Egy párbaj hozta meg az igazi ismertséget Krúdy Gyula számára

Egy párbaj hozta meg az igazi ismertséget Krúdy Gyula számára

Nyolcvanhárom éve, 1933. május 12-én hunyt el Budapesten Krúdy Gyula, a magyar irodalom egyik legtermékenyebb alkotója, Szindbád, Rezeda Kázmér, Alvinczi Eduárd alakjának megteremtője.

Krúdy több mint 60 regényt, 3000 elbeszélést, ezernél több cikket hagyott maga után, nevét számos utca, közintézmény, étterem őrzi.

“Hírlapírónak szöktem el a szülői háztól, vidéki színésznőbe bolondultam, boldog voltam, művész voltam, ittam, mulattam, szerettem, nem is tudom, hogy mi történt velem…” – vallott egyik írásában életéről, amely olyan volt, mintha egy ihletett órán ő maga teremtette volna. Nyíregyházán született 1878. október 21-én. Apja jómódú ügyvéd, anyja cselédlány volt, kapcsolatukból számos szerelemgyerek született, és csak a tizedik után házasodtak össze. Gyula, az elsőszülött fiú kora gyermekéveitől fogva csak író akart lenni.

Iskoláit szülővárosában, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte. 15 évesen megjelent első novellája, diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát, hogy hírekkel lássa el a fővárosi lapokat. Az érettségi előtt Debrecenbe szökött hírlapírónak, de egy tanára hazavitte. Az érettségi vizsga után egy ideig a nagyváradi Szabadság munkatársa volt, 1896-ban a millenniumi ünnepségekre Pestre utazott, s végleg a fővárosban maradt.

Budapesten alakította ki sajátos életformáját, a bohémvilág kedvenc találkozó- és mulatóhelyei voltak fő “támaszpontjai”, itt teremtődött meg írásainak sajátos légköre és itt talált rá különc figuráira is. 1897-ben jelent meg első novelláskötete, az Üres a fészek, s ettől kezdve évente jelentkezett 2-3 kötettel és naponta jelentek meg írásai különböző lapokban. Fáradhatatlanul dolgozott, írás közben csak rövid cigarettaszüneteket tartott. Bár népszerű író lett, az igazi ismertséget egy párbaj hozta meg számára – ennek oka az volt, hogy 1911-ben egy borozóban vagdalkozó huszártiszttől könnyedén elvette a kardját, s lovagias gesztussal átadta egy hölgynek. Ettől kezdve testi erejéről, soha nem nyugvó szerelmi étvágyáról, a szakácsművészet, a finom italok iránt érzett vonzalmáról, féktelen mulatozásairól legendák keringtek a városban. Kétszer nősült, négy gyermeke született, anyagi helyzete ritkán volt stabilnak mondható, többször fenyegette a kilakoltatás réme.

Írói pályájának első szakaszára a romantika, Jókai, Mikszáth és Reviczky Gyula, a külföldi írók közül Turgenyev hatása nyomta rá bélyegét. A századfordulóig majdnem félezer elbeszélést írt, a lapokban hét kisregénye jelent meg és novelláskötetet is kiadott. Idővel a történelmi témák felé fordult. 1911-ben a Szindbád ifjúsága és utazásai című kötetben teremtette meg Szindbád alakját, s egyben saját költői alteregóját is. A Szindbád-történetek középpontjában az utazás, az eltűnt idő utáni vágyakozás, a jelen sivársága elől való menekülés áll. A mitikus hajós alakja tűnik fel a Francia kastély, a Szindbád: A feltámadás, a Szindbád megtérése és a Purgatórium lapjain is. A Szindbádból a színészkirály, Latinovits Zoltán főszereplésével Huszárik Zoltán készített felejthetetlen filmet 1971-ben.

Első igazi közönségsikerét A vörös postakocsi című regényének köszönhette, amelyben a századforduló Pestjének világát idézte fel. Az I. világháború idején született művei (Palotai álmok, Aranykéz utcai szép napok) a bohémvilág krónikái. Műveiben csodás illatok, ízek, finoman derengő női testek idéződnek fel, finom pasztellszínekkel festi meg varázsos világát.

Krúdy az 1918-19-es forradalmak idején szerkesztette a Néplapot, tudósított a kápolnai földosztásról. A húszas évek elejétől népszerűsége csökkent, anyagi és publikációs gondokkal küzdött, egészsége is megrendült. E korszakának csúcsa a Rezeda Kázmér szép élete, amely csak halála után jelent meg. 1930-ban megkapta a Baumgarten-díjat, de a jelentős pénzösszeggel járó elismerés alig enyhített anyagi gondjain. El kellett költöznie a Margitszigetről, ahol 1918 óta lakott, utolsó éveit szegénységben, nehéz anyagi körülmények között élte. 1933 tavaszán állapota rosszabbodott, anyagilag is mélypontra került, az író május 12-én, hajnalban hunyt el. Krúdy több mint 60 regényt, 3000 elbeszélést, ezernél több cikket hagyott maga után, nevét számos utca, közintézmény, étterem őrzi.

MTI – www.mult-kor.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »