Franciaországnak kapóra jött az egyiptomi érdeklődés, az észak-afrikai ország pedig a francia Mistral hajók megvételével folytatja politikáját, amely arról szól, hogy szeretne minden nagyhatalommal jóban lenni, hadi arzenálját pedig igyekszik több ország technológiájára alapozni. Az üzlet jól jöhet Szaúd-Arábiának és a többi öböl menti monarchiának is.
Egyiptom és Franciaország szerdán állapodott meg arról, hogy az afrikai ország megveszi azt a két, Mistral típusú hadihajót, amelyet a franciák eredetileg Oroszországnak szántak, de az ukrán válságból fakadó politikai ellentétek miatt végül nem szállítottak le.
„A két ország között korábban is voltak jelentős fegyverüzletek, tehát a kapcsolat nem új keletű” – magyarázta az MNO megkeresésére Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője. A két állam legutóbb februárban írt alá szerződést egy 5,2 milliárd eurós fegyverüzletről. A megállapodás értelmében Kairó 24 Rafale típusú vadászgépet, egy multifunkcionális Fremm fregattot és a hozzájuk kapcsolódó fegyverzetet, egyebek mellett az MBDA cég által gyártott rakétákat is vásárol Párizstól. Mint Szenes Zoltán elmondta, Egyiptom tudatosan arra törekszik, hogy minél több nagyhatalommal legyen jóban, vesz amerikai, orosz és kínai technikát is, az Egyesült Államok ráadásul éves szinten átlagban másfél milliárd dollárral támogatja is az észak-afrikai országot.
Kapóra jött érdeklődés
A franciáknak kapóra jött az egyiptomiak érdeklődése, hiszen az orosz üzlet – két hajót kellett volna leszállítani, és még kettőt az oroszok licence alapján gyártottak volna le – meghiúsulása miatt a már nagyrészt elkészült két helikopterhordozó nemcsak hogy rajtuk maradt volna, de fizetniük kellett volna a fenntartási költségeket akkor is, ha a hajók egy helyben állnak – ismertette Szenes Zoltán. Emellett a franciák körülbelül egymilliárd euró kártérítéssel is tartoztak Moszkvának. A szakértő szerint az egyiptomi megállapodással Párizs legalább nullszaldósra képes lesz kihozni egy már veszni látszó üzletet.
Sajtóhírek szerint Egyiptomot az adás-vétel megkötése érdekében öböl menti országok is támogatták anyagilag. Annyi mindenesetre biztos, hogy a két fél igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait: Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek például idén tavaszig már húszmilliárd dollárt biztosított az Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő által vezetett rezsim számára, a kapcsolat pedig itt aligha ér véget. Az egyiptomi katonai kormány pont annak a Muszlim Testvériségnek a hatalmát döntötte meg 2014-ben, amely a szaúdi királyság uralkodóházának is az egyik legnagyobb belső ellenzéke.
Jemenhez küldenék?
Szenes Zoltán professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szaúdiak célja lehet az egyiptomi haderő erősítése annak érdekében, hogy jelentős szerepet játsszon a jemeni lázadás leveréséért alakult, szaúdi vezetésű koalíció akcióiban. „A szaúdiak érdeke, hogy Egyiptom a koalíció tagja legyen, a Mistralok segítségével pedig növekszik az észak-afrikai hatalom expedíciós képessége, hogy hatékonyan léphessen fel távolabb az anyaországtól” – magyarázta. Ennek megfelelően egy név nélküli forrás a Reutersnek arról beszélt, hogy az egyik hajót a Földközi-, a másikat a Vörös-tengeren állomásoztatják majd.
Nem csak Jemen miatt jönnek majd jól az új partra szállító hajók: az Egyiptommal határos Líbiában is káosz van, több csoport küzd a központi hatalomért, beleértve az Iszlám Állam helyi embereit is. Azt, hogy mekkora a gond Líbiában, jól jelzik a menekültek tízezrei, akik nem ritkán pocsék állapotú lélekvesztőkön igyekeznek átjutni Európába. De nem is kell Líbiáig menni radikálisokért: a Sínai-félszigeten már több véres összecsapás is lezajlott az egyiptomi hadsereg és terroristák között.
A multifunkciós modern hadihajók nemcsak katonai célokra használhatók, kiválóan megfelelnek teherszállításra, egészségügyi és mentő feladatokra, valamint humanitárius beavatkozásokra is.
Oroszország még 2011-ben írt alá megállapodást Párizzsal a két Mistral megrendeléséről. A Vlagyivosztok névre keresztelt első hajó leszállítása 2014 októberében lett volna esedékes. Moszkvának az ukrán válságban játszott szerepe miatt amerikai, valamint brit diplomáciai nyomásra Franciaország tavaly szeptemberben felfüggesztette az átadást. A franciák 949,7 millió eurót fizettek vissza az oroszoknak.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
