenne elfolyni hagyni” – mondta a szakember.
A cikk Pintér Dániel interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
