Egyetlen ábrán mutatják be kétszáz év globális energiafogyasztását. A grafikon az 1800-as évtől, a nagy ipari forradalom kibontakozásának évtizedeitől indul, és egészen 2016-ig követi nyomon az energiafogyasztás alakulását. Az ilyen jellegű történeti adatsorokra is támaszkodó jelentéseknél, illetve grafikonoknál mindig kérdés az, milyen módszertannal dolgoznak az összeállítók, hiszen egzakt adatok a korai időpontokból értelemszerűen nem vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az energiafogyasztás mértékére több módon, más adatokból, közvetetten lehet következtetni. A számítások alapjául az ipari termelés mértéke, a feldolgozott nyersanyag mennyisége éppúgy szolgálhat, mint az, hogy a történetiséget is figyelembe veszik az elemzők. Azaz a jelenből kiindulva számítanak „visszafele” valószínűsíthető, de legalábbis jól becsülhető értékeket. Az eredményeket összefésülve előáll a világ elmúlt 200 évének energiafelhasználási grafikonja. Azon az egér mozgatásával akár évenkénti bontásban is megtekinthető, milyen energiaforrásból mennyit fogyasztott a világ:
Az értelmezéshez:
A terrawattórában megadott mennyiségekhez az egyes energiaforrások felhasználási mértéke társul. Ezek között az egyéb megújuló forrásokba („other renewables”) nem tartozik bele az önmagában is jelentős energiaforrásként hasznosuló nap („solar”), szél („wind”), a nukleáris illetve a vízenergia („hydropower”). A legjelentősebb hagyományos fosszilis hordozók felhasználási mértéke – földgáz („natural gas”), kőolaj („crude oil”), szén („coal”) – szintén külön bontást és színjelölést kapott az ábrán. Figyelemre méltó, hogy a grafikon külön jelöli az úgynevezett hagyományos bioüzemanyagok felhasználási mértékét – már csak azon megfontolásból is, hogy
egészen a XIX. század közepéig a világ döntően ezekre támaszkodott. A teljes cikk itt olvasható.
Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »
