Idén már másodjára történt illegális erdőirtás Tiszaugnál, védett, állami erdőterületen, és ismét egy közel 100 éves erdőrészlet tűnt el. A WWF a hasonló esetek megelőzése mellett a vízgazdálkodás átalakítását is sürgeti. Az illetékes vízügyi hatóság feljelentést tett.
Idén januárban természetkárosítás történt Tiszaugnál. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán című projektjének kivitelezésekor egy olyan erdőrészletet vágtak tarra, melyet a beruházás környezetvédelmi engedélye szerint kifejezetten kímélni kellett volna – mondta az InfoRádiónak Kajner Péter, a WWF Magyarország Tisza programjának szakértője. A favágók állami, védett, Natura 2000 területen álló idős nyárfákat és egy Magyarországon mára rendkívül kis területre visszaszorult ártéri élőhelyet pusztítottak el. Az ügyben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal az alvállalkozót 187 500 forint természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, miközben egyetlen kivágott fekete nyár piaci értéke ennek a sokszorosa.
Kajner Péter szerint egy ilyen ártéri erdő szinte felbecsülhetetlen értékű, mert a hazai ártéri erdők területe a folyószabályozások előtti időszakhoz képest a századára csökkent. Vagyis
ezek egyfajta múzeumai a természeti értékeknek,
rendkívül fontos élőhelyek, olyanok, amelyeket az ember már alig-alig láthat Magyarországon. Ilyenkor tehát nem az elpusztult egyedszám a lényeg, ennek a pusztításnak egyáltalán nem lett volna szabad megtörténnie – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: „a pazarlás olyan, mintha
Munkácsy-képeket árusítanánk tüzelőnek,
a piaci érték nem fejezi ki azt az eszmei értéket, amelyet ezek a területek az emberiségnek jelentenek”.
Augusztusban a tiszaugi ártérben megint olyan helyszínen történt fakitermelés, ahol a környezetvédelmi engedély szerint ez tilos volt. Védett denevérnek és más odúlakó fajoknak adott otthont az erdő, fekete harkálynak és fakopáncsoknak. A kivágott öreg fák rönkjein számos rovarjárat volt látható, köztük a védett diófacincér lárvájának elpusztult egyedét figyelték meg. A WWF Magyarország álláspontja szerint a hasonló esetek megelőzése érdekében olyan árvízi védekezésre volna szükség, ami a vízparti élőhelyek megóvásával biztosít több teret a folyóknak a töltéseken belül – hangsúlyozta Kajner Péter.
Úgy vélte, a hazai vízgazdálkodás egyik legfőbb problémája, hogy elsősorban a vizek elvezetésére törekszik, vagyis az árvízlevezető sávok is azt a célt szolgálják, hogy az árvizek minél hamarabb levonuljanak és a víz elhagyja Magyarországot. Mindeközben az időjárási szélsőségek fokozódnak Magyarországon a klímaváltozás következtében – emlékezhetünk, hogy áprilisig minimális eső esett, utána viszont annyi, mintha dézsából öntenék.
A víztöbbletből minél többet meg kellene tartanunk, erre kellene koncentrálnia a magyar vízgazdálkodásnak
– hangsúlyozta a Kajner Péter. Ez megoldható lenne úgy, hogy a folyókat, például a Tiszát kísérő mélyárterekbe, ahol lehetséges és nem veszélyeztet értékeket, kiengedjék a víztöbbletet, ami felhasználható lenne a rá következő aszályok idején. Ráadásul így új élőhelyek jöhetnének létre és másfajta gazdasági tevékenységek számára is kapu nyílhatna.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az InfoRádió megkeresésére írásos választ adott, miszerint a projekt keretében tervszerű erdőművelés folyik, az ehhez szükséges engedélyek megvannak. 2020. augusztus 4-én a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park területileg illetékes szakemberei, a kivitelezővel és a fakitermelést végző alvállalkozóval közösen bejárták a területet, a szükséges egyeztetéseket elvégezték, majd a megállapodás szerint 1B és 1C2 műveleti lapot állítottak ki, amely meghatározta, hogy csak ezeken az erdőrészleteken kezdhető meg a fakitermelés.
A 2020. augusztus 7-i helyszíni bejárás alkalmával azonban észlelték, hogy a vállalkozó a Tiszaug 1C4 nevű terület fakitermelését kezdte meg, amelyre műveleti lapot nem állítottak ki.
Egy olyan erdőrészletbe is belevágott az alvállalkozó mintegy 40 méter hosszan, ahol fakivágást nem lehetett végezni és nem is volt tervezett.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság haladéktalanul kezdeményezte az alvállalkozó kizárását a projektből, ez augusztus 10-én meg is történt. Az igazgatóság természetkárosítás alapos gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a területileg illetékes Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
