Egy német bíróság megtitotta egy "szírszar" átadását Magyarországnak az embertelen, megalázó bánásmód veszélye miatt

Egy német bíróság megtitotta egy "szírszar" átadását Magyarországnak az embertelen, megalázó bánásmód veszélye miatt

Azt közölte hétfőn a németországi Baden-Württemberg tartomány közigazgatási fellebbviteli bírósága (VGH), hogy rendszerszintű hiányosságokra hivatkozva megtiltotta egy szíriai menedékkérő átadását Magyarországnak.

A mannheimi testület közleménye szerint a július 5-én hozott ítélettel egy egyedülálló szíriai férfi ügyében döntöttek, aki 2014-ben érkezett Németországba a többi között Magyarországon keresztül, és menedékjog iránti kérelmet nyújtott be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF).

Magyarország az úgynevezett dublini mechanizmus keretében vállalta, hogy átveszi az illetőt és lefolytatja a menekültügyi eljárást, ezért a BAMF elutasította a kérelmet, és elrendelte a szíriai férfi kitoloncolását Magyarországra.

Azonban a kérelmező bírósághoz fordult, és az első fokon eljáró sigmaringeni közigazgatási bíróság idén márciusban hozott ítéletével érvénytelenítette a BAMF döntését. Arra hivatkozott, hogy a felperest a magyar menekültügyi rendszert aktuálisan jellemző “jelentős hiányosságok” miatt az “embertelen, illetve megalázó bánásmód” veszélye fenyegetné, ha átadnák Magyarországnak.

A VGH elutasította a BAMF fellebbezését. Az első fokon hozott ítélet indoklásától eltérően arra hivatkozott, hogy az idegenrendészeti őrizet magyarországi rendszerét nemcsak aktuálisan, hanem már 2014-ben annyira komoly hiányosságok jellemezték, hogy a felperest nem lehetett volna kitenni a menekültügyi eljárásnak, mert annak “jelentős kockázata” fenyegette volna, hogy “önkényesen” őrizetbe veszik, és nem tud hatékonyan védekezni az intézkedés ellen.

Továbbá az őrizetesek elhelyezésére szolgáló büntetés-végrehajtási intézményekben a körülmények részben építésügyi, részben higiéniai szempontból “nagyon rosszak” voltak, és a személyzet fellépését a “különös keménység és brutalitás” jellemezte 2014-ben, amikor a felperes belépett Magyarországra, majd menedékjogi kérelmet nyújtott be Németországban.

Mindennek alapján megállapítható, hogy a felperesnek a menedékjog iránti kérelem magyarországi benyújtása esetén nagy valószínűséggel azzal kellet volna számolnia, hogy “embertelen, illetve megalázó” bánásmódban lesz része. Ezért ügyében Németország az illetékes, akkor is, ha a magyarországi körülmények időközben esetleg javultak – áll a VGH közleményében, amely szerint a BAMF panaszt tehet a fellebbezés elutasítása miatt.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »