Egyelőre nem ment át a törvényhozáson a sajtó korlátozására szolgáló törvényjavaslat

Egyelőre nem ment át a törvényhozáson a sajtó korlátozására szolgáló törvényjavaslat

A parlament a múlt héten végül nem szavazta meg azt a törvényt, amelyet Jaroslav Naď (OĽANO) védelmi miniszter terjesztett a törvényhozás elé, és amely tartalma miatt sokakat aggodalommal töltött el. A javaslat visszakerült átdolgozásra a kormány asztalára.

A törvény, ha eredeti formájában hatályba lépett volna, nagyjából azt jelentené, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal a Szlovák Titkosszolgálat vagy a Katonai Hírszerzés kezdeményezése alapján leállíthatná bármelyik hírportál tartalomszolgáltatásának részét vagy egészét, ha azt a Legfelsőbb Közigazgatósági Bíróság is jóváhagyja. Méghozzá fellebbezési lehetőség nélkül.

Ez azt jelenti, hogy a SIS kezdeményezésére bármelyik portál működését korlátozhatnák. Ha elfogadta volna a parlament, a törvény léte önmagában is nyomást gyakorolt volna a sajtóra.

A javaslat potenciális veszélyt jelenthetne a magyar nyelvű nem liberális sajtóra is.  A megfogalmazás szerint a biztonsági szolgálatok elrendelhetik bármilyen weboldal leállítását, amennyiben a titkosszolgálatok úgy ítélik meg, hogy kiberbiztonsági veszélyt jelentenek, vagy károsak az ország külpolitikájára nézve. Márpedig a magyar nyelvű nem liberális hírportálok nem pendülnek egy húron a mainstreammel a külpolitikai témákban, többek között a háború kapcsán sem. Például nem fogadják el kritika nélkül azt a narratívát, hogy Ukrajna csodálatos demokrácia, hiszen tombol a nemzeti kisebbségek elleni uszítás.

Végül a törvényhozás megmakacsolta magát, elsősorban a Sme rodinán és az OĽANO-n múlott a dolog. Ugyanakkor a vita még nem zárult le a veszély pedig nem hárult el, a pártok csak annyit módosítanának a javaslaton, hogy a törvény tartalmazza a fellebbezés lehetőségét. Viszont a javaslat legellentmondásosabb része mégis csak az, hogy még csak nem is egy választott tisztviselőkből álló bizottság, hanem maga a SIS kezdeményezheti a portálok leállítását. Tekintettel a SIS múltjára, átláthatatlanságára és politikai eseményekben játszott korábbi szerepére, a javaslat tartalma enyhén szólva is aggasztó. Az esetleges visszaéléseket számonkérni lényegében lehetetlen lenne.

A dezinformáció elleni harc fontos dolog, ám ez ennek a “szájkosártörvénynek” az Achilles-sarka is: ki dönti el, mi a dezinformáció? A mainstream szerint minden dezinformáció, ami nem pontosan azt tükrözi, ami a mainstream sajtóban megjelenik, vagy ha valaki tűzszünetet, vagy netalántán békét szorgalmaz.

Hírdetés

Így nem csoda, hogy a liberális lapok különösebben nagy port nem vertek fel az ügy miatt. De az is rendkívül beszédes, hogy a liberális és progresszív politikusok sem ellenkeztek a törvény kapcsán, sőt, támogatják azt.

Tomáš Valášek, a PS parlamenti képviselője például szombaton a Markíza televíziónak azt nyilatkozta, hogy egy ilyen törvényre igenis szükség van, hogy az online hírportálok is szabályok szerint működjenek.

A Standard.sk konzervatív hírportál azonban épp arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó javaslat nem médiatörvény, így nem is rendezi a hírportálok szabályozására vonatkozó kérdéseket, hanem csak a biztonsági szolgálatok jogköreit szélesíti ki.

Teljes paradoxon, hogy két héttel ezelőtt Zuzana Čaputová államfő, aki a PS jelöltjeként nyert a 2019-es elnökválasztáson, még a “liberális demokrácia egyik alapkövének”, a sajtószabadságnak a védelmére szólított fel.

Maga a törvény más okokból is aggályos. Egy olyan kormány terjesztette ugyanis elő, amelytől a parlament megvonta a bizalmat, és amelynek Szlovákia nyugati irányultságú kül- és Ukrajna-politikájának fenntartása elsődleges prioritás. Mindeközben előrehozott választások előtt állunk és már javában zajlik a választási kampány, ahol a külpolitikának kulcsszerepe lesz…

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »