A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.
Tizenkét ember vesztette életét vasárnap hajnalban, amikor egy lengyel zarándokokat szállító autóbusz az M3-as autópályán, Mezőkeresztes térségében nagy sebességgel az árokba borult. A tragédia mindössze néhány másodperc alatt következett be.
Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő az InfoRádióban nyilatkozva mindenekelőtt őszinte részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak, a sérülteknek pedig mielőbbi felkészülést kíván.
A baleset alapvető körülményeivel kapcsolatban rögzítette: a mozgási energia egyenesen arányos a tömeggel; egy átlagos személygépkocsi mintegy másfél tonna, egy autóbusz viszont 16-24 tonna, tehát nagyjából tízszerese, így a mozgási energia is tízszerese.
„Képzeljük el, egy autóban ülünk öten, mindenki be van kötve, csomagok a csomagtartóban. Egy viszonylag nagy energiaelnyelő része van egy személygépkocsinak. Egy autóbuszban viszont annyival nagyobb az energia… én még nem láttam, hiába kötelező: a biztonsági öv lehet, hogy kényelmetlen, de lehet, hogy az ember életében egyszer fontos lesz. Ülünk az autóbuszon hajnalban, mindenki kicsit eldőlve alszik, a csomagok egy térben vannak velünk, és amikor ez az ütközés történik, akkor a testek – nagyobb gyorsulással, a tömegük többszörösével csapódnak, akár a busz hátuljából előrefelé 10 métert is, ez egy harmadik emeletről leugorva sem egyszerű – a csomagokkal ütköznek, tehát mindenféleképpen sokkal nagyobb ütközést szenved el egy ember, a sérülések is nagyobbak” – magyarázta.
Nem győzte magyarázni, hogy a biztonsági övnek bekötve kell lennie egy távolsági buszon, mert lehet, hogy ezer esetben ez kényelmetlenség csak, de egy esetben viszont ez életet fog menteni, mindenki hallhatott már olyan esetet, hogy valaki azért menekült meg egy balesetben, mert rendesen be volt kötve.
A hatályos KRESZ szerint egyébként mindig bekötve kell lenni a buszon, a buszok fel is vannak szerelve övvel, a városi buszok nincsenek, javasolja tehát mindenkinek, hogy feltétlenül használja az övet járműben.
A sofőrök munka- és pihenőidejéről szólva tisztázta, szigorú paraméterek vannak, minden sofőrnek kártyája van, ezek segítségével működik a menetíró készülék, a tahográf, ami nagyon pontosan rögzíti a pihenést, a vezetést. De mindig van emberi tényező.
„Ahogy néztem, itt körülbelül 10-12 órája indultak. A baleset hajnali 1-kor történt. Lehet, hogy már akkor nem is úgy aludtak az éjszaka, utána mentek ezzel a busszal, a váltósofőr egy kis időben tud aludni, de lehet, hogy nem úgy aludta ki magát. Ez tehát nagyon összetett az emberi kérdés, és úgy gondolom, a legfontosabb is” – mondta.
Hozzátette: a modernebb buszokban ugyanúgy, mint a személygépkocsiban már van távolság-, sávtartó.
„Tehát például ha valaki a személygépkocsijával halad és irányjelzés nélkül vált sávot, akkor az autó, illetve az autóbusz nem tudja, hogy a sofőr fáradt-e vagy csak nem indexelt, és ha 2-3 alkalommal történik ilyen, akkor a jármű kiírja, hogy pihenőt kell tartani. De hát ez egy pillanat. Ne úgy képzeljük, hogy valaki negyed órája alszik a kormány mellett, és akkor utána történik a baleset. Egy pici kiesés elég” – tisztázta Hajas József.
A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
