Egyelőre mindössze 55 fiatal érdeklődik a kormány Gyere haza, fiatal programja iránt, miközben a statisztikák szerint 350 ezer magyar dolgozik külföldön. Az egyik első hazacsábított fiatalt a nemzetgazdasági miniszter fogadta Székesfehérváron.
A logisztikai feladattal ismerkedik még új munkahelyén Sie Gábor. Július elsejével kezd dolgozni egy székesfehérvári cégnél. A 28 éves fiatalember végzettsége szerint közlekedésmérnök, majd három évet dolgozott Londonban, ebből kettőt egy étteremben, de még így is jobban keresett, mint itthon. „Pénzben megérte, ez nem is kérdés, azért ment ki az ember. De a pénz, az nem minden, szóval, azzal nem lehet mindent megváltani. Amikor mondjuk egyedül érzi magát kint az ember, a családja messze van, a pénzzel nem tud sok mindent kezdeni” – nyilatkozta Sie Gábor.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 350 ezer magyar dolgozik külföldön. Sie Gábor az egyik, aki a kormányzati Gyere haza, fiatal címen indult program keretében hazajött. A kabinet elsősorban az Egyesült Királyságban élő, szakképesítéssel rendelkező diplomásokat csábítaná haza, amire összesen 100 millió forintot szánnak. Az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. eddig 55 fiatallal folytat konkrét tárgyalásokat. Vagyis akkor is több mint 500 év kellene minden magyar hazacsábításához, ha évente tizenkétszer ennyi fiatal, azaz 660 döntene a hazaút mellett.
„Az Ön által is említett 350 ezer fő, aki a KSH adatai szerint 1989 óta kiment, az nem máról holnapra hozta meg a döntését, hanem hosszú előkészület után. Én azt gondolom, hogy teljesen természetes, hogy aki külföldön él, az sem máról holnapra fogja meghozni a döntését, hanem fontolóra vesz nagyon sok tényezőt, tehát itt természetesen az időtényezőt is figyelembe kell venni. Hát gondoljunk bele, hogy van olyan fiatal, aki 5-6 éve, vagy 10 éve kint van, nem fogja máról holnapra az egzisztenciáját felszámolni” – véli Pákozdi Szabolcs ügyvezető igazgató.
A hazatérő fiatalt fogadó nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta: a visszajövőket lakhatási támogatással, munkába járási támogatással is és a megfelelő munkahely biztosításával is segítik. Eddig 51 vállalattal kötöttek megállapodást külföldről hazatérő magyarok foglalkoztatására. „Jól látjuk, jól érzékeljük, hogy a gazdasági növekedéssel arányosan, egyre inkább nő az a probléma, hogy bizonyos régiókban és bizonyos szakmákban munkaerőhiány jelentkezik a magyar gazdaságban. Tehát az ügyes kezű és magas tudású szakemberekre itthon is szükség van. Nem szabad eljutnunk abba az állapotba, hogy ez a gazdasági fejlődés gátját képezze” – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A tárcavezető szerint a munkaerőhiányt enyhítheti a jövőben a szakképzési rendszer átalakítása is. Ugyanis ott a duális képzés a cél, vagyis az, hogy nyáron a diákok cégeknél sajátíthassák el egy-egy szakmai alapjait. Ez azonban nem egyszerű.
„Az a tapasztalat, hogy a pedagógusok arra panaszkodnak, hogy nagyon nehezen tudják a fiataljaikat elhelyezni, hisz feladatot ró a munkáltatóra: foglalkozni kell a fiatallal, szocializálni kell a fiatallal a munka világába, szakmai tudást kell átadni számára. Ez feladat” – mondja Macher Márta, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara minőségi klubvezetője.
Éppen ezért a diákok képzése többletköltséget is okoz a cégeknek. A tizenéveseket ugyanis nem hagyhatják magukra egy-egy üzemben, felügyeletüket valamely dolgozójukra kell bízzák, ami azzal jár, hogy az illető kiesik a termelésből.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
