Egyetemeink tudása a magyar úszósport rajtkövén

Egyetemeink tudása a magyar úszósport rajtkövén

A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) nyolc egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, amellyel az Úszó Nemzet Programban résztvevő oktatók kiválasztását és fejlesztését segítik.

Wladár Sándor a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke (b5), mellette Sós Csaba szövetségi kapitány (j5) a szövetség és nyolc egyetem közötti együttműködési megállapodás aláírásán Budapesten, a Hilton Hotelben 2022. november 25-én. Balról jobbra: Hamar Imre, Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, Gellén Klára, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese, Pető Károly, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese, Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora, Wladár Sándor, Sós Csaba, Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, János István, a Nyíregyházi Egyetem rektorhelyettese, Váczy Kálmán Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorhelyettes és Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese. A megállapodással az Úszó Nemzet Programban részt vevő oktatók kiválasztását és fejlesztését segítik. MTI/Szigetváry Zsolt

A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) nyolc egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, amellyel az Úszó Nemzet Programban résztvevő oktatók kiválasztását és fejlesztését segítik.

A MÚSZ pénteki sajtótájékoztatóján Wladár Sándor, a szervezet elnöke elmondta, a magyar sport történetében egyedülálló megállapodásról van szó.
   
„Nem látszatintézkedésekre, hanem valódi együttműködésre van szükség. Lépést kell tartani a modern világgal, a kialakult gazdasági helyzettel, az energiaárakkal. Csak egy jól működő kölcsönös munka vezethet eredményhez” – nyilatkozta Wladár, aki emlékeztetett rá, a 2018-ban megálmodott, állami támogatással létrejött program jelenleg húsz városában körülbelül 20 ezer gyermekkel és 230 oktatóval zajlik.
   
Korábban a szakértők bevonták az illetékes oktatás- és sportpolitikáért felelős tárca képviselőit, és az általuk megfogalmazott szakterületi javaslatokat beépítették a programba.
   
Wladár Sándor kiemelte, az energiaválság okozta gazdasági helyzetben is 77 uszoda működését sikerült megmenteni, aminek köszönhetően a tervek szerint jövő szeptembertől már 46 ezer gyermeket tudnak bevonni a programban, ezt a számot pedig néhány éven belül 100 ezerre szeretnék feltornázni.
   
A MÚSZ-elnök külön kiemelte az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina szerepét, akit sikerült meggyőzni, hogy legyen a program nagykövete, azóta pedig minden héten járja a fővárosi és vidéki helyszíneket, ahonnan értékes beszámolókat készít rendszeresen.
   
A pénteki sajtótájékoztatón a MÚSZ nyolc egyetemmel kötött megállapodást, az ünnepélyes aláíráson a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem képviselői látták el kézjegyükkel a szerződést.

Hírdetés

 

Négy új tag a Magyar Úszó Hírességek Csarnokában

Négy új taggal bővült a Magyar Úszó Hírességek Csarnoka: a szövetség pénteki ünnepségén Selmeci Attilát, Becsey Jánost, Gyurta Dánielt és posztumusz Halmay Zoltánt iktatták be.

Az eseményen részt vett Huszain al-Muszallam, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA, illetve Antonio Silva, az európai szervezet, a LEN elnöke is.
   
Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára beszédében elmondta, a világjárvány okozta sokk után a háború kitörése állította nem várt nehézségek elé az embereket, a magyar úszósport azonban megmutatta, hogy azok, akik képesek legyőzni a félelmeiket, bármire képesek. Erre példának hozta fel a nyári vizes világbajnokságot, amelyet mindössze négy hónap „felkészülés” után rendezett meg Magyarország – a FINA elnöke minden idők legjobbjának nevezte az eseményt -, Milák Kristóf szenzációs világcsúcsát, az úszók kiváló Európa-bajnoki szereplését, illetve a juniorok világbajnoki és Európai-bajnoki remeklését.
   
Schmidt Ádám kiemelte, később jöttek az energiaárak elszabadulása okozta nehézségek, a hazai úszósport jelene és jövője került veszélybe, lépni kellett, a sportállamtitkárság pedig kidolgozott egy programot, amelynek köszönhetően 3 milliárd forintból 77 létesítmény további működése biztosított idén. Hozzátette, már zajlanak az egyeztetések attól, hogy 2023-ban is zavartalanul működhessenek az uszodák.
   
Az eseményen részt vett Fürjes Balázs, a FINA elnökségi tagja és Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is.
   
Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke megnyitó beszédében elmondta, fantasztikus éve volt a magyar úszósportnak, az esztendő csúcseseményeként a hazai rendezésű világbajnoksággal. Hozzátette, köszönet a lehetőségért a FINA illetékeseinek. Az elnök kiemelte az Úszó Nemzet Programot, amelyben idén már 20 ezer gyermek vett részt. Wladár Sándor köszönetet mondott a kormánynak, amely segítsége nélkül nem születhettek volna meg az elmúlt évek eredményei, illetve nem maradhatott volna nyitva 77 uszoda.
   
„Ezzel megmentette a magyar úszósport múltját, jelenét és nem utolsó sorban a jövőjét” – mondta Wladár, aki Schmidt Ádámnak, illetve Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek adott át a válogatott versenyzők által dedikált úszósapkát.
   
Huszain al-Muszallam beszédében kiemelte a magyar kormány szerepét, amely egészen kivételes módon támogatja a sportot. Hozzátette, Magyarország és a magyar emberek igazi partnerei a szervezetnek, és köszönet mindenkinek, aki a vizes sportokat segíti munkájával.
   
Az eseményen díjazták az esztendő legjobb sportolóit. Az év férfi úszója természetesen többek között a hazai rendezésű világbajnokság két aranyérmet és egy világcsúcsot begyűjtő Milák Kristóf lett, míg a nyíltvízi úszók között az összetett világkupa-győztes Rasovszky Kristóf nyert.
   
A nőknél az év úszója Mihályvári-Farkas Viktória lett, aki a római Európa-bajnokságon 400 méter vegyesen arany-, 1500 méter gyorson pedig ezüstérmet nyert, míg a nyíltvízi úszók Olasz Anna diadalmaskodott.
   
A juniorok között a férfiaknál Mészáros Dániel, a nyíltvízi versenyzők között pedig Betlehem Dávid nyerte az elismerést, a nőknél a legjobb medencés versenyző Pádár Nikolett, a nyíltvízi szakágban pedig Fábián Bettina lett.
   
Az év csapata a római Európa-bajnokságon aranyérmes 4×200 méteres férfi gyorsváltó, Holló Balázs, Németh Nándor, Milák Kristóf, Márton Richárd, és Mészáros Dániel lett.
   
Az év paraúszója Pap Bianka lett, aki Madeirában a világbajnok két-két arannyal és ezüsttel a magyar küldöttség legeredményesebb versenyzője volt.
   
Az év felfedezettjének Molnár Dórát választották, a mindössze 16 esztendős versenyző a felnőttek között hetedik volt 200 méter háton a világbajnokság, az Európa-bajnokságon pedig bronzérmet nyert.
   
Az év pillanata a szurkolók szavazatai alapján az lett, amikor Milák Kristóf a római kontinensviadalon a 200 méter pillangón megnyert döntőjét követően felhívta maga mellé a dobogóra a második helyen végző csapattársát, Márton Richárdot.
   
A Modern Városok Kupája sorozatban nyújtott teljesítményéért Rasovszky Kristóf és Sebestyén Dalma vehetett át elismerést.
   
A gála csúcseseménye a Magyar Úszó Hírességek Csarnoka idei választottjainak beiktatása volt: Halmay Zoltán három olimpián összesen hét érmet szerzett, közte 1904-ben a két bajnoki címet 50 és 100 yardon St. Louisban. Az úszótörténelemben ő volt az első, aki mindkét sprintszámot megnyerte.
   
Selmeci Attila egyike azon kevés kiváló szakembernek, aki úgy írta be a nevét örökre a sportág történelemkönyvébe, hogy úszómúlt nélkül érkezett a medencepartra. Legnagyobb sikereit Milák Kristóf edzőjeként érte el – és korábban az őt a színpadon méltató olimpiai bajnok Kovács Ágnes klasszissá válásában is nagy szerepe volt -, világ- és Európa-bajnoki címekhez, valamint tavaly olimpiai aranyhoz segítette korábbi tanítványát.
   
Becsey János szinte hihetetlen módon hat paralimpián szerepelt – először 1988-ban, majd még 2008-ban, Pekingben is tagja volt a csapatnak – legnagyobb sikereit 1992-ben Barcelonában aratta, ahol 50 és 100 gyorson lett paralimpiai bajnok világrekorddal. Méltatásában Sós Csaba egy rövid történet után csak annyit mondott: „Becsey János maga a magyar parasport.”
   
Gyurta Dániel a legjobb mellúszóként került a halhatatlanok csarnokába, 2009-es világbajnoki címe után 200 méter mellen öt évig volt veretlen, közte további két vb-elsőséggel, illetve a 2012-es londoni olimpiai aranyéremmel, amelyet világcsúccsal nyert meg.
   
„Nekem a pályafutásom megkoronázása ez a mai nap, hogy bekerülhetek azon a sportolók közé, akik miatt én elkezdtem. Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult azokhoz, amit elértem” – mondta Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói bizottságának tagjaként dolgozó Gyurta Dániel.
 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »