Az eredetileg 2020 szeptemberére tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK) a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani egy évvel. Így Budapest végül 2021. szeptember 5. és 12. között adott helyet a katolikus világeseménynek. A NEK negyedik napjára emlékezünk vissza összefoglalónkban.
Szeptember 8-án, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus negyedik napján, Mária születésének ünnepén a reggeli zsolozsmát Stanisław Gądecki poznańi érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának alelnöke vezette. A zenei szolgálatot a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola végezte.
Stanisław Gądecki prédikációjában Izajás próféta jövendöléséből indult ki, ami az Újszövetség szerint Jézus Krisztusra vonatkozik. Krisztus az Atya felkentje, csak neki van a birtokában a Szentlélek teljessége. Izajás arra biztat, hogy az emberi gondolkodásmód megváltoztatásával érjük el a békét. Amit azonban csak abban az esetben tud az emberiség megtapasztalni, ha az Isten törvénye elér az emberek szívéhez. A kardokból csak akkor lesznek ekevasak, a gyűlölet csak akkor szűnik meg, és csak ekkor jöhet el a messiási béke.
Jézus az erőszak minden formáját elutasítja, könyörületes szeretetében saját vérét adja a mi vétkeinkért. A szentáldozásban mi is meríthetünk Krisztus teljességéből. Arra kell törekednünk, hogy az életünk egészét eucharisztikussá tegyük, azaz hálát kell adnunk minden időben, cselekedeteinknek pedig a szívünkben élő Jézusról kell tanúskodniuk – adott útravalót a poznańi érsek.
A teljes beszámoló ITT érhető el.
*
A napi laudest követően Charles Maung Bo, Mianmar első bíborosa, az Ázsiai Püspöki Konferencia elnöke tartott katekézist a NEK türelemnek szentelt napján, mely során főként arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern ember számára a gyorsaság érték, a lassúság bűn, Isten ideje azonban nem a mi időnk. Ő türelmesen vár ránk.
A bíboros emlékeztetett, hogy a Szűzanya is türelmes engedelmességgel dolgozik a csomók kifejtésén, melyek a mások vagy önmagunk okozta lelki és fizikai nehézségeket jelképezik, és azokat a megoldhatatlannak tűnő problémákat, melyeket a világ okozott önmagának.
Az élet csomóinak kibogozásához is türelemre van szükség. Csomóoldó Boldogasszony által szívünk minden csomója kioldható, Isten irgalmának semmi sem lehetetlen – mondta, majd kérte Mária segítségét, hogy meglássuk, mik azok a csomók az életünkben, melyek akadályoznak minket, és legyen türelmünk a kioldásukhoz.
Beszéde végén a bíboros kifejezte vágyakozását, hogy Isten igazsága győzedelmeskedjen, háború nélkül éljünk, a gazdaság igazságosan működjön, ne legyen szegénység és éhínség – megvalósuljon mindaz, amire Isten vár.
A bíboros katekéziséről IDE kattintva érhető el cikkünk.
*
A negyedik nap délelőttjén a brazil Moysés Azevedo, a Katolikus Shalom Közösség alapítója tanúságtétele hangzott el, aki megosztotta hallgatóságával igazán rendhagyó meghívásának történetét. Azevedót édesanyja papi pályára szánta, de ő tinédzserkorában eltávolodott Istentől. Aztán húszévesen a pápa előtt ajánlotta fel életét az ifjúság evangelizációjára. Kereste a legjobb módját, hogy eleget tegyen a fogadalmának: imádkozott.
És olyan sugallatot kapott, ami kezdetben „kicsit bolondnak” tűnt: pizzériát kell nyitnia az evangelizáció céljára. Néhány fiatallal együtt, akiket szintén megragadott Isten szeretete, létre is hozták az éttermet, ami valóban az evangelizáció eszköze lett.
A pizzériába betérő fiatalokat ugyancsak fiatalok fogadták, és két beszélgetés, pizzaszelet között mindig nyílt rá alkalom, hogy tanúságot tegyenek arról az örömről, amit Jézus élő személye és evangéliuma hozott az életükbe és fiatalságukba.
„Aki ezt a kenyeret eszi, tüzet eszik” – idézte Szent Efrémet Moysés Azevedo. Hozzátette: a baráti közösség légkörében sok fiatal megtapasztalhatja Jézus Krisztus irgalmas szeretetét és azt, hogy az Egyház nem más, mint a világ útjait járó tanítványok családja. Az isteni irgalom gyógyító balzsam sebeikre. Idővel létrejött a Shalom közösség, olyan fiatalokból, akik felveszik a kapcsolatot más fiatalokkal, és evangelizálnak. A közösségi élethez hozzátartozik a misszió is – mondta a tanúságtevő.
Az Úr evangelizáló pizzériájáról és Azevedo atya meghívásáról részletesebben IDE kattintva olvashatnak.
*
Nemcsak a gazdagréti Szent Angyalok-plébániatemplom, hanem a templom előtti tér is megtelt Kisboldogasszony napján a szentmisére érkező hívekkel, ahol a nap csúcspontjaként Robert Sarah guineai bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció volt prefektusa mutatott be tolmácsolt, olasz nyelvű szentmisét Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke, valamint a világeseményre érkezett püspökök, papok, szerzetesek koncelebrálásával.
Robert Sarah bíboros megtiszteltetésnek nevezte, hogy Mária születésének ünnepén Budapesten éppen ő mutathatja be a szentmisét az eucharisztikus kongresszuson, hiszen ez az ünnep kegyelmi pillanat az egész ország és az egész világ számára. Homíliájában Szűz Mária születéséről beszélt, amely a keleti és nyugati egyház közös ünnepe. Mária által született Megváltó minden nép és nemzedék számára. Születése tehát Isten üdvtervének a része, arra választotta ki őt az Úr, hogy legyen az új szövetség frigyszekrénye. A bizánci egyházakban Mária a mennyország földje, anyaméh, amelyet az emberiség felajánlott az Úrnak. Mária a méhében hordozta Jézust, és átadta őt az embereknek mint életük táplálékát.
Eucharisztikus asszony, aki segít minket abban, hogy engedjük, hogy Jézus – aki valóságosan jelen van a kenyérben és a borban – tápláljon – fogalmazott Sarah bíboros.
Robert Sarah a záróáldás előtt elmondta, Magyarországot ő is a Szűzanya oltalmába ajánlja, mert az országnak szüksége van Mária anyai oltalmára. „Az Úr megígérte, hogy velünk lesz egészen a világ végéig. Nem kell félnünk semmitől. Kérjük a hit erejét!” – buzdított.
A szentmiséről IDE kattintva olvashatnak.
*
A NEK negyedik napján, szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén, a budavári Mátyás (Nagyboldogasszony)-templomban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek is ünnepi szentmisét mutatott be, amelyen szép számban koncelebráltak a kongresszuson részt vevő paptestvérek is, a templomot pedig megtöltötték a magyar ajkú hívek. A főpásztor beszédében az ünnep jelentőségéről elmélkedett.
A beszámoló ITT érhető el.
Fotó: Merényi Zita; Lambert Attila
Magyar Kurír
(he)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
