A Komáromban élő Litomericky Elemérről idén januárban derült ki, hogy Covid-19 pozitív. Miután az egészségi állapota egyre romlott, több héten át a komáromi kórházban, majd a Nyitra-Zobor-i Szent Szórád specializált klinikán kezelték őt. Négy hónappal a megfertőződése után is küszködik a post-Covid-tünetegyüttessel, s az állapota további javulását a beígért gyógyfürdőbeli rehabilitációtól reméli.
Ötvenhét éves múltam, s már a koronavírus-fertőzés előtt is sokat betegeskedtem: 2008-ban két infarktuson estem át, valamint a cukorbetegségen és a pajzsmirigy-alulműködésen kívül érproblémáim is vannak. Mivel a nejem egészségügyi nővérke, rendszeresen részt vett Covid-tesztelésen. Január 14-én pozitív lett a tesztje, ezért a munkahelyéről hazaküldték őt. Akkor bejelentkeztem PCR mintavételre, amire 18-ra kaptam időpontot
– idézte a Covid-os kálváriája kezdeteit Litomericky Elemér.
Addigra 39 Celsius-fokra emelkedett a láza, nagyon fáradt és étvágytalan lett, izomfájdalmak gyötörték, s egyre nehezebben lélegzett.
A mintavételem során kiderült, hogy én is Covid-pozitív vagyok, a véroxigén-szaturációm 70 körülire csökkent, ágynak dőltem. A körzeti orvosommal kétnaponta telefonon beszéltem, megfogadtam a tanácsait, s többféle vitamint, immunerősítőt és lázcsillapítót szedtem. Sajnos, a lázam így sem ment le, és mivel egyre inkább fulladtam, a párom 23-án felhívta a mentőszolgálatot. Ahelyett, hogy mindjárt bevittek volna a kórházba, azt tanácsolták, hogy langyos vízzel naponta többször is zuhanyozzak, aminek le kellene vinnie a lázamat. Miután ez sem segített, s a kínlódás közpette lefogytam nyolc kilót, többszöri telefonálás után 29-én végre eljött értem a gyorsmentő, s oxigénmaszkot kaptam, és beszállítottak a kórházi belgyógyászatra. A teszteredményem addigra már negatív lett, de a fulladás és magas láz miatt, az orromba helyezett két vékony csövön át 12 napos oxigénterápiában részesültem. A kétoldali Covid-os tüdőgyulladásomat megerősítő CRP értékem a felvételemkor 456 volt, majd a kapott gyulladáscsökkentők hatására jelentős mértékben javult
– szólt a csöppet sem szívderítő folytatásról a beteg.
Miután javult az állapota, február 16-án hazaengedték őt. Hazavitelre kért oxigénpalackot, de azt felelték, hogy annak az elintézése huzamos ideig tart, így nem kapott. Attól tartva, hogy oxigénadagolás nélkül megfullad, pánikrohama lett.
Majd bízva a mielőbbi gyógyulásban, odahaza lábadoztam. Március 5. körül azonban ismét belázasodtam, 70-80 között volt a tüdőszaturációm, s a tüdőgyógyászom közbenjárásával 10-én visszakerültem a helyi kórház belgyógyászatára. Mivel nem javult az állapotom, a kezelőorvosom elintézte, hogy 12-én átszállítsanak a Nyitra-Zobor-i Szent Szórád specializált klinikára, ahol kortikoidos és fulladásgátló oxigénkezelést kaptam
– ecsetelte gyógyulása újabb szakaszát.
Két hét múlva onnan is hazaengedték, s bár jobban érzi magát, már étvágya is van, de azóta folyamatosan többféle post-Covid tünetettel kell megbirkóznia.
Nagyon gyorsan elfáradok, és az izomfájdalmaim is megmaradtak. Sétálás helyett inkább lassan tekerem a kerékpáromat, ami kevésbé fáraszt. Pihenés közben 92-93, ám fizikai aktivitás, így lépcsőzés esetén csak 88 körüli a tüdőszaturációm. Sajnos, lift nélküli tömbházban lakunk, ezért az utóbbi nem kerülhető el. Már egyre jobban érzékelem a szagokat és az ízeket: a markánsabbak után végre az enyhébbeket is. Átmenetileg egyoldali süketségtől is szenvedtem, ám az orvos megnyugtatott, hogy azt a huzamos magas láz okozta, s idővel javulás áll be. A patikában vettem magamnak 12 literes oxigénpalackot, s amikor elkezdek fulladni, azt használom. A fertőzés során a tüdőm 80 százaléka károsodott, s a tüdőgyógyászom szerint a korábbi kapacitását leghamarabb csak 6-9 hónap alatt nyerhetem vissza
– részletezte a Covid-fertőzése súlyos következményeit.
Reménysugárt jelent, hogy a gyógyulási folyamatában segíthet az orvosa által kezdeményezett gyógyfürdőbeli rehabilitáció is.
Az egészségbiztosítóban megtudtam, hogy már több hazai hegyvidéki fürdőben kezelnek post-Covid-os betegeket. Másoktól azonban azt hallottam, hogy a többségük inkább saját zsebből fizeti a rehabilitációja árát, mert az egészségbiztosító általi térítés kérelmezése és jóváhagyása nagyon sokáig intéződik. Reménykedem, hogy mielőbb eljutok a fürdőbe, mert közben a vércukorszintem egyre ingadozik, s a szívproblémáimat már a nehézlégzés is tetézi. Még jó, hogy a nejem mindennemű támogatására számíthatok. Szerencsére, ő enyhébb tünetekkel vészelte át ezt a veszélyes kórt, ami lelkileg-idegileg az egész család számára nagyon megterhelő
– mondta el végül Litomericky Elemér, akinek az olvasóink nevében is mielőbbi teljes gyógyulást kívánunk.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
