„Az emberi lélek építését, gazdagítását szolgálja a hegedűkészítés mestersége” – fogalmazott Dékány Sixtus OCist. emeritus apát, a Veszprémi Főegyházmegye oktatási vezetője a Hegedűkészítők Nemzetközi Találkozójának megnyitóján, amelynek a Veszprémi Főegyházmegye impozáns érseki palotája adott otthont október 17–19. között.
Anemzetközi találkozóra a világ minden szegletéből érkeztek mesterek és hangszerek.
A Veszprémi Érsekség támogatásával a gyönyörű hangszereket a palota eredeti barokk korabeli bútorain mutatták be, így az érdeklődők a fa újjászületésének, átalakulásainak megannyi csodájával is szembesülhettek.
Az újonnan készült hegedűk mellett bemutatták egy kivételes hangszer készítésének történetét is, amely a 20. század legmegrendítőbb eseményére és az örök reményre emlékeztet. Ez a hegedű egy ütött-kopott komód fiókjából került elő. A hangszer maga nem éppen különleges, de a története annál inkább, hiszen egy levél volt a hegedűbe rejtve, melyben az író szabadkozik, hogy a zord körülmények között „csak ilyen egyszerű” hangszert tudott készíteni. Alatta pedig ez áll: „KL Dachau 1941”, azaz Konzentrationslager Dachau. A hegedűt a dachaui haláltáborban készítette a lengyel mester, Frantisek Kempa.
Megfelelő szerszámok és anyagok hiánya miatt a mesternek nagy leleményességre volt szüksége. A zene, az éneklés a foglyok örök reménye. Fennmaradt néhány hangszer, amit sikerült bevinni és megőrizni a táborban, de nem ismerünk ezen a hegedűn kívül olyat, ami a táborban készült volna. Kempa 1940 és 1942 között volt a dachaui tábor foglya. A hegedűkészítő túlélte a tábort, talán éppen a zenének köszönhetően.
A fesztivál megnyitóján Dékány Sixtus OCist. emeritus apát, a Veszprémi Főegyházmegye oktatási vezetője úgy fogalmazott: A Teremtés Könyvében olvashatjuk, hogy Isten életre kelti az embert, és „belelehelte az élet leheletét”. Lelkét leheli az anyagba. A hangszerkészítő is lélekkel dolgozik, és aki megszólaltatja a hangszert, az is lélekkel szólaltatja meg. Léleképítő mester mindkettő, a mester és a művész is, akik nemcsak a maguk gyönyörűségére, hanem mások, a világ gazdagítására, az ember lelkének építésére teszik ezt. Sőt, azt is mondhatom, hogy a zene nemcsak megújít, nemcsak táplál, hanem gyógyít is. Egy hangszer adott esetben gyógyító eszköz is – hangsúlyozta.
Majd így folytatta: Bizonyára mindenki látta azt a hangszert, amelyet Frantisek Kempa Dachauban készített. Milyen lelke lehet ennek a hangszernek? Megrendítő látni ezt az alkotást, amely mindannyiunk számára üzenettel bír. A sok kegyetlenség, életellenes cselekedet, gyilkos környezet ellenére is képes az emberi lélek maradandót alkotni, és nem azért, mert önmagában a hangszer értékes, hanem az, amit hordoz, az a valódi érték.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
