A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.
Kéz a kézben járó felmelegedés és invázió
Bemasíroztak az argentin hangyák az Egyesült Királyságba. A tudósok szerint ez egy újabb példa a globális felmelegedés és az idegenhonos fajok halálos kettősére. A The Guardian most megjelent cikke az olyan betolakodókra figyelmezteti a közvéleményt, mint a nyestkutya vagy az ázsiai lódarázs, amelyek visszaszorítása később szinte lehetetlen feladat lesz.
Amint globalizálódott a kereskedelem, és az emberek elkezdtek a kontinensek között utazgatni, több ezer faj keresztezte egymás útját az óceánokban vagy a hegyvidéki területeken – mutatnak rá a kutatók. Az új régiókban új kolóniák jöttek létre, néhány faj pedig az "invazív összeomlás" határára sodródott, több mint egymilliárd dolláros kárt okozva évente.
A közelmúltban végzett kutatások azt mutatják, hogy egyre több állat és növény keresi az útját új országokban fellelhető élőhelyek felé, illetve azt is, hogy az invazív fajok "elsődleges veszélyt" jelentenek a gazdaság, az emberi jólét és a vadon élő állatok számára.
Felborulhat a sok ezer éves ökológiai egyensúly
A kérdés megtárgyalására és a problémakör súlyosságának felmérésére a világ minden tájáról érkező tudósok tanácskoznak az angliai Durhamben.
"A jelenség gazdasági és egészségügyi következményei teljesen világosak" – figyelmeztetett Rob Colautti, a kanadai Queens Egyetem professzora, akit kollégája, Helen Roy, az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának professzora azzal egészített ki, hogy "az éghajlatváltozás elősegítheti olyan fajok meghonosodását egyes területeken, amelyek a korábbi életkörülmények fennmaradása esetén nem tudtak volna megélni az adott helyszíneken."
Példaként említi az argentin hangyát, amelyről a kutatók tudják, hogy bár néhány populációja eddig is élt Londonban, ám az utóbbi években azt tapasztalhatták, hogy a faj úgynevezett házi példányai egyre inkább elterjednek a szabadban.
"Csak egy kicsit kellett az éghajlatváltozás következtében jobban felmelegednie az időjárásnak, és már láthatjuk is, hogyan kezd gyarmatosításba ez az agresszív hangyafajta." – tette hozzá.
Megjelennek az "ökoszisztéma-mérnökök"
Az argentin hangyák nem őshonosak az Egyesült Királyságban, ám a zoológusok nem véletlenül nevezik a fajt "ökoszisztém-mérnöknek". "A faj megjelenésének kiterjedt, messzemenő következményeit már most tapasztalhatjuk, és e hatások követik egymást" – hangsúlyozzák.
Az őshonos hangyáknak az invazív fajtársak által kikényszerített újfajta mozgása ugyanis felboríthatja a növények és rovarok finom és kényes ökoszisztémáját. A professzor szerint emellett az argentin hangyák. úgynevezett szuperkolóniákat alkothatnak a meghódított térségekben, és a terjeszkedésük során mindent lerombolnak maguk körül.
Számos idegen faj érkezik a szigetekre
Az Egyesült Királysághoz hasonló szigetek, mint például Új-Zéland vagy Japán úgynevezett hotspotot, azaz központi célpontot jelent az invazív fajok számára.
"A szigetekkel kapcsolatban van egy hipotézisünk, amely azt mutatja, hogy miután ezeken a helyeken a szárazföldi régióknál kevesebb őshonos faj található, ezért több ökológiai fülke létezik, amelyet az újonnan érkezők betölthetnek" – hangoztatta Mark van Kleunen, a németországi Konstanz Egyetem professzora, aki azonban megjegyezte azt is, hogy a középkor óta már számos idegenhonos fajt jegyeztek fel az Egyesült Királyság területén.
Ilyen többek közt a nyúl is, amely egykor az Ibériai-félszigetről érkezett a brit földekre.
Évről évre újabb "támadók" érkeznek
Az Egyesült Királyság évente több milliárd fontos gazdasági kárt szenved el az invazív fajok megjelenése miatt. Az elmúlt években óriási problémát okozott a szigeten például a japán kagyló, az óriás medvetalp és a nyérc megjelenése, elszaporodása.
A Magyarországon is jól ismert károkozó, a harlekin katica szintén egy újabb támadóként aposztrofálható, amely először 2004-ben tűnt fel a brit földön, de ma már az összes angliai katicabogár 80-90 százalékát teszik ki. A harlekin katica elterjedésével párhuzamosan a nyolc őshonos faj közül hétnek jelentősen lecsökkent az egyedszáma.
"Tisztában vagyunk azzal, hogy a harlekin katicabogár fantasztikus ellenszer lehet a levéltetvek ellen, ezért el tudjuk képzelni azt is, hogy hasonlóan hasznos segítséget nyújthat a kártevők elleni védekezésben a helyi gazdálkodóknak" – mondta Roy, de hozzáfűzte, hogy az őshonos katicáknak is megvan a saját szerepük az ökoszisztémában, amit az újonnan érkezők felborítottak.
Megváltoztatják a vizek természetét
A Balatonban is agresszíven terjeszkedő kvagga kagyló az elsőszámú fenyegetés az ökológusok által összeállított listán. A faj 2014-es megérkezése az Egyesült Királyságba "invazív összeomlásra" figyelmeztetett, hiszen a kagylók elszaporodása megváltoztatja a víz kemizmusát (Észak-Amerikában a zebra-kagyló elterjedése okoz hasonlóan óriási károkat).
A már említett listán helyet kaptak még olyan fajok, mint az ázsiai cincér, az amerikai homár, az afrikai szent íbisz, a smaragd kőriskéregrontó bogár, valamint az argentin hangya.
Az ázsiai lódarázs először tavaly szeptemberben jelent meg a brit szigeteken, ám a gyors beavatkozásnak köszönhetően mára kiszorították.
Néha lehetetlen megszabadulni a betolakodóktól
A tudósok szerint gyakran lehetetlen megszabadulni az olyan behatolóktól, mint például az intenzíven terjedő szürke mókus, amely szinte teljesen kiűzte Angliából az őshonos vörös mókusokat.
Bár a britek évek óta elszánt küzdelmet folytatnak ellenük (Károly walesi herceggel az élükön), a kis szürke rágcsálók mondhatni átvették a hatalmat a sziget felett. Magyarországon egyelőre nincs mitől félni: törvény tiltja behozatalukat és tartásukat, és az sem valószínű, hogy ez a rágcsáló egyszer majd átkel az Alpokon.
"Akadnak olyan, igen egyszerű intézkedések, amelyeket életbe léptethetünk a biológiai biztonság érdekében azért, hogy megakadályozzuk a leginkább káros fajok megérkezését" – jelentette ki Helen Roy. – "Ez természetesen nem arról szól, hogy megállítsuk az embereket az utazásban vagy az országok közti kereskedésben" – tette hozzá a brit ökológus.
(Origó nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
