A régebbi időkben még főúri körökben sem tartották fontosnak, hogy a nők komolyabb tudást szerezzenek. Nyilván azt gondolták, ahogy azt egy későbbi krónikás meg is fogalmazta: „minek a lánynak a bötűvetés mestersége, hiszen úgyis csak hívságos szerelmes levelek írására pazarolná a tudományát”. Mindez aztán tükröződött a nőnevelés területén is, és csak a 19. század harmincas éveiben indult el pozitív változás Magyarországon.
Hírdetés
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »