Szerintem teljesen normális, hogy egy választás megmozgatja az elfojtott vágyakat. Az életközepi krízis egyébként is nehéz ügy, az ember egyszer csak arra ébred, hogy elrohant fél évszázad, és hol vannak a regények, amiket meg akart írni, meg hol a meghódított hegycsúcsok. Ilyenkor abszolút természetes reakció, hogy az illető jelentkezik főpolgármesternek – lett légyen postás, kétkezi celeb vagy mondjuk egy olyan párt elnöke, amelynek támogatottsága három évtizednyi masszív sikertelenség után mára a negatív tartományba fordult.
Hírdetés
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
