A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM), és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány (HEH) adta ki A Magyar Katolikus Püspökkari körlevelek 1892–1948 között című kötetet, amelyet június 9-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápa dísztermében mutattak be.
A Magyar Katolikus Püspökkari körlevelek 1892–1948 között című kötetet Beke Margit történész, a Prímási Levéltár nyugalmazott igazgatója szerkesztette, válogatta, bevezető szövegekkel és jegyzetekkel, valamint mellékletekkel látta el.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) tartott rendezvényen a könyvről Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; Várszegi Asztrik OSB emeritus pannonhalmi főapát; Adriányi Gábor egyháztörténész, felsőőrsi prépost és Zombori István történész (a METEM-HEH vezető szerkesztője) beszélt. A kötet létrejöttének körülményeit a szerkesztő Beke Margit ismertette, a könyvbemutatón többek közt jelen volt Kuminetz Géza a PPKE rektora.
Erdő Péter bíboros, prímás a könyvbemutatón elmondta, „régóta vártuk ezt a kötetet”, habár korábban már megjelentek hasonló források, például a püspökkari jegyzőkönyvek Beke Margit történész és mások munkája nyomán. Püspökkari körlevelek azonban nyomtatásban így együtt még nem jelentek meg. Valaki megkérdezheti, hogy szükség van-e erre? Hiszen nyomtatásban ezek a levelek rendelkezésre állnak, legtöbbször az egyházmegyei körlevelek évente bekötött füzeteinek a végén. E körlevelek a kiegyezéstől kezdve a 20. század derekáig terjedően már digitálisan is hozzáférhetők. A most megjelent kötet azonban átfogó gyűjtemény, csak a püspökkari körleveleket tartalmazza, méghozzá időrendben és olyan szakértői bevezetéssel, ami megvilágítja az egyes körlevelek jelentőségét, történeti hátterét, valamint a függelékben a létrejöttének „személyi feltételeit” is.
A bíboros megjegyezte, hogy Beke Margit szerkesztette és válogatta is a körleveleket, ezek szerint maradtak olyan dokumentumok is, amelyek nem kerültek be a kötetbe.
Erdő Péter kitért arra, sőt meglepetését fejezte ki, hogy az 1938-as Eucharisztikus világkongresszust egy évvel korábban meghirdető püspökkari körlevél megjelenésétől kezdve az egész háború ideje folyamán semmilyen hasonló dokumentumot nem találunk – pedig éppenséggel lehetett volna körlevelet kiadni számos témáról, de úgy tűnik, a püspöki kar nem sietett megragadni ezt az alkalmat –, mígnem azután megjelenik 1944 nyarán a híres körlevél,
1945-től a korábbi helyzetnek a szöges ellentétét láthatjuk – folytatta a bíboros. – Amikor a püspöki kar elnöke már Mindszenty József volt, ő bizony akár kéthetente is kiad püspökkari körlevelet, okkal emelve fel a szavát az Egyházat érintő kérdésekben.
Ebben az időszakban némelyik körlevélnél észrevehetjük (ez a mostani kötet javára írható), s így fel is tehetjük a kérdést, hogy tényleg minden püspök aláírta azokat, jelen volt-e a megfogalmazásakor, vagy csak az elnök fogalmazta meg és írta alá, miután „egy körtelefon keretében megkérdezte, a püspöki karból nincs-e valakinek kifogása”? Elképzelhető, hogy a püspöki kar elnökének a szerepe kiemelkedő volt a testület egészéhez képest.
Később természetesen változik a kép, de az 1948 utáni helyzetet ez a kötet már nem mutatja be, már csak azért sem, mert onnan kezdve körlevelet kinyomtatni egyáltalán nem volt magától értetődő – mondta a bíboros.
Például a saját esztergomi egyházmegyei körleveleinket (1948 utániak) már csak távíró géppapíron – még csak nem is stencilen – rögzítették. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a helyzet konszolidálódjon, de erre majd egy későbbi kutatásnak kell kitérnie – mondta Erdő Péter, majd beszéde végén a szerkesztőnek és a kiadónak gratulált a szép kötethez.
Zombori István történész Erdő Péter bíboros történeti áttekintéséhez kapcsolódva megjegyezte, a 400 éves Habsburg uralom alatt
1867-ben létrejön a dualista ország, a katolikus püspöki kar szerepe még inkább megnő. A történész hangsúlyozta, a már említett, korábban megjelent püspökkari jegyzetek gyűjteményei (Beke Margit szerkesztésében, Adriányi Gábor történész kiadásában) az egyházi és a magyar köztörténet szempontjából is jelentősek.
A most kötetbe szerkesztett püspökkari körlevelek szintén azok, jellemzőek a korra, az említett jegyzőkönyvekkel együtt alapvető fontosságúak a magyar katolikus egyháztörténet és általában a katolikus múltunk szempontjából.
Várszegi Asztrik OSB a könyvbemutatón örömét fejezte ki, hogy a METEM ismét egy kiváló egyháztörténeti munkát jelentetett meg. Megjegyezte, hogy a 19. század politikai körülményei közepette jött létre a magyar püspöki kar (jelenleg Magyar Katolikus Püspöki Konferencia). A főpapok megkísérelték a nehéz történelmi körülmények (1892 és 1948 között) ellenére is a magyarságot képviselni, de találunk német, szlovák nyelven is körlevelet, ez pedig példaértékű.
Várszegi Asztrik méltatta Zombori István munkáját, azért, hogy a kötet megjelenhetett, illetve hangsúlyozta: hálát és köszönetet érdemel Beke Margit fáradozása és hozzáértése.
Adriányi Gábor egyháztörténész előadásában ismertette a már említett jegyzőkönyvek (A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között I-II, valamint A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között) keletkezésének hátterét. A következőkben többek közt felhívta a figyelmet Vaszary Kolos esztergomi érsek, prímás 1896 május 3-án a Budai Várban a Nagyboldogasszony-templomban elmondott (a most megjelent kötetben közölt) beszédére, amely „az akkor ezeréves magyar történelem zseniális, rövid összefoglalása”, s hozzátette: kötelező olvasmányként kellene tanítani a mai iskolákban is.
Kiemelten szólt Prohászka Ottokár 1919 augusztus 23-i körleveléről, amelyben a Tanácsköztársaság idején vázolta „a nyomorúságos jelent”, de a jövőbeli „nemzeti teendőkről” is nyilatkozott, köztük
Harmadrészt, de nem utolsó sorban az egyháztörténész Mindszenty József 1945. október 17-én kelt körlevelét idézte,
A könyvbemutatón Beke Margit történész, a kötet szerkesztője hangsúlyozta, hogy a püspökkari jegyzőkönyvek és most a körlevelek kiadásával „egy szimfónia a záróakkordjához érkezett el”, a dokumentumok az adott kor egyházi életének alapvető lenyomatai.
Zombori István a METEM-HEH szerkesztője a jelenlévőknek elmondta, a könyvbemutatón elhangzottak folyóiratban való közlése várható.
Szerző: Körössy László
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »