Vasárnap volt pontosan egy éve, hogy Zuzana Čaputová köztársasági elnök kinevezte Igor Matovič miniszterelnököt és kabinetjét. A négyes koalícióra épülő kormány jelenleg azonban válságban van, minden jel szerint a héten nagymértékben átalakul.
Matovič a választáson győztes OĽaNO vezetőjeként tavaly március 21-én vette át miniszterelnöki kinevezését az államfőtől, így hivatalba léphetett az a kabinet, amelynek a miniszterelnök pártján kívül tagja még a Sme rodina, az SaS és a Za ľudí. A kormány megalakulásakor a 150 székes parlamentben példa nélküli, 95 fős, alkotmányos többségre támaszkodhatott. A kormány kinevezésének napján az ország már egy hete a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorú lezárás alatt volt.
A kabinet megszületésének napját a szájmaszkban készült fotók jellemezték, és az egyéves kormányzást is a járvány és annak leküzdésére tett próbálkozások fémjelezték. Tavasszal, a pandémia első hulláma idején Szlovákia szinte világviszonylatban is a legjobb járványügyi számokat produkálta, nyáron pedig voltak olyan napok, amikor a PCR-tesztek során egyetlen fertőzöttet sem találtak. Ősztől aztán újra emelkedni kezdett a fertőzöttek és a betegségben elhunytak száma, jelenleg már több mint 9000 személy esett a járvány áldozatául. A Matovič-kormány egy éve lényegében egybeesett a második világháború óta bekövetkezett legnagyobb válság első évével.
Ahogy ősszel a járványadatok romlottak, úgy éleződtek ki a koalíción belüli konfliktusok. Matovič már korábban is bírálta Richard Sulíkot, az SaS vezetőjét, de október közepén már nyilvánosan kritizálta őt amiatt, mert Sulík nem támogatta az éttermek és fitneszközpontok bezárását. A két koalíciós pártvezető közötti ellentét odáig fajult, hogy Matovič idiótának nevezte Sulíkot, őt hibáztatta a járványban elhunytak magas számáért és nyilvánosan arra szólította fel, menjen sírokat ásni a betegség áldozatainak. A kettőjük között feszülő ellentét végül egy kormányválságba torkollott, amely az után robbant ki, hogy Matovič lényegében titokban, a koalíciós partnereit megkerülve megrendelte az orosz Szputnyik V-vakcinát, amelyet március 1-én a kassai reptéren személyesen üdvözölt. Sulík Matovič távozását követelte, ebben pedig a Za ľudí is mellé állt, amely addig igyekezett kimaradni a két koalíciós partner vitáiból. A jelenleg is folyamatban lévő kormányválság során lemondott már Marek Krajčí, az OĽaNO egészségügyi minisztere, de váratlanul és meggyőző indok nélkül távozott tisztségéből Milan Krajniak, a vitákból egészen addig kimaradó, de a háttérben Matovičot támogató kormánypártnak, a Sme rodinának a munkaügyi minisztere is.
Az OĽaNO, a Sme rodina, az SaS és a Za ľudí alkotta kormánykoalíció jelenleg tehát válságban van. Sulík szerdáig adott időt Matovičnak, hogy távozzon tisztségből, ellenkező esetben pártja lép ki a koalícióból. Vasárnap azonban már arról beszélt, valamilyen együttműködést el tud képzelni Matovičcsal és szeretné, ha a négypárti kormány folytatná a munkáját. Vasárnap este összeült a kormánypártok vezetőiből álló koalíciós tanács. Este, valamivel 19:30 előtt Matovič bejelentette, hajlandó lemondani a tisztségéről, de csak akkor ha Sulík és Jana Bittó Cigániková (SaS) is lemond a parlament egészségügyi bizottságának elnöki tisztségéről. A miniszterelnök arról is beszélt, elfogadja Jana Kolíková igazságügyi miniszter (Za ľudí) távozását és Juraj Šeliga (Za ľudí) lemondását is a parlament alelnöki posztjáról. Egyben úgy nyilatkozott, az SaS egyik minisztériumának élére az OĽaNO akar tárcavezetőt állítani.
Grigorij Mesežnikov politológus szerint a kabinet egyik legnagyobb kudarca, hogy nem sikerült betartaniuk a jó és hatékony kormányzás elveit. A szakember szerint ez a kormánypártok közötti, de a kormány és a lakosság közötti kommunikációra is igaz. „Főleg a világjárvánnyal kapcsolatos üzenetek voltak gyakran kaotikusak” – mutatott rá Mesežnikov. Szerinte az is hiba volt, hogy a kormányfő gyakran csak saját magára volt tekintettel, és nem fogadta jól a kritikát. „Ugyancsak problémát jelentett az ún. miniszteri kormányzási stílus” – mondta a politológus, aki szerint ez főleg abban érhető tetten, hogy az egyes szaktárcák gyakran olyan intézkedéseket hoztak, amelyek nem mindig voltak összhangban más minisztériumok törekvéseivel. Mesežnikov ugyanakkor arra emlékeztetett, a koronavírus okozta világjárvány kedvezőtlen kormányzási feltételeket teremtett. Szerinte azonban az is igaz, hogy a kormányzás valamilyen mértékben felelős azért, milyen méretet öltött az országban a pandémia. „A szervezettség, a felkészültség és a politikai vezetés a járvány kezelése szempontjából nem volt teljesen ideális” – mondta.
A Matovič-kormány egy évének talán legnagyobb eredménye, hogy a bűnüldöző szervek az előző időszakokhoz képest rendkívül gyakran léptek fel közéleti szereplők, oligarchák, bírók, magas rangú rendőrök és köztisztviselők ellen. A sajtó például élőben közvetítette, ahogy röviddel az új kormány kinevezése után, tavaly április 21-én a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) rendőrkommandója lecsapott Kajetán Kičurára, az Állami Tartalékalap korrupcióval vádolt korábbi vezetőjére. December elején pedig őrizetbe vették az ország egyik leggazdagabb emberét, Jaroslav Haščákot, a Penta vezetőjét, akit korrupcióval és pénzmosással gyanúsítanak. Haščák azóta már szabadlábon védekezhet. A Vihar nevű akció során 13 bírót tartóztattak le. A Júdás-akció keretében pedig eljárást indítottak Milan Lučanský korábbi rendőrfőkapitány ellen, aki a börtönben felakasztotta magát.
Mesežnikov lapunknak elmondta, a kormány legnagyobb sikerének azt tartja, hogy igyekszik felszámolni az előző időszak „mi emberünk” rendszerét. „A választók nagy része pont emiatt támogatta ezt a kormányt” – tette hozzá azzal, hogy a hatalom láthatóan nem köti meg a bűnüldöző szerveknek kezét. Az új tisztviselők kinevezésében pedig, az előző időszakokkal szakítva, transzparens kiválasztási eljárásokat alkalmaztak. A politológus szerint a kormány pozitívumai között kell említeni, hogy egyértelműen euroatlanti irányba fordította az ország külpolitikáját. A szakember úgy látja, ezt az irányultságot az sem befolyásolja alapvetően, hogy a kormányfő lényegében titokban vásárolta meg az orosz Szputnyik V-vakcinát, amely nyomán aztán a kormányválság is kirobbant.
Az egy éve hivatalban lévő kormány vezető tisztségviselőinek nevéhez is kapcsolódnak botrányok. Boris Kollár parlamenti házelnökről, a Sme rodina elnökéről kiderült, hogy másolta a diplomamunkáját. Hasonló botrányba keveredett maga Matovič és az oktatási miniszter Branislav Gröhling (SaS) is. Kollár októberben súlyos autóbalesetet szenvedett és így derült ki, hogy a kijárási tilalom idején a szolgálati limuzinja hátsó ülésén vele tartott a Miss Universe Slovakia egykori döntőse, Miroslava Fabušová is. A napokban pedig a rendőrség őrizetbe vette Vladimír Pčolinskýt, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) Sme rodina által jelölt vezetőjét is.
A kabinet megalakulásakor elfogadott kormányprogram önálló fejezetben foglalkozik a kisebbségekkel. Azt írják, létrehoznák a Nemzetiségi Kisebbségek Hivatalát, elfogadnák a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, illetve fontolóra veszik, hogy Nyitra és Nagyszombat megyében kerületi szinten is hivatalos nyelvvé tegyék a magyart. Ezekből eddig nem valósult meg semmi. Ugyanakkor a kormány kidolgozta, a parlament pedig első olvasatban elfogadta a kettős állampolgárságot tiltó törvény módosítását, amely azonban továbbra sem engedné, hogy a Szlovákiában élő magyarok felvegyék a magyar állampolgárságot.
Matovič a nyáron egy gesztust akart gyakorolni, amikor júniusban a trianoni békeszerződés megkötési évfordulójának előestéjén magyar közéleti személyiségeket hívott meg a pozsonyi várba. Az MKP akkori vezetése, a pártelnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló Őry Péterrel az élén váratlanul egy memorandumot adott át a miniszterelnöknek, amelyben többek közt a területi önrendelkezés követelése is benne volt. Emiatt a szlovák média elővette a magyar kártyát, Matovič pedig dühöngve bírálta az MKP vezetését. Júliusban indult meg a járási hivatalok vezetőinek kinevezése, amely során az OĽaNO nem az MKP által korábban jelölt személyeket tette meg járási elöljárónak. Októberben ugyanakkor az MKP új vezetése, Forró Krisztiánnal az élén közös sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnökkel, ahol a két párt közötti jó viszonyt Matovič nem hivatalos tanácsadója, Berényi József, az MKP alelnöke is igyekezett ápolni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
