Egy hihető történet: a főtaxis Nagy Elek édesanyja 81 évesen kétmilliárdos cégvásárlást hajtott végre, a fia szerint „nagyszerű üzletasszony” volt – a cégnyilvántartásban nem találni ennek nyomát
„Önben, a történetet megismerve, nem merülne fel az a gondolat, hogy a kedves édesanyja egy stróman volt?” – ezt kérdezte Kulcsár Attila védője 2015 júniusában, a Fővárosi Törvényszéken Nagy Elektől, a Vegyépszer volt elnök-vezérigazgatójától a K&H brókerper tárgyalásán. A bank jogi képviselője pedig azt tudakolta Nagytól, hogy elhunyt édesanyja – rajta kívül – kiket nevezett meg a liechtensteini alapítványa hozamából kedvezményezettként, amire Nagy Elek úgy reagált: „Anyukám, ha akarta volna, Bill Clintont is megnevezhette volna.”
A bírói tanács Nagy Eleket hallgatja a Fővárosi Törvényszéken
A bírónak – a bank ügyvédjének ravasz felvetései kapcsán – figyelmeztetnie kellett a tanút (Nagy Eleket), nem köteles olyan kérdésre válaszolni, amellyel önmagát bűncselekménnyel vádolná. Az egyik kérdéssel ugyanis a K&H Bank ügyvédje arra próbálta volna „rávezetni” a Vegyépszer egykori, a Főtaxi és a Bizományi Áruházak jelenlegi vezérét, hogy ismerje be: a különböző offshore cégeket arra használtak, hogy gazdasági vesztegetéssel cégének vagyoni előnyt szerezzen. Mindezt az ügyvéd egy iratra alapozta, amely a brókerper nyomozati dokumentumai között a „Pénzügyi rendszer” munkacímet viselte. A névtelen levelet egy ideig Kulcsár Attila elsőrendű vádlottnak tulajdonították, ám aztán kiderült, csak a „huzat fújta be” az ügyészségre.
A Fővárosi Főügyészség a Betonút Rt. két egykori tulajdonosával, Dunai Györggyel és Garamszegi Gáborral – valamint egy külső közreműködővel – szemben hűtlen kezelés és pénzmosás miatt emelt vádat. A vádirat lényege szerint a Betonút tulajdonosai mintegy 1,5 milliárd forinttal drágábban vásárolták meg a Nemzetközi Betonút Rt.-t, mint amennyit az valójában ért. Ez a cég korábban jelentős szereplője volt az autópálya-építési piacnak, 2001-ben viszont már nem kapott munkát. „Ekkor a cég megbízottja megkeresett, hogy kétmilliárd forintért eladnák a vállalatot” – állította 2015 júniusában, a Fővárosi Törvényszéken Nagy Elek. „Később azonban kiderült, a magyar és a nemzetközi Betonút között létezett egy szindikátusi szerződés, amely a magyar céget arra kötelezte, hogy húszszázalékos kötbért fizessen a Nemzetközi Betonút Rt.-nek, ha autópályát épít.”
„A tudtom nélkül…”
És itt jött Nagy Elek vallomásának azon része, amitől normális országokban hátast dobnak a bűnügyi szakemberek. „Ezt a történetet elmeséltem az édesanyámnak, aki nagyszerű üzletasszonyként – a tudtom nélkül – egy svájci ügyvédet bízott meg a Nemzetközi Betonút Rt. részvényvásárlásának lebonyolításával, amely különböző offshore cégeken keresztül történt.”
Az akvizíciót egy offshore cég közbeiktatásával egy másik ciprusi offshore cég, az Artalon Enterprises Ltd. – amelynek irányítását szintén a Dunai-Garamszegi páros látta el – hajtotta végre. A ciprusi cég mintegy félmilliárd forintért jutott hozzá a Nemzetközi Betonút Rt. részvényeihez, majd még aznap tovább is adta azokat közel kétmilliárd forintért – tehát négyszeres áron – a Betonút Rt-nek.
Az offshore cégnél jelentkező busás, mintegy másfél milliárd forintos haszon nem sokáig pihent a ciprusi számlán, merthogy egy hónappal később Garamszegiék a pénzt átutalták egy- ugyancsak a tulajdonukban álló – másik ciprusi offshore cég, a Geometax Ltd. magyarországi számlájára. A pénz egy részét Garamszegi Gábor készpénzben felvette, majd 2002. május 14-én 3 millió eurót visszautalt Ciprusra. De még ugyanezen a napon közel 900 millió forintot átvezetett a Betonút bankszámlájáról a Geometax számlájára, majd egy nappal később ebből tovább is utalt hárommillió eurót ugyanarra a ciprusi Geometax-számlára. Azaz a ciprusi számlára összesen 6 millió eurót utalt, amelynek egyik fele a vádirat szerint a hűtlen kezelésből származó pénz, míg a másik fele a Betonút pénze, amelyet szintén Garamszegi Gábor utalt át a saját offshore cégüknek.
Az előbb említett hatmillió euró, valamint a Geometax Ltd. más számláiról további egymillió euró, azaz összesen hétmillió euró egy bizonyos Nagy Erzsébet által tulajdonolt offshore cégekhez kerül. Nagy Erzsébet a Vegyépszer tulajdonosának, Nagy Eleknek az azóta elhunyt édesanyja.
A hétmillióból hárommillió eurót a Betonút Rt. számlájára utaltak tovább. A brókerügy nyomozása során vizsgálták a Betonút Rt. számlamozgásait és kiderült, hogy a Betonút Rt. számlájára beérkező pénzek a Vegyépszer Rt.-től származnak.
A második hárommillió euró útja is hasonló volt: Vegyépszer Rt. (Nagy Elek) – Betonút Rt. (Dunai-Garamszegi) – Geometax Ltd. (Dunai-Garamszegi) – Artalon Ltd. (Dunai-Garamszegi) – Nagy Elek édesanyjának offshore cégei, mint végállomás.
A „nagyszerű üzletasszony”, aki a fia tudta nélkül, 81 évesen milliárdos bizniszt csinált
A Nagy Elek által „nagyszerű üzletasszonynak” aposztrofált anyuka, a Romániában tanári diplomát szerzett Nagy Erzsébet a cégvásárlás idején a 81. életévét taposta. „Üzletasszonyi” mivoltának a magyarországi cégnyilvántartásban nincs nyoma („nagyszerűségének” még kevesebb), ugyanis egyetlen gazdasági társaságnak sem volt tisztségviselője vagy tulajdonosa.
A büntetőeljárásban a nő nem tudta a fia állításait megerősíteni, ugyanis a K&H brókerbotrány kipattanása után nem egészen egy évvel – elhunyt.
„Nagy Eleket üzleti módszerei és az általam ismert élettörténete miatt vállalkozói közösség képviseletére morális szempontból nem tartom alkalmasnak” – nyilatkozta a közelmúltban a Privatkopo.hu bűnügyi portálak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László annak kapcsán, hogy a Romániából több évtizede áttelepült üzletembert 2019 februárjában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének választották.
(folytatjuk)
Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »
